Autóbuziként bennünket nagyon érdekel az autók fogyasztása, mármint a valós, mert a szabvány szerintiből csak az derül ki, mennyire tudja az élelmes gyártó a mérés sajátosságaihoz igazítani a kocsikat. Régóta dédelgetett vágyunk összehasonlítani három korszak három autóját, alapjaiban azonos motorkonstrukcióval.
Végre a háromhengeres benzines Škoda Fabia 1,0 Clever tesztautó érkezésével megadatott mindez, amelyhez kerítettünk egy 2003-as, időközben 214 000 kilométert futott Opel Corsa C-t és egy 1999-es Suzuki Swift GLX-et, szintén ezres, benzines szívómotorral. A Swiftet külön is köszönjük Bence kollégánknak és családjának, akik a teszt napjaira nélkülözték a kocsit! Régen láttunk ötjegyű kilométer-számlálót, ami itt kétszer fordult át. A Swift gazdájától tudjuk, hogy 210 000 km feletti autójukat sosem kellett vontatni.
Az európai szabvánnyal mérve a Swift átlaga 5,3, a Corsáé 5,6, a modern Fabiáé viszont csak 4,7 liter/100 kilométer. A kérdés egyszerű: ment-e a világ elébb, vagy csak papíron lettek takarékosabbak az autók?
Fontos, hogy a mérés során nem minimumfogyasztási versenyt rendeztünk! A megengedett sebességet tartottuk mindenütt és ehhez elég sokat előztünk is. Autópályán 130-cal, másutt 90-nel vagy 110-zel haladtunk, amit épp a szabály és a forgalom engedett. Ötödikben 70-nel ez a Swift is termelné a benzint és hadd ne legyünk falábú Suzuki-gyűlölők, amiért a Swift nem 3,7 litert evett, amennyivel bizonyára sok hozzászólónk jár, akik persze nyomják is neki.
Mivel a városi fogyasztás erősen forgalomfüggő és lámpánál állva lassan gyűlnek a kilométerek, a fogyasztásmérést nagyrészt lakott területen kívül végeztük. A főváros III. kerületében, Észak-Budán található szerkesztőségből az M3-ason Hatvanig autóztunk, onnan az elég viharvert 21-es főúton tartottunk Szécsénybe, hogy igazán vonzó környezetben fotózhassunk.
Balassagyarmat volt a követező megálló, ahol jóllaktunk a Svejk étteremben, majd a 2-es út illetve az M2 érintésével visszatértünk Budapestre és beálltunk tankolni ugyanarra a töltőállomásra, ahol délelőtt teletankoltuk az autókat és beállítottuk a gumiabroncsok helyes légnyomását. Ez itt a teljes útvonal a Google-térképen. 215 kilométert tettünk meg az Autó és Stílus magazint képviselő és a szép fotókat készítő Csordás Gáborral, akivel közösen végeztük a tesztet.
Mitől fogyasztanak keveset?
Út közben volt idő végiggondolni, melyik autó mivel arathat babért. A 2000 őszén bemutatott és 2006-ban leváltott Opel Corsa C igazán áramvonalas. Alaktényezője 0,32, az egyliteres benzinesből kihozott Eco 5 modellé pár századdal 0,30 alatt van. A Corsa Ecotec csupa könnyűfém, 12 szelepes motorjának két vezérműtengelye üreges, amivel 590 grammot sikerült megspórolni. A motor könnyű, 82,5 kilót nyom, de a suzukisok csak nevetnek ezen.
A Swiftben pörgő G10A csak 63 kilós. A könnyűfém blokkos, hengerfejes és dugattyús motor, hengerenként két szeleppel kis fordulaton is aránylag nagy nyomatékot ad le. Itt a kevésbé fejlett központi befecskendezés adagolja a benzint, az Opel és a Škoda motorja hengerenkénti injektoros és mindkettő hengerenként négy szelepes. A Swift aduja a kis súly. A forgalmi szerint az 1,0 GLX 775 kilót nyom, az új Fabia 1,0 Clever papírjában 980 kg szerepel, az alap Corsa C légkondicionálóval 940 kilós.
Adatok | Opel Corsa C 1,0, 2003 | Škoda Fabia 1,0, 2016 |
Suzuki Swift 1,0, 1999 |
Motor, lökettérfogat, cm3 |
S3-12V, 973 | S3-12V, 999 | S3-6V, 993 |
Teljesítmény | 43 kW (58 LE) /5600 | 55 kW (75 LE) /6200 | 39 kW(53 LE) / 5700 |
Nyomaték | 85 Nm/3800 | 95/3000-4300 | 76/3300 |
Gyorsulás 0-100 km/ó, végsebesség, km/ó | 17,0 mp, 155 | 14,7 mp, 172 | 15,6 mp, 145 |
Méretek | 3839/1646/1440 | 3992/1732/1482 | 3845/1590/1380 |
Átlagfogyasztás: gyári/Spritmonitor.de | 5,6/5,98 /100 km | 4,7/6,08 /100 km | 5,3/6,04 /100 km |
Mért tesztfogyasztás | 5,03l/100 km | 5,50/100 km | 4,90/100 km |
A Škoda Fabiában az Up és a Citigo háromhengeres motorja surrog. Itt is aluötvözet a blokk és a hengerfej. 75 lóerejével ez a mezőny legerősebb motorja, nyomatékban is vezet: a Swift maximuma 76, az Opelé 85, a Fabiáé 95 newtonméter, amit ráadásul a Škoda motorja ad le a legkisebb fordulatszámon és tart is 3000-től 4300-ig.
A modern kisautóban alapjárati motorleállítás és a sebességváltás esedékességére figyelmeztető, a műszerfalon megjelenő nyilak segítenek takarékoskodni. Az alaktényező szintén 0,32, de a szélesebb és magasabb karosszéria miatt a légellenállás, ami a cw-érték és a homlokfelület szorzata, nagyobb, mint a Corsáé.
Kis motor, rövid váltó
Sok múlik a megfelelő áttételezésen is. A háromhengeres szívómotorok csekély ereje miatt mindhárom autó rövid váltót kapott, motorjuk sokat forog országúti és autópályás sebességnél. A Corsa fordulatszámmérője 90-nél 3000-en, 120-nál 4000-en áll, a Fabia motorja alig pörög kevesebbet: 110-nél 3600, 130-nál 4200 a fordulatszám. A Swiftben nem volt fordulatszámmérő, váltó-áttételezésében a fokozatok hosszabbak, a végáttétel viszont rövidebb, mint a Corsáé. A végeredmény nagyon hasonló.
Út közben folyamatosan cserélgettük az autókat. Egy megállót a Swift miatt kellett beiktatni, mert a hűtőfolyadék vészesen felmelegedett 130 körül az M3 emelkedőin. Nem a hűtőfolyadék fogyott el, a termosztát is jó volt, csak azt nem tudtuk, hogy a városban használt autó hűtőjét teljes egészében elfedi egy téli takarólap. Amikor ezt kivettük, az autó újra tökéletesen működött.
53, 58, 75 lóerő
53 lóerejével és azonnali felpörgésével az egyliteres Suzuki Swift élvezetesen élénk, cseppet sem alulmotorizált. A ragadós, lötyögő váltó és a kemény kuplung ebben a korban belefér. A másik két autó szervokormánya után a vékonyka volán forgatása némi erőt igényel, de nem nehéz parkolni.
Valahogy a Swiftben mindig az volt az érzésünk, hogy nyitva maradt néhány ajtó és csak papírmasé vesz körül bennünket. Aki használt autót vásárolna és elkölthet rá 350-450 ezer forintot, egy légkondicionáló nélküli C Corsával, kettes Puntóval, Fabiával összehasonlíthatatlanul masszívabb, megnyugtatóbb autót kap, használható csomagtérrel.
Cserébe egyiket sem lehet a Swift költségszintjén használni, amely kivételes megbízhatóságával, nyomott alkatrészéraival, az elhanyagolást zokszó nélkül viselő technikájával valóban a legolcsóbb módja az egyéni közlekedésnek. Beállítódás és pénztárca kérdése, hogy ki mennyi kompromisszumot visel el ezért.
Áttörtek a háromhengeresek
Japán kisautókban a háromhengeres motor évtizedek óta bevált az alapmodellekben, az európai autógyártók azonban jellegzetes, itthon Wartburg-Barkas-hanggal azonosított orgánumuk és egyenetlen járásuk miatt sokáig nem kínáltak háromhengeres motorokat, négy henger volt általános az olcsó alapmodellekben is. Négyhengeres a VW Bogár, a Renault 4 és az 1000 köbcenti alatti kategóriában a FIAT 127 vagy a Seicento motorja is.
Míg a Corsa A 993 köbcentis motorja még négyhengeres volt, az Opel 1997-ben, a B Corsával behozta a háromhengeres benzinest. Őket akkorra meggyőzték a konstrukció előnyei. Nem egészen 1000 köbcentit háromfelé osztva közelebb vagyunk a 350-500 köbcentiméter közé saccolt optimális hengermérethez, a motornak jobb a nyomatékleadása, a kevesebb forgó-mozgó alkatrész miatt kisebb a súrlódása, az egész konstrukció könnyebb. A kevesebb gyertyával és injektorral olcsóbb a karbantartás is.
A hengerszámból, illetve az egy főtengelyfordulatra jutó gyújtások számából fakadó egyenetlen járást és zavaró rezgéseket kiegyensúlyozó tengelyekkel lehet kezelni, amit a VW-konszern a Polóban és az Ibizában 2001-2002 fordulóján bevezetett motorjaiban részben meg is tett, kivasalva a 64 lóerős 1,2-es járását.
Időközben más tömeggyártók, köztük a Ford, a Renault és a PSA Peugeot Citroën is kijött a maga háromhengeres motorjaival, a prémiummárkák közül a BMW turbóval a 3-asban is megkockáztatja a háromhengerest, az Audi az A3 limuzinig kínálja feltöltéssel. Ennek az európai fogyasztásmérési szabvány a fő oka, mert a kis hengerűrtartalmú, feltöltött motorokkal lehet alacsonyabb fogyasztást, egyben szén-dioxid-kibocsátást elérni. Ezzel az autógyártók elkerülhetik vagy mérsékelhetik a flottafogyasztási határérték túllépésével fenyegető, igen jelentős büntetőadókat.
Mérsékelt gyorsulása ellenére a légkondis, kormányrásegítéses C Corsa 1,0 jó középút normális üléseivel, elfogadható zajszintjével és ütközésvédelmével valamint nagyon csekély alkatrészáraival. Innen nem nagyobb ugrás az új Fabia, mint a régi Swiftből átülni a sokkal megnyugtatóbb és többe is kerülő, 200-250 ezer helyett 550-700 ezer forint körüli ezres Corsába.
Jól szigetelt futóműzaja, fölényes stabilitása, igazán jó ülése, kulturált működése, nem csíkozó ablaktörlője, finoman dolgozó hajtáslánca egyértelművé teszi, hogy a legújabb autó messze a legjobb is, amit a Clever felszereltségű tesztautó 3,4 milliós vételára is jelez. A Škoda Fabia a háromhengeres motorral felnőtt, komolyan vehető közlekedési eszköz négy embernek, amire 4 év/200 000 kilométeres garancia érvényes. Mindenki eldöntheti, melyik szempont fontosabb neki, mindhárom autónak egyformán megvan a létjogosultsága a maga mezőnyében.
Végeredmény
Estefelé értünk vissza a kiindulópontot jelentő békásmegyeri benzinkútra, ahol mindhárom autó teletankoltuk pont úgy, ahogy induláskor. Legkésőbb a Fabiában kattant a töltőpisztoly, a Corsa valamivel takarékosabb volt, a legkevesebbet pedig a Swiftbe tankoltunk.
Az ezres régi Swift ezúttal is igazolta, nem kell spórolósan vezetni, hogy öt literrel, sőt, öt liter alatt elmenjen. A japánok nagyon tudnak kis benzines motorokat csinálni és benzines szívómotorban a Suzuki még a japán márkák között is kiemelkedő. Elég megnézni, mit tud a Baleno 1,2-es négyhengerese.
Ám a régi Swift 4,9 literes mért fogyasztásához képest az 5,03 literes eredménnyel záró Corsa hátránya minimális, főleg ahhoz viszonyítva, amennyivel jobb autó. Ráadásul nem szorul ki szmogriadó idején, a 2001-eseket is Euro 4 besorolású motor hajtja. A legjobban azonban a Fabia eredménye lepett meg bennünket, amely 5,5 literjével csak 10 százalékkal szorult a Corsa mögé. Lemondást alig igénylő, alaposan megcsinált autóként, Euro 6-os besorolású motorral ez jó eredmény.
Ami a közúton mért fogyasztást illeti, nominálisan nem javult a helyzet, mert a legmodernebb kisautó ette a legtöbbet és a legöregebb, 1988-ban bemutatott a legkevesebbet. De a két autó közötti különbség nagyobb, mint hat deciliternyi benzin 100 kilométeren.