A tervek szerint 7156 tonna speciális kátyúzó-javító anyagot dolgoznak be az úthibákba az év első három hónapjában a Magyar Közút Zrt. emberei 492 millió forint összköltséggel – közölte a cég a Vezess kérdésére. Tavaly egész évben 1,3 milliárdot költöttek 9973 tonna javítóanyag kátyúba dolgozására.
Nem tartós a javítóanyag?
Arányosítva a két év számait, azt látjuk, hogy 2016-ban 130 351 forint jön ki egy tonna anyag bedolgozására, míg a 2017-es számok elosztása után az idei első negyedévre 68 753 forint tonnánként.
Nem tudjuk a jelentős különbség okát, ha az útjavításra szánt közpénz hatékonyabb elköltése a magyarázat, máris örülünk. Nagy kár, hogy az úthibák eltüntetésére használt javítóanyag csak ideig-óráig tömi be az autókat leamortizáló lyukakat. „A téli kátyúzóanyag általában csak ideiglenes megoldást nyújt, annak tartóssága változó, a meleg aszfalttal történő kátyúzáshoz viszonyítva jellemzően rövidebb” – mondja Zombori-Délceg Zita, a cég kommunikációs főmunkatársa.
Kátyúversenyt hirdettünk
Ezekben a hetekben keletkezik a legtöbb úthiba, ezért a minap arra kértük olvasóinkat, küldjenek fotókat az általuk használt utak durva kátyúiról a hely megnevezésével. Volt, aki a szerkesztőségünkbe küldött képhez azt írta, a rajta látható kátyú tengelytörést okozott az autójának, más méteres vízmértékkel próbálta illusztrálni a lyuk méretét, de többen olyan – jellemzően alsóbb rendű – útról olyan képeket küldtek, amelyeken -állításuk szerint kettes fokozatban alig lehet végig autózni.
Ez a fotó a javítóanyag minőségére vonatkozó fenti kijelentéshez lehet illusztráció.
Beküldője szerint a Tiszalökön, a benzinkút felé haladva ezt a kátyút a kép készítése előtti napon foltozták be. Másnap viszont már így néz ki
A cikkünkben szereplő úthibás fotókat az elmúlt napokban készítették olvasóink. Volt, aki először csak annyit írt: mifelénk annyi a kátyú, hogy tömörítve sem tudnám elküldeni egyben a képeket.
Miért nem szólnak az autósok, ha még pénzt is kapnak?
A Magyar Közút Zrt. nem csak javítja az általa kezelt kb. 32 ezer kilométernyi út tengernyi hibáját, hanem törvényi kötelezettsége kártérítést fizetni a kátyúk okozta járműsérülések kijavítására.
Sajnos az autósok jelentős része még mindig nem tud erről, és nem él a lehetőséggel. 2016-ban mindössze 719-en fordultak a céghez „kifejezetten úthibából eredő káresemény miatt”. Közülük 346 autósnak, azaz minden második bejelentőnek fizetett is a Magyar Közút.
A 8136-s út Győrt Tatával összekötő része a Komárom megye határától nyugatra – írta a kép beküldője
A kártérítés összegére vonatkozó kérdésünkre forintos példa helyett a következő választ adta a cég: „Az, hogy a kárigénylő mekkora összegű kárigényt nyújt be, teljesen szubjektív, több tényező együttes hatásából adódik. A tényleges kár összege – rendezett jogalap esetén – igazolt számlák, és/vagy kárszakértői vélemény alapján alakul ki.”
Mit tegyünk, ha megsérült az autónk?
A járműben keletkezett kár okozójáról az autósnak kell bizonyítékot szolgáltatni az út kezelője felé. Településen kívül (autópályák, fő-, és mellékutak) a Magyar Közút Zrt.-hez kell eljuttatni ezt a kárbejelentő lapot, az elérhetőségeik pedig itt találhatók. Városban, községben nyilván az adott önkormányzat az illetékes.
A 3-as számú főút Nagyúti kihajtója
Sokat segíthet, ha betartjuk az alábbiakat. Ha megsérült az autónk egy kátyú miatt, ne menjünk tovább, azonnal készítsünk fotókat az úthibáról és a keletkezett kárról is. Hívjunk rendőrt a helyszínre, a hatósági jegyzőkönyv fontos bizonyíték az eljárásban, és sokat segíthetnek az esetleges szemtanúk is.
A fotók, a jegyzőkönyv, és a szemtanúk vallomása jelentősen növeli az autós esélyét a kártérítési igényének kielégítésére.
Budapest, XIV. kerület, Gvadányi út
Mi alapján döntik el, hogy melyik kátyút mikor tömik be?
Több mint száz útellenőr járja és figyeli az ország útjait. A főutakat – a forgalomnagyság alapján – naponta, kétnaponta vagy hetente ellenőrzik, a mellékutakat hetente, vagy kéthetente járják be, szintén a forgalom függvényében. Ezek az ellenőrök jelentik az észlelt kátyúkat a központnak, de ajánlott az autósoknak is jelezni a cég felé, ha veszélyes úthibát találnak valahol.
Annak ellenére is, hogy a bejelentést nem biztos, hogy azonnali javítás követi. Rendelet és belső szabályozás alapján a Magyar Közút
– elsőként a balesetveszélyesnek ítélt kátyúkat javítja ki,
– második helyen az autópályák, autóutak és a főutak hibái állnak,
– csak ezek kijavítása után következnek az alacsonyabb rangú mellékutak.
„Fontos megjegyeznünk, hogy a kátyúzási munkák elvégzésének lehetősége nagyban függ az időjárási viszonyoktól, a kátyú fajtájától” – teszi hozzá a cég kommunikációs főmunkatársa. Plusz még azt is, hogy a rendelkezésükre álló anyagi források is befolyásolják a munkákat, ám „az észlelt, javításra ütemezett, de a még nem kijavított kátyúkra táblával hívjuk fel a közlekedők figyelmét”.
Olvasónk 5 fotót küldött a Kocs és Dad közötti útról. Szerinte az út végig ilyen, ez csak néhány hiba a sok közül
Hogy pontosan mennyi kátyú van az általuk rendszeresen ellenőrzött utakon, azt nem tudják, tulajdonképpen azért, mert olyan sok. „Pontos darabszámmal sajnos nem tudunk szolgálni. Köztudottan vannak olyan útszakaszok, melyeknek rossz a burkolatállapota, itt a kátyúk egyenkénti felvételének nincs értelme. Ebből kifolyólag ezen szakaszokat felújítandó kategóriába soroljuk, ahol végleges megoldást a pályaszerkezet megerősítése és a burkolatcsere fog majd nyújtani” – mondja Zombori-Délceg Zita.
Hogyan születik a kátyú?
Íme, a Magyar Közút Zrt. pontos válasza. „A téli időszakban jellemzően kátyúk, repedezett burkolatok alakulnak ki. A hibák súlyossága a lehulló csapadék fajtájától kevésbé függ, inkább a csapadékhullást követő időszak hőmérsékletének alakulása befolyásolja. Leginkább az egymást váltó meleg-hideg időszakok, azaz az olvadási-fagyási ciklusok felelősek ezen burkolathibák kialakulásáért. A burkolat apró réseibe, repedéseibe jutó víz halmazállapota fagypont alatti hőmérséklet esetén jéggé alakul, melynek során a kialakuló jégkristályok térfogatváltozása a burkolatban kis repedéseket okoznak.
Szintén több képet küldött olvasónk a 2-es főút Nagyoroszi belterületére eső részéről, ahol állítása szerint megsérült az autója ettől a kátyútól
Újabb olvadás esetén ezekbe a repedésekbe is bejut a víz, mely ismét megfagyhat. Így a csapadékos időjárás és a fagyási-olvadási ciklusok gyakori váltakozása miatt a burkolathibák száma jelentősen megnő az országos közúthálózaton. Erősen kátyús útszakaszok a pályaszerkezeti sajátosságok miatt elsősorban a mellékúthálózatunkon jelentkeznek, de a főúthálózaton is megjelennek, ott, ahol az elöregedett, összerepedezett burkolatba illetve a pályaszerkezetbe be tud szivárogni a víz.”
A beküldött fotókért cserébe olvasóink címére ajándékcsomagot postázunk.
