„Jövő héten kiugranánk a bátyámnak használt autót venni Németországba. 2000 eurója van (620 000 Ft), egy fillérrel sem több, és olyan kocsira van szüksége, amire aztán nem kell sokat költenie. Passatot szeretne, lehetőleg B6-ot vagy B5.5-öst. Szerinted mit hozzunk?” – hangzott el a kérdés egy kollégámtól pár napja. Ezzel az esettel szinte modellezhetők a kinti használtautó-vásárlással kapcsolatos remények és illúziók.
Mivel a 2005-2010 közötti VW Passat B6 ezért az árért nem elérhető, marad a 2000 és 2005 közötti modell. A modellfrissítés utáni Volkswagen Passat B5 valóban hosszú élettartamú, magas használati értékű autó, de nem való kispénzűeknek. Az 1994 utáni Audi A4-re épített, hosszmotoros Passatban az oldalanként négylengőkaros első futóművet kicserélni közel 100 000 forintba került ebbe az autóba, majd 15 000 km után még egyszer ennyibe, csak akkor az elsőre választott silány lengőkarszett helyett a tulajdonos már megvette a Lemfördert.
Én az illető helyében, tekintve, hogy nem veti fel a pénz, egy ötajtós egyhatos Honda Civicet vennék a hetedik generációból. Nem hajlamos rozsdásodni, sík hátsó padlójával és felfújt belső terével tágas családi autó, félmagas üléshelyzetével tetszhet az asszonynak, 110 lóerős, életteli benzinesével a férfinak, és megbízható technikájával, patent benzines szívómotorjaival kíméli a családi büdzsét. Ráadásul 2000 euróig 180-230 ezer kilométerrel hirdetik őket, nem ennek a másfél-kétszeresével, mint a B5-ös Passatok zömét.
Ez a felvetés adta az ötletet a cikkhez. Mielőtt bárki nekivág Németországnak használt autót venni, ahol illúziói szerint minden autó olyan, amilyennek hirdetik, válaszoljon meg őszintén pár kérdést.
1. Mit akarok venni?
Triviálisnak tűnik, de nem az. A külföldi keresőoldalakon autót nézegető ismerőseim egy része szélsőségek között vergődik. Ha meglátnak valamiből egy olcsó példányt, akkor átállnak arra, majd három nap múlva a Volvo V40 helyett első generációs Honda CR-V-t szeretnének, majd egy Toyota RAV4-est, és két hét múlva már arról egyeztetünk, jó autó-e Mondeo kombi. Persze sosem a típus, hanem az az egy autó, ami éppen olcsó, vagy jó a színe.
Számos használt autóból itthon is van választék, részben nyugatról behozott autókból. Először ezeket nézzük meg
Jobb erősen leszűkíteni a szóba jövő autók körét. Egy típus lehetséges hibáiból, az egyes motorváltozatok várható szervizköltségéből felkészülni sok idő és energia. Például a VW Golf IV alapú autók az 1,6-os benzines motorral hajlamosak váltóhibára. Aki ezt tudja, az megveszi a kétliteres szívó benzinest belőlük, amely ezerszer kellemesebb, rugalmasabb motor, és csak 0,7 literrel fogyaszt többet a Spritmonitor szerint, 7,9 helyett 8,6 litert százon. A váltót cserélő szerint a négyes Golfot kár volt megvenni, a másik szerint nagyszerű autó.
2. Mennyibe kerülne itthon?
Nézzük meg, mennyiért kapni hasonló autókat itthon! Véletlenül se a netes keresőkben látott minimumárakból induljunk ki, kivéve, ha az adott típus legalját tervezzük megvenni.
Csak magyar rendszámos használt autóval foglalkozzunk vagy olyan kocsival, amihez a nepper a próbaútra P-rendszámot biztosít. Nem elég rendszám nélkül az utca végében, a kertek alatt gurulni kicsit egy autóval normális próbaút helyett.
Jól és rosszul is lehet járni a használtautó-behozatallal, sok tényezőt kell mérlegelni
A magyar rendszámos autókkal védettebb a használtautó-vásárló. Sok autót a vevő nevére helyez forgalomba a kereskedő, mert neki így olcsóbb, az átlagos vevők pedig megtéveszthetőek azzal, hogy így nem kell átíráskor eredetvizsgálati díjat fizetniük, megspórolhatnak 17-20 ezer forintot. A balek ezzel lemond a neki hasznos eredetvizsgáról, és ami hasonlóan súlyos hiba, nem a kereskedőtől fogja megvenni az autót, hanem az eredeti kinti tulajdonostól.
Míg magánemberként cégtől használt autót vásárolva fogyasztói szerződés jönne létre és a kocsi meghibásodása esetén lényegesen kedvezőbb helyzetben volna az ügyfél garanciális reklamációjával, így egy tőle 1300 kilométerre lévő magánszemélyhez fordulhat, nem a kereskedőhöz, akitől ténylegesen vette az autót. De a kinti tulajdonost kár pingelni, mert a Jürgen Trocken nevében aláírt szerződés semmis, az illető biztosan nem kötött adásvételi szerződést a magyar magánvevővel, legfeljebb a nepperrel.
3. Értsük meg a hirdetést!
Felbukkan egy autó vonzó áron, nosza, irány Hannover! Sokan vannak, akik vagy nem olvassák el alaposan a hirdetésekben leírtakat, vagy nem értik a szöveget. A „Kupplung defekt” megértése még megy, de nem mindig ilyen egyszerű a dolgunk. Ha a hirdetés szövegében szerepel a Schaden (hiba, károsodás) szó valamilyen összetételben, akkor annak az autónak van valamilyen baja.
Külföldön csalódni sokkal többe kerül, mint a környékbeli használtautó-kereskedésekben
Például Getriebeschaden – váltóhiba, Hagelschaden – jégkár. A jégverte autókat néha csak Hagel kitétellel említik, és nagyon kellemetlen, ha a hirdetésben szereplő vagy csak a telefonba bemondott „leichter Hagelschaden” (enyhe jégkár) más sérülési fokot jelent a kereskedőnek, aki meg akar szabadulni a kocsitól és a magyar vevőnek, aki egy észszerű költséggel javítható használt autó reményében indult útnak. A nicht fahrbereit kitétel arra utal, hogy az autó nem jön haza lábon vagy be sem indul.
4. A németországi használtautó-vásárlás tíz pontja
Összefoglalásképp: Németországban használt autót venni azoknak érdemes, akik:
1. visznek kétnyelvű adásvételi szerződést és pontosan tudják, milyen típusú használt autó melyik generációjából melyik motorváltozatokat keresik;
2. legalább 3-4 szóba jövő autót kinéznek egy útvonal mentén;
3. könnyedén kifizetik az utat akkor is, ha a végén nem vesznek semmit;
4. nem vesznek meg valamilyen autót csak azért, hogy ne menjenek haza üres kézzel;
5. értenek valamennyire a használtautó-vásárláshoz;
6. tárgyalóképesek németül, de minimum angolul;
7. nem a legolcsóbban meghirdetett autókból indulnak ki;
8. tájékozódtak a hazaszállítás módjairól (legális exportrendszám, gyűjtőtréler, saját tréler, kockázatos P-rendszám);
9. tisztában vannak a magyarországi forgalomba helyezés összes költségével;
10. és ami a legfontosabb: először leszűrték a hazai kínálatot és megnéztek 8-10 autót.
Minden költséggel előre kalkuláljunk! A 160-200 eurós exportrendszámot csak az okmányirodák (Zulassungstelle) nyitvatartási idejében lehet kiváltani, adott esetben ott kell aludni a másnapi nyitáshoz
Aki megválaszolta magának ezeket a kérdéseket és németországi vagy ausztriai használtautó-behozatal mellett dönt, olvassa el alábbi cikkeinket a témában, hogy felkészültebben induljon útnak. Sok sikert a használtautó-vásárláshoz, akár Németországban, akár itthon!
1. HU, VB, Festpreis és a keresők használata.
2. Így vettem használt autót Németországban: exportrendszám, sárga és piros rendszám, alkudozás.
3. Mennyit futnak a dízelek odakint?
4. A hazai forgalomba helyezés költségei.
5. Buktatókkal a magyar rendszámig. Honosítás vagy forgalomba helyezés, a regisztráció lépései és költségei.
6. Plusz regadó: átverés a hirdetésekben.
7. Amikor ugrik egy sávot felfelé a regisztrációs adó.
