Hétéves unokáját vitte a szokásos vasárnapi teniszedzésre András. A nyugdíjas mérnök kiválóan ismerte a pályáig vezető utat, közel egy éve ő szállította a kisfiút a hétvégi programra – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk eheti története.
Nem tudták megmenteni a fiú életét
A kétszer kétsávos pesti út belső sávjában közelítettek egy zebrához, amelynél az ilyenkor szokásos gyér forgalom miatt sárgán villogott a lámpa. A kisfiú kedvenc meselemezét hallgatták normális hangerőn, nem beszélgettek, András a vezetésre koncentrált. Mazda 6-osuk előtt olyan 40 méterrel, de a külső sávban haladt a harmincas Bence Volvo XC90-esével, ezért éppen eltakarta a gyalogátkelő széléről az útra ráhajtó bringást. A 16 esztendős Ádám nem szállt le a hegyi kerékpárjáról, szabálytalanul tekert rá a zebrára.
Bence azonnal felismerte az életveszélyes helyzetet, többször bele-beletaposgatott a fékbe, hogy féklámpája villogásával jelezze a belső sávból őt éppen előzni készülő piros Mazda sofőrjének az autóik elő kerekező bringást.
Ő meg tudott állni a zebra előtt, míg az unokájával autózó András nem, túl későn lépett a fékpedálra, és elcsapta a bicajos fiút. A Mazda a későbbi igazságügyi szakértői vélemény szerint az 50 km/órás sebességhatár felett, olyan 62-66 km/órával közelített a zebra felé, és közel 45 km/órás sebességgel gázolta el a kamaszt.
A közeli kórházból három perc alatt rohammentővel kiérkező orvos és két segítője már sajnos nem tudta megmenteni a tizenhat éves fiú életét. András és a gyerekülésbe bekötött unokája nem sérült meg.
Hosszan sorolta az ügyészség, hogy milyen szabályokat szegett meg a nagypapa
A megrendült nyugdíjas a nyomozás és a bírósági tárgyalás során egyaránt beismerte bűnösségét, kezdetben vitatta a gyorshajtást, de a szakértői vélemény áttanulmányozása után elfogadta azt is. Védelmével Janklovics Ádám közlekedési ügyvédet bízta meg.
A rendőrség által kirendelt szakértő szerint a kerékpáros észlelésekor kb. 25-30 méterre volt a zebrától a Mazda, azonnali vészfékezéssel is – aminek nem nevezhető András lassítása – legalább 40 méteres féktávolság kellett volna a megálláshoz.
András szabályszegése és Ádám halála között közvetlen ok-okozati összefüggést állapított meg a nyugdíjas ellen vádat emelő ügyészség. Szerintük a volt mérnök megszegte a KRESZ 43. § (2) bekezdését: azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének – a szükséghez képest megállással is – eleget tudjon tenni.
Valamint megszegte a 43. § (3) bekezdését, miszerint „a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló, vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni, továbbhaladni csak akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti”.
Megszegte továbbá a KRESZ 26. § (1) bekezdésének a) pontját, amikor a személyautóval lakott területen belül 50 km/óránál jóval gyorsabban hajtott.
A vádlott bűnös közúti halálos baleset gondatlan okozásáért
A vádirattal egyezően a bíróság is megállapította a közlekedési szabályok sorozatos megsértését. Gyorshajtása mellett András nem tudott meggyőződni a zebrán való biztonságos áthaladásról, olyan tempóval közelített az előtte kerekező kamasz felé, hogy vészfékezéssel sem tudott volna megállni, tulajdonképpen alig lassított. Eközben a Volvo féklámpájának felvillanásait sem vette figyelembe.
Védőbeszédében az ügyvéd a nyugdíjas beismerő vallomása mellett hivatkozott a kerékpáros viselkedésére is. Zebrán bicajozásával Ádám megszegte a KRESZ 54. § (1) bekezdését, és a (4) bekezdés c) pontját.
Ítéletében a bíróság bűnösnek mondta ki végül Andrást halálos közúti baleset gondatlan okozásáért. Büntetése 14 hónap fogházbüntetés négy évre szóló jogsibevonás mellett. A nyugdíjasnak mégsem kell börtönbe vonulnia, a bíróság két és fél évre felfüggesztette fogházbüntetését.