Amikor a bemutatón vezettem, még mindenki ámult, megilletődötten botorkálva csodálta az Alfa újraélesztésének vad kísérletét, a piszok könnyű, mindössze 65 kilós, karbonból készült utascella köré épített vizuális mézesmadzagot. 4,5 másodperc százra, 258 a vége, 3,85 kiló egy lóerőre. Mi kellhet még, hogy lángra lobbanjon a vérbeli autóbuzi? Semmi!, vágjuk rá, de azóta eltelt három év, az óvatosan 500 darabosra tervezett széria pedig túllépte a 3500-at, és rengeteg hosszú, a mindennapi használatot veséző teszt jelent meg. A Jalopnik.com sem kímélte, vitathatatlan erényei mellett rámutatva a valóban létező hiányosságokra. Nos igen, a rádió gagyi, nincs pohártartó, a váltógombok logikája érdekes, a karosszériaelemek nem mindenhol találkoznak tökéletesen. A videó végén látszik, hogy a minőségellenőr nyugalommal simítja végig az itt-ott csálé karosszériát. Mert talán nem is ellenőriz, csak gyönyörködik az általuk épített guruló iparművészeti alkotásban. Ilyen érzelmileg befolyásolt állapotban nehéz objektív döntéseket hozni, és pont ezért a hatásért imádják rengetegen még mindig az Alfa Romeót. https://www.youtube.com/watch?v=yde6Nbxdq-I
