Az Ikarus 259-es a 200-as típuscsalád egyik legkülönlegesebb modellje volt. A magyar gyártó elsősorban a nehéz terepviszonyokkal rendelkező országok számára tervezte. A modellcsalád azon kevés tagjai közé tartozott, melyeket nagy gyártók alvázaira karosszálva készítettek el. Ez a típus ugyanakkor sohasem készült sorozatgyártásban, mindössze 6 darab, különféle prototípust mutattak be belőle.
Az első Ikarus 259 ADA prototípus. Az ADA jelentése annyit tesz, hogy „Afrika, Dél-Amerika, Ázsia”.
A 259-es első prototípusa még nem volt túlságosan tetszetős, ugyanis azonos homlok-, illetve hátfallal szerelték össze, ezért úgy nézett ki, mint egy elfuserált autóbusz. 10 méter hosszú jármű még orrmotoros volt, későbbiekben azonban farmotoros változatok is készültek belőle.
Az egyetlen Iveco-alvázas 259-es.
A Steyr-alvázra épített változat jobb kormányos és orrmotoros volt.
Amennyi csak belefér!
A 259-esek között akadt jobbkormányos kivitel is, mely osztrák Steyr-alvázra készült. A 10,45 méter hosszú jármű 59 utas szállítására volt alkalmas, mivel utasterében széles üléspadok kaptak helyet. Érdekessége, hogy az első ajtó a mellső tengely mögé került, mely nem számított szokatlannak a 259-esek esetében. A jármű hajtásáról 176 lóerős Steyr-motor gondoskodott, mely 630 maximális nyomaték elérésére volt képes 1300 ford/perc fordulatszám mellett.
A 259-esből négykerék-hajtású változat is készült, mely kiemelkedően jó terepjáró képességekkel rendelkezett.
Az osztrák alváz mellett Iveco, illetve Scania-alvázra is készült 259-es. 1978-ban pedig bemutatták az Ikarus 259-es terepjáró változatát is, mely négykerék-hajtású volt. Az autóbusz akkor egyedülálló módon 30 százalékos emelkedő leküzdésere is alkalmas volt.
