A cípészcsaládba született Decaux már 15 évesen megkezdte pályafutását a reklámplakátok világában azzal, hogy szabadidejében apja termékeit népszerűsítő poszterekkel ragasztotta tele szülővárosa, a Párizstól északra fekvő Beauvais falait, és már 18 évesen megalapította a később világbirodalommá fejlődő reklámplakátcégét.
1964-ben támadt az a világsikert arató ötlete, hogy a hirdetési lehetőségekért cserébe eső ellen védő buszmegállókat, Franciaországban Abribusnek nevezett esőbeállókat kínál önkormányzatoknak. Az elnevezés később köznévként vonult be a francia nyelvbe.
Elsőként Lyont hódította meg ötletével, majd számos más olyan önkormányzatot sikerült megnyernie, amely saját erőből nem tudta volna megoldani a buszra váró utasok védelmét.
A nevét viselő cég később mindenféle más utcabútorra (padokra, bódékra, szemetesekre, nyilvános illemhelyekre) kiterjesztette a koncepciót, amelynek lényege, hogy a hirdetési felületekért cserébe maga finanszírozza azok kihelyezését és karbantartását.
Később az ő nevéhez fűződött az ingyenes kerékpárkölcsönzés, a Párizsban Vélibnek nevezett szolgáltatás bevezetése is.
Napjainkra a JCDecaux a világ vezető cége lett az utcabútorok tervezése, gyártása és karbantartása terén, valamint a közlekedés hirdetési felületeinek hasznosításában.
