-Mennyivel ment? – kérdezem olvasónkat, aki gyorshajtásos ügyével kereste meg a szerkesztőséget.
-64-re volt állítva a tempomat, 74-ről jött a bírság.
-Hol fotózták le?
-A rendőrség által később megadott GPS-koordináták szerint a mobil traffipaxtól 220 méterre, Pilis község mellett a kukoricásban. Csakhogy nem ott autóztam, és nem mentem 74-gyel. 64-re volt állítva a tempomat.
-Az lakott területen belül gyorshajtás.
-Ezt elismerem, és nem vitatom. Azonban a rendőrség mást állít, és a féléves levelezésünk során küldött papírjaikban több dolgot találtam, ami szerintem nincs rendben.
Hogy az elismert gyorshajtása ellenére miért közöljük B. Aranka ügyét, arra egyszerű a válasz: a nekünk elküldött rengeteg dokumentum átolvasása után sajnos nem tudjuk kizárni, hogy mással is történhetett hasonló. Nem állítjuk ezt, de nem is tudjuk kizárni.
Aranka kimondottan kérte, hogy a valódi neve szerepeljen a cikkben, számos dokumentumot, levelezést megmutatott. Szeretném, ha a többi autós is megismerné a történetemet, az ő érdekükben. Nem hétköznapi eset.
Innentől ő meséli a sztorit.
Ez így nem stimmel, az úgy nem stimmel szerintem
November közepén kezdődött, éppen a nagymama sírjához tartottunk a párommal, amikor lefotóztak. Nemsokára jött a csekk 30 ezer forintról, miszerint Pilis belterületén a megengedett 50 helyett 74-gyel mentünk a Daciánkkal. Mivel ez nem igaz, alig vártam, hogy megnézhessem a rendőrség oldalán az autóról készült fotókat. Meglepetésünkre az állítólagos sebesség csak az egyik furcsaság volt a sok közül – kezdi a történetet Aranka.
Ha a felvételeket a sorszámuk szerint nézzük, mondja, akkor sem a megtett távolság, sem pedig a felvétel ideje nincs összhangban. Összeállítottam két táblázatba.
Ha kronológiailag nézzük, folytatja az autós, furcsa, hogy a képeken látható növekvő sorszám pont a mért adatnál változik meg csökkenő sorszámmá, majd ismét növekszik folyamatosan eggyel. Ráadásul ez a változás kizárólag a mért adatnál történik. Sem előtte, sem utána. A folyamatos sorszámozásnál pedig nincs mért adat.
Ennél is jobban meglepődtünk, amikor összehasonlítottuk a fényképekről leolvasható GPS-koordinátákat (amik a traffipax helyét rögzítik) a határozatban megjelölt hellyel (Kossuth Lajos út 89.), ahol elvileg a szabálysértés, illetve a rendőrség szerint a hiteles mérés történt. A kettő ugyanis nem ugyanazt a helyet jelöli, és nem 10 méter a különbség.
Habár a 30 ezres bírságról szóló határozat szerint a kézhezvételtől számított nyolc napon belül bizonyítási indítványt terjeszthettünk volna elő, mi szerettük volna ennyi furcsaság után átnézni a sebességmérés dokumentumait, úgyhogy kikértem jó pár papírt. A mérőműszer hitelesítési dokumentációját, eredeti fotókat teljes felvételi idővel stb. Na, ez nem nagyon ment, egyszerűen nem értették, hogy mit akarok. Végül ezek nélkül fellebbeztem meg a határozatukat.
Nem voltam ott, ahol szerintük voltam. Vagy ők voltak máshol, mint amit állítanak?
Innentől hosszú, végeláthatatlannak tűnő levélváltások kezdődtek. Először a laptopomon ellenőriztem a GPS-koordinátákat, és azt láttam, hogy a rendőrök által megadott helyek között 220 méteres eltérés van.
Mivel biztosan tudtam, hogy november 11-én csak országúton autóztam a Daciánkkal és nem a kukoricásban, minden fajta okoskütyüvel felszerelkezve elindultunk a párommal megnézni, hogy miket jelölnek ezek a koordináták. Volt nálunk több telefon, több tablet, megnéztük 4 féle programmal (pl. Latitude Longitude GPS Tracking, My GPS Coordinates), ráadásul egy új, navis kocsival érkeztünk (ebben IGO navi működött).
Csak az jött ki minden készüléken, hogy ha a bírság alapjául készült fényképfelvételeket nézzük, akkor egészen biztos, hogy az általuk traffipaxhelynek megadott ponttól 74 méterre semmilyen irányban nem haladtam el.
Oké, akkor bizonyítsák be, hogy minden szabályos volt. Hiszen mindennek szabályosnak kellett lenni
A levelem után jött egy határozat mellékletek nélkül, sem települési naplót, de még helyszínrajzot tartalmazó rendőri jelentést sem kaptunk, és semmilyen más papírt. A főkapitány ugyan felsorolta benne, hogy a kért napló és egyebek mit tartalmaznak, azonban semmi konkrétum nem derült ki számunkra. Nem tudtam meg a sebességmérő gyártmányát, típusát, gyári számát, nem tudtam meg a hitelesítési adatokat, és egyébként semmilyen adatot, ami konkrétan bizonyítaná a mérés szabályszerűségét.
Az aláíró kapitány szerint a mérőműszer felállítási helyének a koordinátái, és a helyszín GPS-koordinátái megegyeznek. Számomra ez nem bizonyosodott be hitelt érdemlően.
Én vettem a fáradságot, és az 5000 forint eljárási illeték befizetése előtt felkerestem a helyszínt, és ellenőriztem az adatokat. Csatoltam nekik csomó mellékletet, fotókat. Nem érzem korrektnek, hogy fizetek, utazok, küzdenem kell, mert úgy érzem, valaki vagy valami hibázhatott. Én hibáztam a 64-es sebességgel, elismerem. És a rendőrség?
A kapitány úr azt írta, kérhetek másolatot az iratokról. Persze pénzért. Nem idegen tőlem a jog, úgyhogy utánanéztem, mi mindennek kell stimmelni, ha egy rendőr traffipaxszal bírságolja az autósokat, úgyhogy egy újabb levélben kikértem tőlük az alábbiakat:
- települési napló másolata,
- a helyszínrajzot is tartalmazó rendőri jelentés másolata,
- a mérőműszer hitelesítési bizonyítványának, és mellékleteinek másolata, (OMH bizonyítvány száma, időpontja, érvényessége. Kalibrációs jegyzőkönyv, ennek időpontja, száma, érvényessége. Akkreditálás tanúsítása a laboratórium részére a kalibráció elvégzésére. HIF-engedély. Rádióengedély. Frekvencia-kijelölési határozat, érvényesség frekvenciánként, típusonként külön-külön. Elektromágneses összeférhetetlenségnek megfelelőség tanúsítása (EMC radarelvű berendezéseknél), CE-minőség tanúsítása, ennek magyar nyelvű hiteles fordítása. Lézerosztály-tanúsítás. Munkavédelmi vizsgálati jegyzőkönyv megfelelőségi tanúsítással).
- GPS-koordináták helyességét igazoló dokumentum másolata,
- a mérőműszer szabályos működésének leírását rögzítő irat másolata,
- az érintett időszakra vonatkozó vezénylési terv másolata,
- a kezelő személy azon iratainak másolata, amely bizonyítja, hogy az előírt oktatáson részt vett és kezelheti a mérőműszert.
Ezeket csak úgy nem kaptam meg, de lehetőséget ígértek, hogy betekinthetek az iratokba. Mégpedig a bejelentett szabolcsi lakcímem miatt Nyíregyházán, ami nincs közel ugyan Budapesthez, de már előrelépést jelentett az ügyben. Próbáltam átkérni az iratokat a fővárosba, de azt mondták, nem lehet. Kicsit azt éreztem: utazz, paraszt, ha akarsz valamit, de vigyél illetékbélyeget is, nehogy anélkül visszazavarjon Pestre az ügyintéző.
Irány Nyíregyháza, Gizike!
Telefonon időpontot egyeztettünk a nyíregyházi illetékes hölggyel, nevezzük Gizikének. Haragosan fogadott, talán mert péntek volt, nem tudom. Elém dugott egy körülbelül 20 oldalas pakkot, hogy itt az irat, de ennek sajnos a fele ez én beadványom volt. Már akkor majdnem eldurrant az agyam.
Elővettem a kis jegyzetfüzetemet, hogy jegyzetelek, mert úgy szólt a tájékoztatás, hogy az ügyfél, tehát én, betekinthetek az iratokba. Sőt, illeték fizetése mellett másolatot kérhetek.
Gizike rám mordult, hogy mit képzelek, nem írhatok fel semmit, menjek illetékbélyegért, és majd megkapom a másolatot. Elkezdett kiselőadást tartani, amire végképp nem voltam kíváncsi, kieresztettem a gőzt a fejemből, és közöltem vele, hogy vegyen vissza az arcából, mert ez az időpont az én időpontom, jogom van itt lenni, és olvasgatni. Lépjünk túl a jegyzetelés problémáján, nem vagyok kíváncsi a munkaundorára. Erre megszeppenve elhallgatott.
Kiválasztottam az oldalakat, megjelöltem neki, és közöltem vele, hogy készültem, és van bélyegem. Nem túlzok, ekkor már meg tudott volna fojtatni egy kanál vízben. De hibáztam, ugyanis 1000 forintos bélyeget vittem, és csak 8 oldalt választottam ki, ami 800 forint. Magas labda volt neki, hangoskodni kezdett velem, hogy ő nem tud visszaadni se illetékbélyeget, se 200 forintot, és akkor ő most elmegy a nem tudom milyen parancsnokhoz, és úristen. Nem bírtam hallgatni, elé álltam, mielőtt kiviharzott volna, és bejelöltem még 2 oldalt. Ezek már megvoltak nekem, ugyanis én írtam őket, csak haladjunk már. Tíz oldalért egy ezres, rendben van így?
Mindezt azért részletezem ennyire – szúrja közbe Aranka -, mert fontosnak tartom hangsúlyozni, a rendőrség van értünk, és nem mi értük. Ott van minden rendőrautón: „Szolgálunk és védünk”. Szolgálunk. Ne csak üres duma legyen.
Pár óra múlva megkaptam a másolataimat.
Felvettem a kesztyűt, 20 pontban megírtam az észrevételeimet
Mindezek után talán meglepő, de január 20-i dátummal jött egy végzés a Budapest rendőrfőkapitánya nevében eljáró alezredes hölgytől (másodfokú hatóság), ami megsemmisítette a korábbi határozatot, és az első fokon eljáró hatóságot új eljárásra utasította. Elrendelték az 5000 forint visszafizetését is.
Idézek a főkapitány végzéséből, fontos: „A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítom, hogy a szabályszegést dokumentáló naplóban, valamint a képfelvételen szövegesen rögzített helyszín (Pilis, Kossuth Lajos út 89.) nem egyezik meg a képfelvételen feltüntetett GPS koordinátákkal (47.280971 19.555748). A tényállás teljes körű tisztázása céljából szükséges intézkedni a rendelkezésre álló bizonyítékok közötti ellentmondás feloldására.”
Sajnos nem tudtam teljesen örülni a hírnek, mert előttem volt a paksaméta, hogy megtegyem észrevételeimet. Megtettem, csak hármat említek a húszból, amit megírtam a rendőrségnek:
1, A készülék Pilisen, a Kossuth L. út 89. előtt volt telepítve, lakott területen belül, azonban a berendezésbe épített GPS szerint a mérés lakott területen kívül történt. Ez azért nem mindegy, mert a megengedett sebességtartomány nem egyforma a két helyen. 50 vagy 90, miközben én 64-gyel mentem.
2, A települési naplón a hitelesítési bizonyítvány száma nem egyezik meg a részemre rendelkezésre bocsájtott hitelesítési bizonyítványon feltüntetett mérőberendezés hitelesítési számával. Észrevétel: akkor most mivel végezték a mérést?
3, A települési naplóban fel kell tüntetni a technikai eszköz gyártmányát, típusát, gyári számát. Nyilván a félreértések elkerülése érdekében kell, amely most éppen fennállhat, hisz a települési naplón sem az eszköz gyártmánya, sem a típusa, sem a gyári száma nincs feltüntetve. Így egyértelműen nem állapítható meg, hogy a mérést azzal az eszközzel végezték, melynek gyári száma a fényképfelvételeken olvasható.
Na, legvégül mi történt?
Természetesen nem harcként fogtam fel ezt az egészet, de bántott mindaz, amit tapasztaltam. Nem nyújtom a végtelenségig a történetemet tovább – folytatja Aranka -, ezután született még egy határozat, egy fellebbezés, egy végzés, majd egy újabb határozat. Legutóbbi március 16-án, jó öt hónappal a traffipaxozás után, ez már önmagában tízoldalas dokumentum.
Egy dolgot azért még kiemelnék a levélváltásokból. Nem említettem, de a bejelentett lakhelyem szerinti Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főkapitányságtól jött novemberben a 30 ezres bírságról a levél, és ide utalta vissza később a BRFK az ügyet. Az egyik későbbi, Szabolcsból érkezett határozatban, pontosabban annak kiegészítésében az olvasható, hogy a képfelvételeken feltüntetett GPS koordináták (Pilis, Kossuth L. u. 89.) a mérési helyszínhez leadott koordinátákkal megegyeznek, azok szögpercei változhatnak az aktuális műhold helyzetétől függően.
Tanulmányaim szerint a földrajzi koordináták elhelyezkedése a Földön állandó, a koordináták nem változnak, fixek, ezért is tudják a GPS készülékek azokat meghatározni, ellenkező esetben meghatározásuk úgyszólván bajosabb lenne.
Tudomásom szerint 2000-ben megszüntették a GPS pontosságának mesterséges rontását az SA-rendszer kikapcsolásával. A hivatalos közlés szerint ezzel a valós idejű helymeghatározás pontossága a korábbinak a tízszeresére nőtt, azaz a vízszintes helymeghatározás hibahatára mintegy tíz méterre csökkent. A vízszintes pozíciók hibája 95 százalékos valószínűségi szinten körülbelül 5 méterre tehetők, ugyanez magassági értelemben 8 méter. Nem én mondom, hanem a hozzáértők, hogy ma a GPS pontos mérésére egy olcsó kézi vevő is alkalmas.
Ráadásul elviekben a kezelő álló helyzetben végezte a sebességmérést, a traffipax nem mozdult. A sebességméréskor egy ideje már egy helyben állhatott a műszer, így a koordinátáknak még pontosabbnak kellene lennie.
Nem tudom, hogy ennél a sebességmérésnél mit történhetett. Csak hangosan gondolkodom, esetleg nem megfelelően működött a korábbi hitelesítés ellenére a traffipax, vagy a kezelője elhagyta a helyszínt? – de mindez már mindegy is.
A végén természetesen ők győztek – zárja a sztorit Aranka, majd hozzáteszi: Választhattam, hogy kifizetem a 30 ezer forintot vagy kifizetem a 30 ezer forintot. Előbbi a bírság, és vége ennek az egésznek, utóbbi a munkaügyi bíróság eljárási illetéke, amivel perre mehetek, új kálvária kezdődik.
A bírságot fizettem be.
Jó lenne tisztába tenni pár dolgot
Például, hogy ha a megbírságolt autós hasonló dolgokat lát a Kozigbirsag.police.hu oldalon lévő fotókon, mint Aranka, akkor azok egészen pontosan mit jelentenek. Hogy csak egy dolgot említsünk a cikk elejéről: a sorszámok, a felvételi idők és a távolságok viszonya egymáshoz.
Nem ez az első eset, hogy megbírságolt autós keres meg minket a sztorijával. Volt, akinek közöltük a történetét, és volt, akinek nem.
Szerkesztőségünk a megbírságolt autósok, és az általuk megkeresett rendőrség érdekében szeretne a nyilvánosságot használva segíteni. A legutóbbi sztori megírása előtt, még szeptember 6-án számos kérdést elküldtünk az ORFK sajtóosztályának. Válaszokat azóta sem kaptunk. Aranka történetének közlése előtt is kéréssel fordultunk hozzájuk: szeretnénk leülni egy illetékes rendőrrel, aki elmagyarázza rajtunk keresztül az olvasóinknak, hogy pontosan mit hogyan kell értelmezni a traffipaxok fotóin. És a működésükről is örülnénk némi infónak.
A saját fellebbezés-vizsgáló, határozatokat hozó munkájukat csökkenthetnék.
Plusz számos bosszúságtól, esetleg félreértéstől, és nem utolsó sorban fölösleges illetékbefizetéstől óvhatnák meg az autósokat.
Aranka szerint ez a videó is ott készült. Mindenkinél stimmelnek a koordináták, akit itt fotóztak le?