Röviden – Ford Edge Sport | |
---|---|
Mi ez? | A Ford nagyméretű szabadidő-autója, amely Amerikában lassan 10 éve létezik, de Európába csak idén, 2016-ban hozták át |
Mi tud? | Nagy, kényelmes és roppant élhető jószág, rengeteg extrával |
Mibe kerül? | A típus alapára 13,1 millió forinttól indul, a VIgnale modellek pedig 15 milliótól kezdődnek |
Kinek jó? | Aki kényelmes, otthonos, hatalmas szabadidő-autóra vágyik és nem akar terepre menni |
A Fordnak, úgy látszik, kellett is, meg nem is egy Kugánal nagyobb, teljes méretű szabadidő-autó az európai piacra. Így fogták az Amerikában már lassan 10 éve ismert és ott már a második generációig eljutott Ford Edge-et, többé-kevésbé az itteni igényekhez szabták, és elkezdték árulni. Egyetlen motorral, de legalább kétféle teljesítménnyel, automata és kézi váltóval és szintén kétféle felszereltségi szinttel. Jó hír, hogy színből legalább van jó sok.
Külső, karosszéria
A Ford Edge meg sem próbálja letagadni származását, vonalaiban ott tükröződik az egész tengerentúli világ. Kissé szögletes, modern, de a LED-es nappalifény és a sok króm alól azért átütnek a konzervatív formák is. Az összkép azonban teljesen harmonikus, az Edge roppant látványos jószág. Különösen ezzel a hivalkodó, narancs színnel, amely az egyedi hűtőmaszk mellett az autó leglátványosabb eleme. A Sport felszereltségi szint prémium szőnyegszettet, Sony fedélzeti hifit, fémborítású pedálokat tartalmaz még a Titanium szinten felül.
A kasztni mérete impozáns, az autó 4808 mm hosszú, 2184 mm széles és 1692 mm magas és a 20 colos kerekek egyáltalán nem tűnnek nagynak a bálna alatt. Az Edge-nek jól áll a tömeg, hiába az óriási külső, mégsem egy buta kidobóember néz ránk vissza, ha szembeállunk vele. Oldalról is csinos, habár a rengeteg műanyag testékszer már kezdi megütni azt a szintet, amire rákérdez az ember: „ezt tényleg miért kellett”? A kép akkor kuszálódik zavarossá, amikor az ajtókat kinyitjuk, és rálátunk a korábban eltakart részletekre is. Különösen a plasztikok rögzítése néz ki furán, de azt is szokni kell, hogy az ajtó rásimul a küszöbre.
Hátulról megint javul a kép, a helyzetjelző piros csíkja igazán látványos hullámban ér össze majdnem a zsíroskenyérnyi Ford-emblémánál. Lehet, hogy parasztvakítás, de nekem ugyanúgy tetszik ez a LED-csík, mint ahogy a Renault Megane fenekén is bejött.
Utastér
Miután kinyitottuk az ajtót, az Edge belsejében az a legszembeötlőbb, hogy mennyire nagy, tágas. Ekkora autóból nem minden gyártó képes ilyen belsőt kihozni, de szerencsére a Fordnál nem fonnyadtak el a centik, ahogy a tervezés közben befelé haladtak. Berendezése a szokványos fordos elemekből építkezik, így a kapcsolók, gombok, vezérlőizék mind mind ismerősek lehetnek más Fordokból. Nincs ezzel baj, egyedül a pormágnesként funkcionáló zongoralakkot kellene elfelejteni a belsőben. A minőséggel nincs baj, az ergonómiába már itt-ott bele lehet kötni. Leginkább a középkonzol sikerült kaotikusra a picike gombhalmazzal, de a kormányon lévő kismillió funkció kezeléséhez telepített gombhadsereg betanulása, átlátása is igényel egy kis időt, számítási kapacitást.
Műszerfala is összetett, nagy része TFT-kijelző, így egész széles határok között szabható a sofőr saját szájíze szerintire. Balra fordulatszámmérő, jobbra kilométeróra, a kettő között, illetve a műszerek belsejében pedig változatos információk jeleníthetőek meg.
Csomagtartója szintén gigászi, 602 literes pótkerékkel, de ha minden hátsó üreget maximálisan kihasználunk, akkor 800 liternyi rakományt képes elnyelni. A csomagtér kialakítása is ügyes, a mélyben pótkerék is található, ami mellé még rengeteg minden elrejthető a legalsó szinten. Utána sík, könnyen rámolható tér következik, csomagrögzítő fülekkel, brutális fényerejű LED-es világítással, rekeszekkel, miazmással. Ha a hátsó ülések támláját ledöntjük, enyhén emelkedő, de sík felületet kapunk, amin még aludni is lehet.
Utastere nemcsak tágas, hanem nagyon élhető hely is. Olyan apróságok teszik boldogabbá a mindennapokat, mint az ülések melletti apró zseb, amely nemcsak a kiszóródó aprópénzt, hanem a telefont is képes megfogni, ha kicsúszik a nadrágzsebből, vagy éppen a hátsó sorban lévő 230 voltos konnektor. A fűthető szélvédő télen jön jól – van, akit zavar az üvegbe öntött, vékony fűtőszálak látványa, szerintem nem vészes – a fűthető ülések – hátul is – szintén téli extrák, az ülésszellőztetés viszont melegben segít elviselni a bőrkárpitot.
Milyen vezetni?
Adatlap
Ford Edge Sport 2,0 TDCi
Motor | Soros 4 hengeres turbódízel, 1997 ccm |
Teljesítmény | 154 kW (210 LE) @ 3750 |
Nyomaték | 450 Nm @ 2000 |
Gyorsulás (0-100 km/h) | 9,4 sec. |
Végsebesség | 211 km/h |
Fogyasztás (vegyes) | 5,9 l/100 km |
Listaár: | 14 445 000 forint |
Az első kormánymozdulatnál érezni, hogy itt valami furcsaság van. A változó áttételű kormány kettőt fordul a két végállás közben és egész klasszul lehet vele irányítani az autót, ha pedig fordulni kell, a 360 fokos karikát 11,9 méteren belül tudja megcsinálni az autó, ami egész tisztességes eredmény. A bitang méret ellenére vezetés közben nem sok nehézséget érez a sofőr.
Az Edge motorválasztéka nem igazán zavarba ejtő, mindössze egyetlen motor található a listán. A kétliteres Duratorq 180 és 210 lóerős változatban is kapható, attól függően, hogy hatfokozatú kézi, vagy duplakuplungos automatikus váltó csatlakozik-e hozzá. Az erősebb motor az automata váltóval van párban, míg az összkerék-hajtás mindkét változathoz alapból jár.
A kétliteres dízellel stresszes az első pártucat kilométer, ugyanis az üzemanyagszint-jelző mutatója szinte szemlátomást kúszik az üres felé. Aztán a lendület alábbhagy, de az erős indulás takarékos autózásra készteti a vezetőt. A kétliteres, 210 lóerős dízelmotor ereje több, mint elég az autóba, a kis híján kéttonnás autó 9,4 másodperces százas gyorsulása ha nem is különleges, mégis tisztességes eredmény. A nyomatékos motor 450 Nm-ét a Powershift váltó kisebb-nagyobb bizonytalanságokkal továbbítja a kerekek felé. Onnan már nincs baj, a fejlett összkerékhajtás a tekintélyes saját tömeggel nem nagyon hagyja elpörögni a hajtott kerekeket még csúszósabb talajon sem.
Kanyarban egész stabilnak tűnik az autó, nem bukdácsol bután, de ha valakinek hegyi szerpentinen támad kedve autózni, ne ezzel keljen útra.
Bár terepjárónak tűnik, terepre mégsem való az ültetett, 20 colos kerekeken guruló Edge, hiszen a sok műanyag rátét már az első métereken lehullana róla. A nagy kerekek amúgy a komfortos autózást is megnehezítik, pedig az Edge kifejezetten erre lenne jó. Nagy távokat, kényelemben, csendben leautózni vele, miközben a csomagtartóba is valószínűtlen mennyiségű cucc befér. A hátsó sorban meg akár három felnőtt is. Csak ugye amikor a szaggatott vonalat, zebrát is megérezni az autóban, az nem annyira komfortos.
Költségek
Mint minden nagy testű jószág, úgy az Edge is elég szomjas városban. Bármilyen finoman is tapossuk a gázpedált, 10 liter alá nem megy a fedélzeti számítógép átlagfogyasztás-mérője. Autópályán, országúton sokat javul a dolog, ha van hozzá idegrendszere a sofőrnek, akkor akár 7-8 liter közé is leszorítható az átlag. Ez legfeljebb 125-ös tempót és finom gyorsításokat igényel, de nem reménytelen feladat. Mi rengeteget autóztunk az Edge-dzsel, amiben túlnyomórészt autópályás szakaszok voltak, így 7,9 literre jött ki a bő 2000 kilométer átlaga.
A Ford Edge és vetélytársai: | |
---|---|
Hyundai Santa Fé 2.2 CRDi 200 LE aut. Executive | 13 849 000 forint |
Volvo XC60 Summum D4 190 LE aut. AWD | 12 870 000 forint |
Fiat Freemont 2.0 MultiJet Cross 4×4 aut. 170 LE | 10 715 000 forint |
Ford Edge Sport 210 LE TDCi Poweshift (aut.) | 14 445 000 forint |
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|