T. becsületes ember, bántja a hazugság. A 2012-es törvénymódosítás óta a járművek kilométerórájának a visszatekerése ráadásul bűncselekmény, amiről ha tudomást szerez valaki, kötelessége bejelenteni a rendőrségnek. T. ilyen ügybe keveredett.
Az egyik határszéli faluban élő fiatalember 3 éve vásárolta az alábbi képen látható Ford Mondeót. Néhány fontos adatot érdemes mindjárt rögzíteni a sötétkék kombiról:
– T. olyan 247 ezer kilométerrel vette a kocsit,
– májusban már 394 ezer kilométer volt benne,
– az autó 2001-es évjáratú,
– a motorja pedig a 2.0 TDCi akkori gyengébb, 90 lóerős változata.
Tavasszal már érlelődött a gondolat, újabbra cseréli az amúgy megbízható igást. Végül májusban rakta fel a hirdetését, amelyről bölcsen screenshotot csinált.
„Több százan megnézték a hirdetést, de nagyon kevesen hívtak fel. Sokan mondták, és sajnos a saját bőrömön tapasztaltam meg az igazságot: akármilyen öreg az autó, ha 300-400 ezer kilométerrel hirdetik, nem kell senkinek. Én beírtam becsületesen, hogy valójában mennyit futott” – kesereg T.
Pedig a 15 éves korhoz a 394 ezer kilométer nem tűnik irreálisan soknak, már ha a valóság mezején járunk. Csak úgy nehéz értékesíteni, hogy eközben ugyanolyan évjáratú autókat bőven hirdetnek 200 ezer alatti, azaz feleannyi kilométerrel. Valósak ezek a számok, ki tudja?
Az eladó autók háromnegyedének hamis az óraadata?
Nagyjából ezt állítja a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület múlt heti sajtóközleménye. Gablini Gábor vezetőségi tag, nem mellesleg a Magyar Autós Szakmai Szövetség elnöke (és közismert újautó-kereskedő) szerint az importált használt gépjárművek 90 százaléka, a belföldi kereskedelemben értékesített autóknak pedig mintegy 50 százaléka manipulált – visszatekert – kilométerórával rendelkezik. Erős számok, amiket tényekkel nehéz megerősíteni, miközben mindenki tudja, sajnos tényleg sokan manipulálnak.
Végül egyvalaki kiemelkedő érdeklődést mutatott T. autója iránt, őt nem zavarta a 394 ezer kilométer, csak az árból próbált faragni.
„Szőke, negyvenes nő jött Pestről egy férfival. Előzetesen nagyon mondta, hogy őt így érdekli, úgy érdekli. Érdekes módon a hölgy nézegette a kocsit, ő próbálta ki. Mondtam a férfinak, hogy kinyitom a motorháztetőt, nézze meg, mire ő azt válaszolta, nem ért hozzá, a nő persze körbeszaglászta a motort is.
A próbaút után a hölgy elkezdte kritizálni, hogy kuplungos, meg hogy tönkremegy hamarosan a kettős tömegű lendkerék. Mondtam, hogy valamikor majd persze cserélni kell, de most jó az autó, tudom, használom, és ha 3 napon belül gond lesz vele, visszaveszem. Végül azt mondta, megveszi” – idézi fel T. a két héttel ezelőtti üzletkötést.
Szombaton adta el a Mondeót, pár nap múlva már ment is be az adásvételi szerződéssel az önkormányzathoz, ahol az ügyintéző szúrta ki, nincs beírva a kilométeróra állása. T. onnan, az okmányirodából azonnal felhívta a vevőjét.
„Ekkor villant át az agyamon, hogy mi történt, aminek akkor nem is tulajdonítottam különösebb jelentőséget. Mi a párommal már úgy mentünk oda, hogy ki volt töltve az adásvételinek a saját része, amibe beírtam a 394 ezer kilométert. De ő annyira erősködött, hogy legyen az ő adásvételije, meg siettettek is minket, hogy mennének már haza a gyerekek miatt, nem figyeltem annyira a kitöltésnél.
Na, amikor felhívtam, érdekes dolgokat hordott össze. Mondtam neki, hogy találkozni kéne, beírni a 394 ezret a szerződésbe, mert így nem fogadják el. Mire ő, 238 ezer van benne. Dehogy, 394 ezer. Nem, 238 ezer, fotót is tud küldeni róla. Hát, az hogy lehet? Hazafelé menet elromlott nekik az óra, ezért kicseréltette, de pont annyi van benne most is, mint amennyi korábban.”
T.-nek igazából akkor esett le az egész, amikor pár nappal később meglátta a saját autóját a hasznaltauto.hu hirdetései között.
A nő elkövette azt a hibát, hogy nem takarta ki a rendszámot, ezenkívül viszont sok minden megváltozott:
– a 394 ezerből 240 ezer kilométer lett (T. szerint már 3 éve több volt benne)
– a 2001-es autó 2002-es évjáratúvá fiatalodott,
– és még erősebbé is vált egy hét alatt: 116 lóerősként hirdette meg.
Nem látszik képünkön, de nem fukarkodott a 410 ezerért vásárolt, majd először 690 ezerért (aztán 650-ért) meghirdetett Mondeo dicséretével. Megbízható műszaki állapot, jó motor, füstmentes, szépen jár – írja. Megmosolyogtató, hogy külön kiemeli, a „kuplung, váltó, lendkerék jó”.
T. még a hirdetés felfedezése előtt próbált találkozni vele, helyretenni ezt az ügyet, a beszélgetésüket előrelátó módon rögzítette. A vevő elzárkózott az együttműködéstől, pár beszélgetésük még volt, később viszont már a telefonját sem vette fel. Mikor észrevette T. a hirdetést, rendőrségi feljelentést tett, majd megkereste a Vezesst, hogy írjuk meg a történetét, hátha segít a nyilvánosság, ne járjon senki pórul a volt kocsijával.
Azóta rendszeresen hívogatja az ügy nyomozóját, akinek a munkáját szívesen segítené mondjuk a felvett beszélgetéssel. T. szerint azt mondták neki, az óracsere már nem bűncselekmény – meglátjuk, mit kezd a rendőrség az üggyel.
Mi is megkerestük hivatalos úton az ORFK sajtóosztályát pár kérdéssel:
– Az elmúlt 1,5 évben mennyi feljelentés érkezett óratekerős ügyben?
– Ezeken felül mennyi ügyben indított nyomozást a rendőrség?
– Mennyi ügy zárult le, milyen eredménnyel?
– Számot kérünk: mennyi óramanipulálót fogtak meg?
A konkrét nyomozásról nem kérdeztük őket, mert arról harmadik félnek nem nyilatkozhatnak, de T. nem hagyja annyiban, a nyakukra jár, keresi őket. Kapcsolatban vagyunk vele, megírjuk, hogy milyen eredményt hoz a rendőrség munkája.
Hétfőn délután még fent volt a hirdetés, immár a csökkentett, 650 ezres vételárral. Így is szép hasznot hoz majd, ha elkel ennyiért, persze reméljük, hogy a rendőrök lépnek előbb, és nem esik áldozatául valaki a csábítóan hangzó 240 ezer kilométernek.
Hogyan lehet kiszúrni a manipulált órákat? Olvassa el cikkünket!