„Új trükk a külföldi rendszám bérlése” – mondja a Vezessnek Sipos László, a Magyar Parkolási Szövetség felügyelő bizottságának elnöke, akivel az ügyeskedők módszereiről beszélgetünk. Szerinte leginkább a főváros magasabb parkolási díjat szedő belső kerületeit használók zsiványkodnak Németországban bérelt cégautóval.
Ha a fizetős övezetekben napi szinten állandóan ingyen parkolnak, járművenként akár évi egymillió forintot is megspórolhatnak a számításai szerint. Ha pedig megbírságolja őket a parkolóőr, a pótdíjat nem tudják behajtani rajtuk. „Már csak a parkolás miatt is megéri ez a trükk, és akkor nem beszéltünk azokról az extra nyereségekről, amiket nem kell magyar cégautóként befizetni, miközben az üzemanyag áfáját visszaigényelhetik. Összesen évi 2-2,5 milliót is megtakaríthatnak.”
Külföldi rendszámú kisbusz a Király utca VI. kerületi oldalán. Két Mikulás-csomag már pihen az ablaktörlő alatt, a harmadikhoz fotózza az ellenőr az autót, mégis erősen kérdéses, hogy bármelyik pótdíjat képes lesz behajtatni a társaság
Budapest több tucat parkolási zónájában óránként 440 és 525 forint közötti összegbe kerül a helyhasználat, a belső kerületekben jellemzően reggel 8-tól 20 óráig, azaz 12 órán át fizetni kell. Ha a fenti járműhöz hasonlóan folyamatosan díjfizetés nélkül parkol ilyen zónában egy-egy külföldi azonosítós jármű, elméletileg valóban összejöhet az egymilliós megtakarítás. Még akkor is több százezer, ha rendszeresen mozog, mondjuk ételfutár, aki naponta 20-szor, 30-szor megáll, és az előírások szerint ennyiszer indít(ana) parkolást a telefonján 75 forintért (Telekom-tarifa), plusz mindig a legkisebb, negyedórás díjakat fizeti (fizetné) 20-szor, 30-szor 110-110 forintokat.
A futár szélsőséges példa, a valódi céges tevékenységet végző, de nem fuvarozó járművek jellemzően nem indítanak ennyi parkolást egy napon, de nem is állnak hosszan egy-egy fizetős parkolóhelyen, hanem úton vannak. A trükközők egy része nem is ilyen, hanem magánszemély cégnéven futó, de magánautóként használt járművel. Aki mondjuk bérelt lakásban él, azaz nem kap éves parkolós matricát az önkormányzattól, mégis a lakhelye közelében tárolja a kocsiját. Az elmúlt évtizedben tízezernél is több hazai autóra került pénzmegtakarítás miatt külföldi rendszám, eleinte leginkább adóelkerülési célból, a bírságok – vagy a parkolási díjak – megúszása plusznyereség lett számukra.
Külföldi rendszámosokra külföldi behajtókat küldenek
Jelenleg egy angol és egy német behajtó cég vadászik az ügyeskedőkre, korlátozott sikerrel. Az Euro Parking Collection (EPC) pár éve dolgozik magyar partnereinek, Sipos szerint a neki átnyújtott bírságok 10-15 százalékát tudja beszedni. „Kétszer kiküldik a felszólítást a külföldi címre, ha egyikre sem érkezik befizetés, már nem mennek tovább, nem fogadnak ügyvédet, és nem viszik perre. Nekik ennyi beszedett bírsággal is megéri.”
Egyre több külső kerületben is fizetőssé válnak az utcák. Újpestnek ezen a kissé elhagyatott részén, 8 kilométerre a Lánchídtól 425 forint egy óra
Szerinte az Autobahn Inkasso még ennyi parkolós pótdíjat sem szed be, a magyar autópályákat útdíj nélkül használók bírságait viszont 50 százalékban bevasalja. „A sztrádás bírságoknál egy magyar céggel kellett megállapodniuk, míg a parkolásnál 11 budapesti társaság mellett 73 vidékivel kellene, eddig ez nem járt sikerrel” – így a magyarázat.
Bunkó diplomaták, 74. rész
Országosan a fizetős parkolóhelyeknek körülbelül a 10 százalékát foglalják el külföldi rendszámú járművek, a szórás szélsőséges. Sopronban 40 százalékban, Budapesten 10, míg egyes vidéki városokban mindössze 1-2 százalék körül.
Óriási különbségeket látni a fizetési hajlandóságban is. Az EU-n kívüli járművek gazdáinak csak az 5-20 százaléka hajlandó parkolójegyet venni, ellenben a skandinávok és az unióból érkezők között magas a fizetési arány. Kivételnek számítanak a német, szlovák és osztrák rendszámos járművek üzembentartói, ők jóval kevésbé szabálykövetők (legnagyobb részük valószínűleg magyar), míg a diplomata rendszámos kocsik használói 0, azaz nulla százalékban vesznek parkolójegyet.
Mielőtt azt gondolná valaki, hogy na, persze, magyar, nem fizet, eláruljuk, hogy ez csak a külföldi rendszámot használókra igaz nagy számban. Ha arányosítjuk a használók számát a bliccelőkéhez, a magyar rendszámos autók sofőrei fizetnek a legnagyobb arányban. Jelentősen befolyásolja a külföldi rendszámosok fizetési hajlandóságát a parkolós cégek hozzáállása: Mosonmagyaróváron pár éve osztrák ügyvéd segítségét kérték a pótdíjak behajtására, Budapest VIII. kerületében pedig nem ritkán kerékbilincset szerelnek az autókra, így ezeken a helyeken sokkal magasabb az arány.
Ha már diplomaták: a kiváltságos külföldiek nem csak a fizetés megtagadásában pofátlanok. Itt megnézheti a VI. kerületi Diplomatanegyedben készült fotókat a bunkóságaikról.
Még mindig százezrek parkolnak mozgáskorlátozott igazolvánnyal
Sajnos nem csökken Sipos szerint a trükközés a rászorultak jogosultságaival, igaz, az illetéktelen hozzájutást segítő korábbi három kapuból kettő bezárult. Szinte megszűnt a hamisítás azzal, hogy magasabb kategóriába került a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa, így súlyosabb az illegális előállítás büntetése, másrészt elvették a háziorvosoktól a jogosultság megállapítását.
Mindezek ellenére körülbelül 500 ezer ilyen igazolványt használnak az autósok, amiből olyan 350-380 ezret jogtalanul raknak parkoláskor a szélvédő alá.
Néhány látványos lebukás és zsíros bírság ellenére (pl. Liptai Claudia, 1,05 millió forint) nagyon nehezen bizonyítható az ügyeskedés, még akkor is, ha egy parkolóőr az oldalán egy közterületessel türelmesen vár egy kék igazolvánnyal parkoló sportkocsi mellett, és megérkezik oda egy feltűnően fitt sofőr. Simán azt mondhatja a szemükbe, a beteg nagymamáját hozta haza, ezért használta a papírt. Senkinek nincs joga utasítani, hozza vissza a kocsihoz a beteg családtagot.
Lebukások jellemzően térfigyelő kamerás bizonyítékokkal lehetségesek, volt rá példa, hogy egy ügyvéd jogtalan igazolványhasználatát, megállásait és indulásait rendszeresen felvették. Ez ellen nem tudott mit mondani.
Tuningolt luxus-Mercedes parkol mozgássérültek számára fenntartott helyen kék igazolvánnyal a szélvédője alatt. Csak a sofőr tudja, valóban jogosan-e
Van más lehetőség a bírság megúszására
Jelenleg is működik egy honlap, ahol a megbüntetett autósok a parkolási díj többszöröséért, de a pótdíjnál olcsóbban keresgethetnek parkolójegyet maguknak. Ha szerencséjük van, pont ott, pont akkor kiállított jegyet vehetnek, aminek bemutatásával megúszhatják a pótdíjat.
Ennél sokkal nagyobb esélyük van a Keletinél, Nyugatinál, a Jókai tér és egynémely más fővárosi közterület környékén Mikulás-csomagot beszedett autósoknak, ugyanis időről időre feltűnnek azok a hajléktalan forma emberek, akik a parkolóőrök kifigyeléséből próbálnak némi pluszpénzt zsebre tenni. Módszerük egyszerű, és nem mai találmány: miután meglátják, hogy az ellenőr csomagot rak egy autóra, 5 percen belül jegyet vesznek, és amikor a jármű gazdája a megbüntetett autójához ér, felkínálják neki megvételre. Kevesen mondanak nemet.
Sokakat bosszant, hogy Budapest egyes részein még este is fizetni kell. Ezt a parkolójegyet 19.15-kor váltották, 300 forintot kellett fizetni, hogy 20 óráig köztéren állhasson a kocsi. Ön egyébként kiszúrta, hogy ez egy 2012-es jegy? Valószínűleg a parkolóőrnek sem tűnt volna fel, ha 2016. 08. 21-én valaki este berakja a szélvédője alá ugyanabban az utcában, ugyanis nagy méretű betűkkel és számokkal csak a hónap/nap és az óra/perc szerepel rajta. Állítólag van, aki évek óta gyűjti, majd használja a régi jegyeit
Trükkök, amik pár éve működtek, de ma már egyre kevesebben használják őket
Lassan eltűntek a ponyvával letakart autók a belvárosból. A parkolós ellenőrök ugyan nem nyúlhattak hozzá a kocsikhoz, így a ponyva felhajtása, a valódi – és nem a kiírt – rendszám leolvasása nélkül bírságot sem tudtak kiszabni rájuk, ám a közteresekkel való együttműködés véget vetett ennek a trükknek. Ők benyúltak a lepel alá.
Talán szintén a hatósági emberek megjelenése és az egyre gyakoribbnak tűnő járműelszállítások vetettek véget az előző módszernél is egyszerűbb rendszámleszereléseknek. Ugyan a szabály eleve korlátokat szabott ennek („a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet (…) főútvonalon tilos, mellékútvonalon – közterület-használati engedély nélkül – legfeljebb 10 napig szabad tárolni”), volt, aki 7-8 naponként helyet cserélve próbálkozott, ám a kamerás felvételek birtokában őt is nyakon csípték.
Némi aprópénzt meg lehetett spórolni a parkoló autó nyitva hagyott csomagtartójával is (a jogszabály szerint a rakodás nem minősül várakozásnak, így parkolási díjat sem kell fizetni érte), de ez a módszer már eleve a KRESZ-be ütközött, miszerint nyitva hagyott járművet nem lehet őrizetlenül hagyni. Páran, rövidke megállások erejéig használják még ugyan, de ma már ezt a módszert is érezhetően kevesebbet látni Budapest belső kerületeiben.
Nézze meg Magyarország legszigorúbb parkolós ellenőreinek keménykedését!
Majd döntse el: igazuk van, vagy menjenek a fenébe. Fotók itt!
