A speciális taxit a szovjet vezetőség rendelte meg 1962-ben, arra hivatkozva, hogy a hagyományos tömegközlekedési eszközökhöz hasonlóan a taxikat is egységes formára kell szabni. Így született meg 1964-ben az első és egyetlen VNIITE-PT egyterű, amit a Moszkvai Műszaki Egyetemen fejlesztettek ki.
Az autó a Moszkvics 408 alvázára épült, ahogy az 50 lóerős motort és a négysebességes váltót is a 408-ból kölcsönözték. A szénacél vázszerkezetre üvegszálas karosszéria került, az oldalára pedig tolóajtó, ami megkönnyítette az utasok beszállását, akár nagyobb csomaggal is.
Végsebessége 100 km/óra volt, ami a városi forgalomban teljesen elégséges, még akkor is, ha ezt a sebességet igazából soha nem érte el. Az egyedi taxit Moszkva utcáin tesztelték, de hiába övezte nagy lelkesedés a projektet, a második példány soha nem készült el, túl költségesnek ítélték a konstrukció sorozatgyártását.