1994-ben még szinte gyerekcipőben járt a Toyota prémium márkája, a Lexus, de már érdekes ötleteik voltak a jövőre nézve. Itt van például ez az elfeledett koncepció, ami azon túl, hogy egy tipikus ’90-es éveket idéző gömbölyded kompakt autó, érdekes technikát rejt. A Landaunak keresztelt ötajtós a nála sokkal nagyobb GS műszaki alapjaira épült volna, terveit az Italdesign stúdió készítette el.
A GS-hez képest mért 60 centis rövidülés ellenére nem csökkent jelentősen a beltér mérete, a magasan húzódó tetővonalnak és a vékonyka oszlopoknak hála még tágasabbnak is hatott. Az üzemanyagtankot a hátsó ülések alá tervezték, így is nyertek pár értékes centit a beltérben. Az utasteret egyébként a külsőre jellemző kerek formavilág, nagy bőrfotelek és jellegzetes toyotás kezelőszervek jellemzik.
Igazán azonban a gépháztető alatt érheti meglepetés az embert, hiszen az ilyesfajta autókban már akkor is a négyhengeres erőforrások voltak a jellemzőek, a Landauban azonban az 1UZ-FE kódjelű, nagyjából 250 lóerős teljesítményű 4 literes V8-as motor dolgozott az Aristóból származó összkerékhajtási rendszerrel. Ezzel az autóval jelentősen megszorongatta volna a Lexus a BMW 3-as Compactot.
