A müncheni reptéren fogadta a világ minden tájáról érkező autós, pláne teherautós szakújságírókat az a Transit és Transit Custom flotta, amelyekben elsőként vezethettük a Ford vadiúj, EcoBlue fantázianévre keresztelt kétliteres turbódízel motorját.
(Aki esetleg kevésbé volt érdeklődő a furgonok és platós kisteherautók varázslatos világával kapcsolatban az utóbbi pár évben, annak elmondjuk, hogy a Transit ma már nem egy modell, hanem egy komplett termékcsalád neve. A Transit Custom a Transporter-méretű, a Transit a nagyobb, Ducato-méretű kisteherautó neve, és van még két pici is, a Transit Connect és a legkisebb, a Transit Courier:
A bővített haszonjárműcsaláddal a Ford az elmúlt hét évben hatszor volt piacvezető Magyarországon és 2015-ben – 19 éve először – a Ford volt Európa első számú haszongépjárműmárkája is; az összesített értékesítés elérte a 280 ezres darabszámot. Ez a növekedés 2016 első négy hónapjában is folytatódott, amikor a Ford Transit és Ford Transit Custom modellekből összesen 66 700 darab talált gazdára, vagyis 18 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
Az új motor a korábbi 2,2 literes TDCi-t váltotta le, akárcsak elődje, ez is három teljesítményváltozatban kerül a Transitba és Transit Customba. A Ford egyáltalán nem teherautó-motorként gondol az új fejlesztésre, állítólag hamarosan a nagyobb személyautókban is megjelenik a 2,0 EcoBlue – akár a VW-csoport kétliteres csúcs-TDI-jét is beérő, 240 lóerős teljesítménnyel.
Mit tud az új motor?
Egyrészt erősebb, másrészt – állítólag – olcsóbb üzemeltetni a vele szerelt haszonjárműveket. Az alapjaiban újratervezett, új generációs Ford EcoBlue motor katalógus szerint 13 százalékkal alacsonyabb üzemanyag-fogyasztásra képes, mint a most kifutó 2.2 TDCi. A Custom a leggyengébb verzióval 6,1, a Transit 6,6 literes katalógus-fogyasztást produkál.
A kétliteres motor 105, 130 és 170 lóerős kivitelekben készül a Transit és a Transit Custom számára, mindegyik változat nagyobb teljesítményt és forgatónyomatékot kínál, mint a most kifutó 2.2 TDCi blokk. A nyomatékgörbe alsó pontján mért vonóerő is magasabb (1250 1/perc fordulatszámon 20 százalékkal nagyobb), ami a mindennapos közlekedési helyzetekben rugalmasabban és gyorsabban rendelkezésre álló teljesítményt jelent.
| Ford EcoBlue 2.0 | 2.2 TDCi (a leváltott motor) | |
| 105 LE/360 Nm | 100 LE/310 Nm | +5 LE, +50 Nm |
| 130 LE/385 Nm | 125 LE/350 Nm | +5 LE, +35 Nm |
| 170 LE/405 Nm | 155 LE/385 Nm | +15 LE, + 20 Nm |
Az alumínium hengerfejes, hengerfejbe integrált EGR-szelepes, integrált szívócsonkos új motor meglehetősen komplikált, változó geometriájú turbóval, olajban futó, karbantartásmentes szíjas vezérléssel, 2000 baros, fúvókánként nyolc furatos, munkaütemenként 6 részbefecskendezésre is képes common-rail üzemanyagrendszerrel látták el. A kifinomult technika lényegesen csendesebb, hatékonyabb és erősebb, valamint sokkal nagyobb forgatónyomatékot ad le az alacsony fordulatszám-tartományban.
Olyan elektronikai trükkök is segítik a vezető dolgát, mint az elindulásnál automatikusan gázt adó alrendszer vagy az opciós stop-start automatika, ami nem csak spórolni segít, de lefulladáskor is azonnal újraindít. Az EcoBlue SCR-katalizátorral teljesíti az Euro 6-ot, a 21 literes AdBlue adalék-tartállyal ez nem sok nyűgöt jelent a hétköznapokban. A Ford annyira bízik az új motorban (5,5 millió kilométernyi tesztüzem, 400 ezer kilométer valódi közúti teszt után nem is csoda), hogy a szervizintervallumot a korábbi 50 000 km-ről 60 ezerre (!) vagy két évre (!!) emelte.
Egyelőre az új motor csak hatfokozatú kézi váltóval kapható, de az év második felében hatfokozatú hagyományos automata is érkezik hozzá. (Teherautóban ritka az ilyesmi, de mivel a Transit kedvelt lakóautó-alap is, van létjogosultsága az automatának.)
A Transitban hátsó- és összkerék-hajtásnál hosszában áll az új motor
Keresztben a motor a fronthajtású Transitban és a Customban
Mi változott még?
Az új motor bevezetésével párhuzamosan enyhén frissített Ford Transit és a Transit Custom menetdinamikáját javítja az áttervezett, jobb visszajelzést adó kormánymű, valamint az új hátsó lengéscsillapítás. Az obligát korszerű vezetéstámogató rendszerek is megjelentek. A 2010-es évek második felére már unalomig ismert ütközésveszélyre figyelmeztető rendszer, gyalogosészlelő, adaptív tempomat, sávelhagyásra figyelmeztető, táblafelismerő mellett egy igazán érdekes új asszisztenst azért sikerült kiizzadnia a Fordnak. Ráadásul szériában adja a kocsikhoz.
Mindkét új modellben az alapfelszereltség része a menetstabilizáló, de az ESC három új, a Ford által szabadalmaztatott funkcióval bővült. Az oldalszél-stabilizálás szükség esetén a jármű egyik oldalán aktiválja a fékeket, hogy csökkentse egy váratlan oldalirányú széllökés hatását, s így a kijelölt nyomvonalon tartsa az autót. Az ívmeneti szabályozás biztonságos és stabil sebességre lassítja a járművet, ha a vezető túlságosan gyorsan hajt be egy kanyarba, például az autópálya-kijárat ívére. Az oldaldőlés-mérséklés pedig a motor forgatónyomatékának szabályozásával és a fékek külön-külön működtetésével akadályozza meg a jármű túlzott megdőlését. Azta!
Fejlett konnektivitás: a csatlakozók a kormány mögötti fedél alatt laknak
Követőradaros tempomat, sávelhagyásra figyelmeztetés a fullos tesztautóban
A Transitba bekerült a nagy személyautókból ismert SYNC 2 nevű HMI, 6 colos színes érintőképernyővel. A Transit Custom modellekben a korábbi 3,5 colos helyett 4 colos színes kijelző jár alapáron a SYNC rendszerhez. És a legfontosabb: az új Ford Transit és Transit Custom modelleken az alsó hűtőrácsot díszítő új krómcsík jelzi, hogy az autót a vadonatúj Ford 2.0 EcoBlue motor hajtja.
Menetpróba a Custommal
Csak egy rövid fordulóra vittük el a Customot, az egész Transit-flotta legkevésbé sikerült darabját. Korábban már volt szerencsém eltölteni egy hetet a kisbusz-változattal, nem utáltam benne semmit, csak a motort és a fülkét. Nos, a motort már nem kell utálnom, tényleg ég és föld az EcoBlue az öreg TDCi után!
A kis kabinban a kényelmetlen ülésen feszengve, a lábaimat ide-oda pakolgatva a túl szűkös lábtérben is meg kellett állapítanom, a 130 lóerős, középső motorváltozat tényleg fergeteges virgoncsággal cibálja a kocsit. 400 kilós terhelés volt a kocsikban, de ez igazán nem tűnt fel a motornak. Sőt. Még egy kicsit túl hirtelen, túl kapkodós is volt az a mód, ahogy a nyomaték gázadásra hátára kapta a Customot és terhét, már-már ideges volt a gázreakció váltások után. Indulásnál viszont soha.
A korábbi lefulladási hajlamnak nyoma sincs, az alapjáratot indulásnál automatikusan megemelő elektronika vajpuhán mozdítja meg a kocsit, még akkor is, ha a gázt nem piszkáljuk, csak a kuplungról lépünk le. Ügyes! Fogyasztásról egyelőre nem volna értelme beszámolni, megvárjuk a magyar rendszámos tesztautót.
Ergonómiailag nem tökéletes és valahogy olyan bumfordi is szegény
A hátsó résszel nincs gond, jól pakolható, könnyen kezelhető a munkaterület a Transitban. Csak a fülke nem komfortos
Menetpróba a Transittal
A nagy Transit más világ. Kényelmes, átgondolt, jó ergonómiájú a kabin, mindennek van helye, a töltőcsatlakozók ideális helyen vannak a kormány mögötti fedél alatt. A Transit kínálatában megtalálható az elsőkerék-hajtás, a hátsókerék-hajtás és az összkerékhajtás is, érdekes módon ennek megfelelően a motort hosszában vagy keresztben is beépíthetik a gyárban a kocsiba. Egy hosszú-magas elsőkerekes és egy szintén óriási hátsókerekes kocsit vittünk el menetpróbára.
A hátul hajtós jobb. Sokkal. Nem véletlen, hogy az igazán komoly prémiumautók a mai napig hátul hajtanak, a nyomatékkifejtés és a kormányzás különválasztásával a Transit is sokkal precízebb, kiegyensúlyozottabb, finomabb szerkezet, mint elöl kaparósan. Pláne 170 lóerővel: olyan stabilan, rezzenéstelenül vitte a 160-at a hatalmas szekrény az Autobahn legbelső sávjában, ráadásul olyan csendben, hogy az valami elképesztő.
Erőteljes, látványos kisteher az új Transit
A 4,7 tonna össztömegig specifikált Transitokban kétliteres dízel váltja a 2,2 literest
90-nél 1600 körül forog a főtengely percenként
A kormányzás és a futómű is remek, a kategóriától szokatlanul precízen és élvezetesen vezethető a nagy Transit. Egye fene, még fronthajtással is. A Ford nem a levegőbe beszélt, tényleg példásan kimunkált, nagyon átgondolt kocsi lett a Transit az új motorral. Egyetlen kérdés marad nyitva: mindez meddig lesz így, pláne, ha 60 ezrenként viszi majd a tulaj a kocsit olajcserére. De ezt majd az idő dönti el.
Az új motorokkal szerelt kisteherautók 2016 második felétől érkeznek majd a hazai kereskedésekbe.
