Kinek mi maradt meg tavalyról, ha visszatekint az európai autópiac egészére? Bármi legyen az, 2016 egyértelműen sikeres esztendő volt az értékesítési adatok szerint. A JATO számait használva alapos elemzés következik az európai autópiac tavalyi évéről rengeteg érdekes számmal, nagy nyertesekkel és szomorú vesztesekkel.
A márkák sorrendje
Történelmének legnehezebb éve után is stabilan őrzi első helyét a Volkswagen, bő 1,7 millió eladott járművel még mindig kimagaslik a mezőnyből. Miközben a dízelmotorjainak károsanyag-kibocsátási botrányát követő dollármilliárdos bírságok miatt a cégóriás összeroppanása is felmerült, az európai vásárlók gyakorlatilag pont ugyanannyi VW-t vásároltak 2016-ban (-0,5 százalékos változás), mint egy évvel előtte. Ezzel valamelyest mégis büntették a márkát, hiszen a sorban utána következő 10 riválisának mindegyike növelni tudta az értékesítését vele ellentétben.
A 200 ezer darabnál több személyautót eladó márkák között a Mercedes (13,9 százalék), a Fiat (13,1), a Renault (12,9 százalék), a Kia (12,4) valamint a Suzuki (szintén 12,4), és a Mazda (11,8) tudta a legnagyobb mértékben növelni az értékesítéseit – ez a kategória tartalmazza a piacot meghatározó brandeket.
Ugyanezt a 21 márkát nézve mindössze hárman nem tudtak az egy évvel korábbinál több vevőt meggyőzni termékeikről: a Nissannál és a Citroënnél 1,2 százalékos a csökkenés, míg a már említett VW-nél 0,5 százalékos. Összességében 6,5 százalékkal több autót vettek az európai vásárlók 2016-ban, mint egy évvel korábban.
- Volkswagen 1 millió 714,6 ezer darab (-0,5 százalék)
- Renault 1 millió 101,4 ezer (+12,9)
- Ford 1 millió 56,1 ezer (+1,5)
- Opel/Vauxhall 991,1 ezer (+5,5)
- Peugeot 865,4 ezer (+1,1)
- Mercedes 845,1 ezer (+13,9)
- Audi 830,3 ezer (+8,3)
- BMW 820,5 ezer (+9,9)
- Fiat 731,9 ezer (+13,1)
- Skoda 663,4 ezer (+7,3)
- Toyota 600,9 ezer (+7,1)
- Nissan 550,5 ezer (-1,2)
- Citroen 543,7 ezer (-1,2)
- Hyundai 502,7 ezer (+7,6)
- Kia 434,1 ezer (+12,4)
- Dacia 419,4 ezer (+10,2)
- Seat 350,2 ezer (+3,8)
- Volvo 290,3 ezer (+1,6)
- Mazda 235,8 ezer (+11,8)
- Mini 209,4 ezer (+11,3)
- Suzuki 202,1 ezer (+12,4)
Átkanyarodva a 200 ezer darabnál kevesebbet értékesítő közepes márkák 16-os csoportjára, kiemelkedik a mezőnyből látványos növekedésével az Infiniti, amely bár alacsony bázisról indult, de onnan 151,2 százalékkal növelte eladásait. Hasonlóan a Nissan prémiumnak mondott márkájához, a Tata vezetői is megdicsérhetik a német triót még nagyon messziről, de közelítő Jaguar irányítóit (70,1 százalékos növekedés). A másik indiai óriás, a Mahindra is elégedett lehet a korábbiaknál pofásabb járműveket piacra dobó Ssangyong európai teljesítményével (35,1 százalékos növekedés).
Ebben a 16 márkát tartalmazó halmazban a Citroën fiatal prémiummárkája, a DS bukott a legnagyobbat (-12,7 százalék), és tovább zsugorodik a kontinensen az egykor sokkal szebb napokat látott Mitsubishi (-11,9). Talán sokakat meglep a vesztesek csapatába kerülésével a rendkívüli sajtómegjelenésekkel támogatott Tesla, amely egyáltalán nem szárnyal, 3,5 százalékkal kevesebb autót adott el 2016-ban. Rajtuk kívül a Subaru értékesítései csökkentek még tavaly (-2,5 százalék).
22.Land Rover 167,3 ezer darab (18,8 százalék)
23. Honda 159,3 ezer (21,4)
24. Mitsubishi 116,6 ezer (-11,9)
25. Smart 105,6 ezer (9,6)
26. Jeep 104,6 ezer (19,3)
27. Porsche 71,3 ezer (4,3)
28. Lancia 67,1 ezer (9,2)
29. Jaguar 67,1 ezer (70,1)
30. Alfa Romeo 66,2 ezer (16,5)
31. DS 65,6 ezer (-12,7)
32. Lexus 44,4 ezer (12,7)
33. Subaru 38,4 ezer (-2,5)
34. Ssangyong 19,2 ezer (35,1)
35. Tesla 16,1 ezer (-3,5)
36. Abarth 15,7 ezer (41,5)
37. Infiniti 13,5 ezer (151,2)
A 2016-ban 10 ezernél kevesebb személyautót értékesítő kis márkák között az alacsony bázis miatt hatalmas ugrásokat is látunk. Az újra próbálkozó Lada villantott a legnagyobbat (+81 százalék), majd a német kézben újra fényesen csillogó brit luxusmárkák következnek: a Bentley 49 százalékkal növelte értékesítéseit, a Rolls Royce 38,9 százalékkal. Pedig a Bentayga nevű brutális szabadidő-autó első teljes éve most jön, a Rolls-logós riválisa elvileg 2018-ban érkezik. Lesznek még a patinás nevek mellett kövérebb számok is.
Eközben lassan eltűnik Európából a Chevrolet (-30,2 százalék), a JATO „halállistáján” szerepel a leginkább Párizs kölcsönözhető elektromos autójaként ismert Bollore (-20,7) is, valamint Aston Martinból vettek még kevesebbet tavaly az egy évvel korábbinál (-7,4). A nagy és közepes méretű márkákhoz képest a kicsik többsége is növelte tavaly az eladásait.
38. Maserati 7913 darab (30,1 százalék)
39. MG 4194 (32,8)
40. Lada 3951 (81)
41. Bentley 3616 (49)
42. Ferrari 2866 (8,2)
43. Chevrolet 1713 (-30,2)
44. Aston Martin 1509 (-7,4)
45. Bollore 944 (-20,7)
46. Lamborghini 914 (19,3)
47. Lotus 888 (6,9)
48. Rolls Royce 814 (38,9)
49. Alpina 767 (2,8)
50. Cadillac 731 (30,8)
A 10 nagy cégcsoport és a torta
Konszernszinten nézve is őrzi első helyét a VW-csoport, amely az európai személyautó-piac 24 százalékát birtokolja, de úgy, hogy 2016-ban a német cég részesedése szenvedte el a mezőnyben a legnagyobb csökkenést (-0,74 százalék – ennél azért a bírságmilliárdok jobban fájnak). Az év legnagyobb nyertesei a Fiat és a Daimler voltak (+0,44 és +0,38 százalék).
1. VW Group 24 százalék
2. Renault-Nissan 13,8 százalék
3. PSA 9,74 százalék
4. Ford 6,98 százalék
5. BMW 6,81 százalék
6. FCA 6,57 százalék
7. GM 6,56 százalék
8. Daimler 6,28 százalék
9. Hyundai-Kia 6,19 százalék
10. Toyota 4,26 százalék
Európában markáns különbség látható a világszerte 10,2-10,3 millió járművet értékesítő VW és a Toyota, azaz két leghatalmasabb játékos között. Márkaszinten nézve ugyanakkor rácáfolt az év közben érkező hírekre a Toyota, miszerint a kontinensen elveheti tőle a Nissan „az Európa legnépszerűbb japán márkája” címét. Nem így történt, stabil az első hely.
A modellek sorrendje
Európa 50 legnépszerűbb modelljének listáját változatlanul, és a nagy különbséget látva továbbra is közvetlen ellenfél nélkül a Golf vezeti. Annak ellenére, hogy értékesítése érezhetően csökkent (-7,8 százalék), ahogyan a nála jóval frissebb Passaté is (-8,4). A VW-csoport ászai közül egyedül az öregecske Polo tartja magát, de 1,9 százalékos növekedéssel esélye sem volt megelőzni a stabilan második Cliót (+3 százalék).
Az élmezőnyből kiemelkedik az Astra 29 százalékos értékesítésnövekedése, ám ha az 50-es lista egészét nézzük, voltak nála jóval nagyobb ugrások. A Tucson 304,8 százalékos növekedésében nyilván benne van, hogy 2016 volt az első teljes éve, ám a formás dél-koreai így is csak második a listán egyre előrébb kúszó szabadidő-autók között a Captur és a Tiguan mögött. Nagyot ugrott tavaly két újdonság, a Kadjar (161,1 százalék), és az X1 (130,3).
- Golf 492,9 ezer darab (-7,8 százalék)
- Clio 315,1 ezer (3)
- Polo 308,5 ezer (1,9)
- Fiesta 300,5 ezer (-4,4)
- Corsa 264,8 ezer (-1,9)
- Astra 253,4 (29)
- 208 249 ezer (8)
- Qashqai 234,3 ezer (0,9)
- Octavia 230,2 ezer (5,6)
- Captur 217,1 ezer (11,1)
- Focus 214,4 ezer (-8,5)
- Passat 208,5 ezer (-8,4)
- 308 195,6 ezer (-9,1)
- Yaris 193,9 ezer (5,2)
- Panda 191,6 ezer (10,5)
- A3 190,6 ezer (-4,5)
- 500 183,7 ezer (1,8)
- Tiguan 180,1 ezer (21,3)
- Fabia 177,3 ezer (9,8)
- C-osztály 176,5 ezer (1,8)
- 2008 176,3 ezer (13,5)
- Sandero 170,3 ezer (13,9)
- Mokka 164,6 ezer (0,5)
- A4 163,4 ezer (31,1)
- Tucson 154 ezer (304,8)
- Megane 149 ezer (20,3)
- Leon 144,7 ezer (1,8)
- 3-as széria 143,9 ezer (0,3)
- A-osztály 142,7 ezer (18,5)
- Duster 141,2 ezer (11,6)
- Sportage 139 ezer (31,4)
- Mini 135,8 ezer (-0,3)
- C3 134,5 ezer (8,3)
- 1-es széria 132,5 ezer (1)
- Auris 127,9 ezer (-0,9)
- Kadjar 128,7 ezer (161,1)
- Ibiza 121,4 ezer (2,5)
- Kuga 119,7 ezer (16,5)
- Touran 111,8 ezer (51,3)
- C4 Picasso/Grand 106,3 ezer (-4,8)
- 500X 106,2 ezer (41,8)
- 2-es széria 102,1 ezer (18,5)
- I20 99,7 ezer (9,3)
- E-osztály 99,5 ezer (17,2)
- Up 98,2 ezer (-7,5)
- Juke 98,2 ezer (-4,5)
- X1 97 ezer (130)
- A1 96,7 ezer (5,3)
- A6 93,8 ezer (-2)
- Q3 92,6 ezer (12,4)
Tarolnak a szabadidő-autók
Szinte minden más kategóriától vevőket rabolva elsöprő lendülettel bővült 2016-ban a szabadidő-autók értékesítése. Az európai vevők 21,4 százalékkal többet vásárolva immár 3,9 millió darabot vittek haza, miközben a többi kategóriában mindössze 2,2 százalékos volt a bővülés. A sportkocsikat és kisteherautókat leszámítva minden egyes kategóriának csökkent a piaci részesedése, érdekesség, hogy egyterűekből darabra is kevesebbet vettek tavaly, mint egy évvel korábban (-3,1 százalék).
Hol nőtt az új autók értékesítése, és hol csökkent?
Az országokat abc-sorrendben közöljük, itt nem a verseny, hanem a korábbihoz képest mért változás az érdekes, amiben jól állunk. Tulajdonképpen csak két gazdag európai államban nem nőtt 2015-höz képest 2016-ra az értékesítés, Hollandiában és Svájcban valószínűleg korábban magára talált a piac a 2008 őszétől kezdődő összeomlás utáni években, míg máshol még tart a felfutás. Magyarország a látványos növekedés ellenére még nagyon messze van a válság előtti számoktól.
Európa 3 legnagyobb piaca szerény, hasonló növekedést produkál: Németországban 4,5 százalékos növekedés után 3,2 millió új autó talált gazdára, az Egyesült Királyságban 2,3 százalékos növekedéssel 2,6 millió, míg Franciaországban 5 százaléknyi plusz 1,9 milliós értékesítést jelentett.
Ausztria 329,6 ezer darab (6,8 százalék)
Belgium 501 ezer (7,7)
Ciprus 11 ezer (20,4)
Csehország 259,7 ezer (12,5)
Dánia 222,9 ezer (7,4)
Egyesült Királyság 2 millió 692,7 ezer (2,3)
Észtország 22,9 ezer (9,3)
Finnország 118,8 ezer (9,3)
Franciaország 2 millió 12,3 ezer (5)
Görögország 78,7 ezer (4,4)
Hollandia 384,3 ezer (-14,9)
Horvátország 43 ezer (23,4)
Írország 146,6 ezer (17,4)
Lengyelország 416 ezer (17,2)
Lettország 16,3 ezer (18,8)
Litvánia 20,2 ezer (18,8)
Luxemburg 50,5 ezer (8,8)
Magyarország 96,6 ezer (24,9)
Németország 3 millió 351,6 ezer (4,5)
Norvégia 156,7 ezer (2,7)
Olaszország 1 millió 845,9 (16,1)
Portugália 207,3 ezer (16,1)
Románia 94,9 ezer (17)
Spanyolország 1 millió 159,7 ezer (10,8)
Svájc 314,9 ezer (-2,1)
Svédország 372,3 ezer (7,9)
Szerbia 23,3 ezer (17)
Szlovákia 87,9 ezer (13,7)
Szlovénia 63,6 ezer (7,1)
Sokaknak meglepetés lehet, hogy Európában a magyar újautó-piac nőtt a legnagyobb mértékben (24,9 százalék), megelőzve Horvátországot (23,4 százalék) és Ciprust (20,4). Az egykori vasfüggöny innenső fele Romániától (17 százalék) Szlovákián (13,7) és Lengyelországon (17,2) át a Baltikumig markánsan növekedett, szemben olyan, egy főre vetítve jóval magasabb GDP-vel rendelkező országokkal, mint Ausztria (6,8 százalék), Dánia (7,4), vagy Norvégia (2,7).
Magyarország kedvencei
A márkák közül – 2015-höz hasonlóan – a Ford volt a legnépszerűbb tavaly, 15 091 értékesített darabbal, amivel 12,8 százalékos piaci részesedést szerzett. A második helyet 11 266-os eladással a Suzuki szerezte meg, míg a harmadik legnépszerűbb autómárka az Opel volt 2016-ban, amelyből 10 536-ot adtak el.
A válság után több évig tartó mélyrepülés után tavaly a Suzuki ismét több első helyet szerzett a hazai piacon. 6538 darabbal a Vitara lett a legnépszerűbb személyautó, nyilvánvalóan nyert a nálunk is egyre szélesedő szabadidő-autós kategóriában is egészen magas, 23,1 százalékos részesedéssel. A régi nagy kedvenc Swift pedig 2087 eladott autóval megnyerte a B-szegmenst, ez 12,7 százalékot jelent.