Ádám éppen az ablakmosó folyadékot töltötte aranyszínű Audija orrába, amikor csengettek. Másnap Olaszországba készült feleségével és gyerekeivel, családi házuk udvarán készítette elő a szeretett Allroad Quattrót a hosszú túrára. Kisétált a kapuhoz, két férfi várta.
„Bemutatkoztak, civil ruhás rendőrök voltak, nyomozók” – idézi fel a Vezessnek 2015. június 1-jét a negyvenes férfi, a napot, amelyet sosem felejt el. Innentől ő meséli a sztoriját.
Uram, gyanús nekünk ez a kocsi
Első meglepetésünkre azt mondták, szeretnék megnézni az Audinkat, mert valami felvétel szerint érintett lehet egy balesetben. Elkérték az iratait is, miért ne adtam volna oda, hamar kiderült, akkor voltak utoljára a kezemben.
Nézegették az autót, a motorháztető, ugye fel volt nyitva, behajolt egyikük, majd dörzsölni kezdte valamivel az alvázszámot. „Uram, gyanús nekünk ez a kocsi, kihívjuk az akciócsoportot.” Ebédidőben jártunk, egy órával későbbre ígérték őket, háromnegyed négykor értek ki a kollégák, élükön az igazságügyi szakértővel.
Némi vizsgálódás után közölték, hogy sajnos nem eredeti az alvázszám, majd megkérdezték, hogy hallottam-e az ikresítésről. Nem hallottam. Egy interpolos nyomozásba bekapcsolódva jutottak el hozzánk a rendőrök, akik elmondták: ugyanezen a számon fut Romániában is egy hasonló Allroad Quattro.
Aztán közölték, most ők elviszik az autót. Körülbelül 30 nap múlva lesz hivatalos papír az igazságügyi szakértői vizsgálatról, majd szólnak.
A bukaresti forgalomról készült fotó nem véletlenül került be a cikkbe
Megrogytunk, megalázódtunk
Sokkolt a mondandójuk, de természetesen nem álltam le birkózni velük, persze kérleltük őket, hogy ne vigyék el. Azonnal telefonálgattam ismerősöknek, megtudtam, hogy úgynevezett helyben hagyással jogszerű az autónk lefoglalása. Az orrunk előtt vitték el, gyakorlatilag órákkal az autós külföldi nyaralásunk előtt.
Megrogyott az egész család lelkileg, ráadásul a házunk melletti épületben működik a vállalkozásunk alkalmazottakkal, akik végignézték ezt a több órás rendőrségi akciót, majd az autó elvitelét. Borzasztóan megalázó volt, ez egy kisváros, gyorsan terjedt a kertünkben végrehajtott rendőrségi akció híre. Erkölcsileg is megzuhantam.
Nekem nem volt gyanús ez a kocsi
Ádámék háromnegyed évvel korábban vásárolták az Audit, kérdezem az eladóról, az üzlet körülményeiről, mindent rendben talált. Neten hirdette egy régóta működő fővárosi kereskedés az autót, amit természetesen átvizsgáltatott az alkudozás előtt egy márkafüggetlen szervizben.
Sem a szerelők, sem a későbbi eredetiségvizsgálatot végzők nem láttak semmi gyanúsat a jármű alvázszámán. Így egymás markába csaptak a kereskedővel. Íme, Ádám költői kérdése: akkor meg mi értelme van az eredetiségvizsgálatnak?
Tényleg, mennyi kocsi akad fenn a szűrőn?
Hiszen az eredetiségvizsgálat feladata a járművek egyedi azonosítóinak és a járműokmányok valódiságának ellenőrzése. 2013-ban 387 ezer vizsgálatot végeztek az állomások, 2014-ben 423 ezret, míg 2015-ben már 460 ezret (jól mutatják a szürkeimport felpörgését az emelkedő számok).
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala szerint évente átlagosan 2000 alkalommal állapítotják meg, hogy „a járművek egyedi azonosítóiban feltehetően jogellenes beavatkozás történt vagy történhetett.” Az alvázszám, a motorszám, vagy a rendszám problémás ezekben az esetekben, de ez nem jelenti mindig azt, hogy a jármű lopott lett volna.
A gyanút feljelentés követi, majd átkerül az ügy a rendőrséghez.
Migránsoztak a rendőrök
Az Audi lefoglalása után hosszú hónapok teltek el érdemi információ nélkül, ugye június 1-jén azt ígérték a rendőrök, hogy 30 nap múlva lesz eredménye a vizsgálatuknak. Négy hónap lett belőle, szeptember 22-re készültek el vele.
Nyomozásuk eredményeként kiderült, hogy a kocsimat eredetileg egy Magyarországon élő külföldi úr vásárolta újonnan 2006 novemberében. Itt jegyzem meg, hogy az én forgalmimban 2007-es gyártásúként szerepelt az Audi, így vásároltam, hát, hazugság volt ez is. Legelső tulajdonosától aztán 2007 februárjában ellopták a kocsit, akkor kezdődött az Allroad második élete.
Ennyit tudtam meg, plusz, hogy az autót a XIX. kerületi Strasszer Albert utcai rendőrségi telephelyre állították le sok szép Porsche közé. Szerencsére tető alá, voltam kint, láttam, nem mindegyik lefoglalt jármű járt ilyen jól, mint az enyém.
Hogy mikor kapom vissza? Na, azt nem tudta megmondani senki, végtelenül lassan folyt az ügy kezelése, egyszer szabadságon pihent valaki, máskor a migránsok miatti átvezénylésekre hivatkoztak, lecserélődött az ügyintézőm is a rendőrségen, szerencsére korrekt ember foglalkozott velem. Látta rajtam, hogy nem vagyok simliskedő.
Ádám rendőrségi papírjai
Hitelképtelen lettem, ráadásul bejelentkezett egy biztosító az Audimért
Miközben az Audi a rendőrség telephelyén veszítette az értékét, hónapról hónapra százezreket, természetesen fizettem a kgfb-t, a súlyadót, és az ügyvédem tanácsára a hitelt is. Igen, hitelre vettük.
Korábban a munkámhoz naponta használtam az Audit, gyorsan kellett valami autó, ámde magánszemélyként hitelképtelenné váltam. És hogy őszinte legyek, teljesen elveszítettem a bizalmamat a használtautók üzembe állítása körüli hatósági vizsgálatokban, úgyhogy kényszerből új kocsit vettünk, immár a cégünk nevére. Nem prémium, nem német, de nagyon kellemes meglepetés lett vele egyévnyi használat.
Újabb nehézség emelkedett közben elénk az Audi ügyében, mivel a rendőrség értesítette a 2007 februárjában ellopott autó egykori cascós biztosítóját róla, hogy előkerült a kocsi, a biztosító igényt jelentett be rá. Ügyészség elé került az ügy, végül az a döntés született, hogy ha majd egyszer kiengedi a kezéből a járművet a rendőrség, engem illett meg.
Megszüntették a nyomozást, megszüntették a lefoglalást
Telt, múlt az idő, kerek egy esztendővel a lefoglalás után megszületett a Budapesti Rendőr-főkapitányság Felderítő Főosztály Vizsgálati Osztályán két fontos dokumentum. 2016. május 27-én a „Határozat a nyomozás megszüntetéséről”, majd május 31-én a „Határozat a lefoglalás megszüntetéséről”.
Előbbi kimondta hivatalosan Ádám ártatlanságát (ami eddig kérdésként lógott a levegőben): „mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, megszüntetem”. Utóbbi pedig végre utat nyitott hazafelé az Audi előtt: „a lefoglalt dolog lefoglalását a Be. 155. § (1) bekezdésének első mondata alapján megszüntetem, és a dolgok kiadását a KEKKH Központi Okmányiroda részére (képviselője részére) rendelem el. A jogosult a kiadni rendelt dolgot(okat) a határozat elleni panaszjog lejártától, illetve panasz esetén annak elbírálásától számított 30 napon belül megküldöm.”
Innentől olyannyira 30 napom volt a kocsi hazahozatalára, meséli Ádám, hogy ha ezen túlszaladok, már fizetnem kellett volna napi tárolási díjat. Végül nem kaptam vissza május végétől számítva egy hónapon belül, mert hát megint szabin volt valaki, meg a biztosító is panasszal élt az ügyészség felé, végül most augusztusban hozattam haza.
Immár otthon az autó. Ádám azóta sem tudja, ki ikresítette az Audiját
1700 kiló vas és egyebek
Új akksival, kerékfelfújások után nem tudott volna lábon hazagurulni? – kérdezhetné bárki.
Dehogynem, ha csak ennyi lenne a gond. Sajnos ezeknél súlyosabb problémák miatt kellett trélert fizetnie Ádámnak. Az Audit ugyanis alvázszám, forgalmi, és rendszám nélkül kapta vissza. Gyakorlatilag 1700 kiló vasat, műanyagot, textilt, folyadékot, forgalomban közlekedni ezzel a négykerekűvel így nem lehet.
Most jön az újabb kálvária: új alvázszámot, forgalmit, rendszámot intézni, közben mindért fizetni.
Jó sok lóvé azért, ami az övé. Plusz a rendőrség Eurotax-alapú hivatalos értékbecslése szerint ez alatt a bő év alatt 1,2 millió forinttal csökkent az Audi piaci értéke. A zsaruk 2007-es évjárattal számoltak, Ádám viszont csak 2006-osat kap majd, azaz ennél is nagyobbat bukott.
Látta? Bagóért árul autókat az állam!
