Régen irányult akkora médiafigyelem egy budapesti busztenderre, mint manapság a metrópótlásra szánt buszok kapcsán. Ez részben a főváros döntésképtelenségéből, részben pedig a sajtóban keringő, egymásnak ellentmondó információknak köszönhető. Egy dolog biztos: a metrófelújításnak köszönhetően Budapestnek 150 csuklós buszt kellene hadrendbe állítania, hogy a kiesett kapacitást pótolni tudja.

Inkább kettő, az a biztos

A BKV tavaly augusztusban két tendert is meghirdetett csuklós buszok beszerzésére: az egyik a közlekedési vállalat által összeszerelendő buszok (PKD) vásárlására kiírt 75 darabos, míg a másik a készen szállított autóbuszok szállítására vonatkozó, szintén 75 darabos közbeszerzés volt. Mindkét tender tartalmazott további 75 darab csuklós autóbusz opciós vásárlására szóló lehetőséget. Bár akkor arra lehetett következtetni, hogy a BKV akár 300 autóbuszt is vehet erre az évre, a szomorú valóság az, hogy jelenleg azon megy a dilemma, hogy a szükséges 150 darab hogyan jöjjön össze, miközben a metrófelújításnak már idén meg kell kezdődnie.

A Lengyelországban készülő Solaris Urbino 18-at a BKV is tesztelte.

A Lengyelországban készülő Solaris Urbino 18-at a BKV is tesztelte.

Nyersz és veszítesz

Furcsa szituáció állt elő, ugyanis a helyzet az, hogy a PKD-tendert a magyar MABI-Bus Kft. nyerte meg a Légrádi László által tervezett és fejlesztett Modulo M168d csuklós autóbusszal. A másik, kész buszos közbeszerzést pedig a Solaris nyerte meg. Ha Ön eddig azt gondolta, hogy egy gyártótól megveszik a buszt, ha az megnyeri a tendert, akkor tegye félre mindezt, mert Budapesten manapság minden másképpen van.  A főváros  lényegében kitalálja, hogy a két győztes közül melyik lesz a befutó.

A Modulo M168d jelenleg Budapesten próbázik utasforgalomban.

A Modulo M168d jelenleg Budapesten próbázik utasforgalomban.

A két tender, ezáltal a két típus ugyanakkor nehezen összehasonlítható, még akkor is, ha mindkettőnek ugyanannyi ajtaja és kereke van. Mivel a helyzet erre kényszerít minket, mégis mérlegeljük a lengyel és a magyar gyártó ajánlatát. A Solaris darabonként 277 000 eurót vagy 85 255 000 forintot kér a csuklós buszokért, míg a MABI-Bus Kft. 278 800 euróért, vagyis darabonként 87 822 00 forintért adja a buszokat. A magyar járműveket ráadásul még össze is kell szerelni, ami nagyjából 4 millió forintba kerülne a BKV-nak. Ha Ön most azt gondolja, hogy akkor vegyük a lengyelt, mert az az olcsóbb, akkor csak figyelje a kezünket, mert amit írunk, az nem smafu.

Mégis olcsóbb a magyar?

Hogy mennyire ment alá a lengyel cég a hazai szintnek, azt jól mutatja, hogy ugyanebből a típusból (Urbino 18) a Solaris Varsónak 348 000 eurós, vagyis 109 620 000 forintos darabáron adott el 60 darab autóbuszt. Ez egyébként reális piaci árnak tekinthető, mivel az európai tendereken az MAN, a Mercedes, az Iveco is általában 310-380 000 eurós darabonkénti árat ad meg. A Solaris gyakorlatával ezzel együtt nincs gond, nyilvánvaló, ha egy cég komoly piacszerzésben gondolkodik, akkor jelentősen alámegy a piaci áraknak. A tenderek azonban nemcsak az autóbuszok beszerzéséről szóltak. A szükséges pótalkatrészeket és tartalékokat a MABI-Bus Kft. 101 577 euróért, míg a Solaris 125 635 euróért biztosítaná.

A Modulo M168d a harmadik hátsó traktusból.

A Modulo M168d a hátsó traktusból

Ezért éri meg a magyar busz A magasabb lengyel pótalkatrészárak miatt a két busz közötti árkülönbség pár éven belül elillanhat, ugyanakkor a magyar buszok beszerzésével a projekt értékének 70 százaléka visszaáramolhat a magyar gazdaságba. A Modulo M168d hazai beszállító aránya 53 százalék körül alakul. Eszerint legalább 46 hazai kis és közepes vállalkozás szállítana be alkatrészeket. A 150 busz legyártása közvetlenül 200-300 főnek adna munkát, míg a beszállító oldalon 1646 fő foglalkoztatását segítené elő a Modulo M168d buszok gyártása. Ha a BKV 150 buszt rendelne a MABI-Bustól, akkor adók és járulékok címén hozzávetőlegesen 3,9 milliárd forint áramolna vissza a magyar államkasszába. Azt pedig már nagyon sokszor és nagyon sokan elmondták már, hogy a magyar autóbuszgyártásnak megrendelésekre van szüksége, másképpen nem megy.

A Fővárosi Közgyűlés várhatóan május közepén dönt arról, hogy melyik opciót választja. Úgy tűnik azonban, hogy idén a metrópótlásra hadrendbe állított buszoknak csak egy része lehet vadonatúj, legyen szó bármelyik konstrukcióról. Igaz, a BKV-nak jelenleg 70 darab leállított autóbusza van, tehát könnyen elképzelhető, hogy ezek visszatérnek egy időre Budapest útjaira.