„Na, álljunk meg itt egy picit! Ez meg mi?” – forgatta felesége pár órával korábbi tankolásának a számláját a nyugdíjas gépészmérnök. Mindig lejegyzeteli a költéseiket, természetesen a 13 esztendős Toyotájukkal kapcsolatos forintok is mindig bekerülnek a noteszébe, bár azok éppen nem mondhatók tetemesnek, kiváló autó, dicséri szeretett Yarisukat. Most sem azzal akadt gondja, a nyugtán látható mennyiség húzta fel a szemöldökét.
46,64 liter! Ilyet még soha nem látott, már csak azért sem, mert az autó tartálya legjobb tudomása szerint 45 literes. Sebesen előkotorta íróasztala fiókjából a Yaris kezelési útmutatóját, és igen, jól emlékezett. Az bizony csak 45 literes. „Ráadásul a feleségem nem tolta be a kútra a kocsit, még ebben a 45 literes tankban is volt pár liter.”
Mi volt az első gondolata? – kérdezem. „Megmondom őszintén, az, hogy átvertek. Soha nem volt ilyen, és kérem, én műszaki ember vagyok. Ez lehetetlen” – válaszolja. Nyugdíjasként ideje tenger, és az igazságérzete sem hagyta nyugodni, részletes levelet írt a fővárosi kúton történtekről a MOL központjába, magyarázatot kért.
Mit válaszolt erre a MOL?
Két héten belül csengetett a postás az olajcég ötbekezdéses válaszával. Az ügyfélszolgálat vezetője és egyik szakértője által jegyzett levél szerint kivizsgálták a konkrét esetet, majd néhány száraz mondatban tájékoztatásként közölték, hogy az általuk működtetett „üzemanyagmérők, átfolyásmérők kötelező hitelesítésű mérőeszközök, melyek csak érvényes hitelesítéssel használhatók”. Akit érdekel a jogszabály ide vonatkozó része, az a mérőszerkezetek használatáról szóló 1991. évi XLV. tv-t böngéssze, de még inkább a jogszabály végrehajtásáról szóló 127/1991 (X.9.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 5. pontját.
Levelükben leírják, hogy ezen mérőeszközök hitelesítése, felügyelete és ellenőrzése a Mérésügyi Hatóság feladata, majd egy fontos rész jön: „A kútoszlopok kimérő szerkezetének hitelesítési előírásaiban meghatározott hibahatára +/- 0,5 százalék.”
A MOL válasza. Minden panaszosnak írnak
Lejjebb azt is konkrétan elárulják, hogy a gépészmérnök felesége által használt állomás 4. számú kútoszlopát 2016. április 6-án hitelesítették, bizonyítványa 2017. április 6-ig volt érvényes, azaz a február végi tankoláskor még hitelesnek volt tekinthető. „Töltőállomásunkon a rendelkezésre álló adatok alapján mindent rendben találtunk, az adagolást befolyásoló műszaki rendellenesség nem volt.”
Kissé eltávolodva a konkrét ügytől ezután minden autós számára érdekes bekezdés következik, amit szó szerint közlünk. „A gépjárművek üzemanyag-tároló és ellátó rendszeréről elmondható, hogy a gyártómű által kizárólag névleges űrméret kerül megadásra, mely az Ön gépjárműve esetében katalógus adat szerint 45 liter, nem tartalmazza a tágulási tartályrész és a betöltőcső űrméretét, melyek a töltőpisztoly pozíciójától és az áramlási sebességtől függően feltölthetők. Az így feltöltött üzemanyag mennyiségét, amely általánosságban elérheti a tartály névleges űrméretének a 10-15 százalékát, a jármű műszerei nem képesek jelezni, mivel ebben az esetben az üzemanyag szintje az üzemanyag-szintjelző jeladójának felső érzékelési határa fölé esik.”
Végül hozzátették, biztosak benne, hogy „a kútoszlop kijelzőjén megjelenített mennyiség betöltésre került a jármű üzemanyag-tartályába”.
Itt már nem említik a betöltő csövet, abban biztosak, hogy a pár liternyi üzemanyagot eleve tartalmazó 45 literes tartályba ment be még 46,64 liter.
Mit gondol erről a gépészmérnök?
„Sablonos levélnek érzem, és furcsállom az állításait, van, amelyiket egyenesen nem is nagyon tudom elképzelni” – mondja. Röviden végigszalad a MOL állításain. A +/- 0,5 százalék náluk 2,5 deci lenne, ennek legalább a tízszerese kérdéses ebben a konkrét esetben, felhívja figyelmemet rá, hogy az oszlop hitelesítését majd’ egy éve végezték.
Az első kattanás után ő sosem áll meg, mindig „tökig” tölti, amíg meg nem látja a benzint, de ennyit még sosem tudott a régóta használt autójukba tankolni, meg egyébként sem érti ezt a névleges űrméretet. Akkor az most nem annyi, mint a kocsi kezelési útmutatójában?
Több évtizedes autóipari sztenderd, hogy fém helyett műanyagból készülnek az üzemanyag-tartályok, aminek 3 fő oka van. Kisebb a tömegük, nem korrodálnak, és rugalmasságuk miatt ütközéskor kevésbé repednek, törnek
Mit mond minderre a Toyota műszaki embere?
Elsőként mindjárt a tartály méretét tegyük tisztába, javaslom Krajcsovits Sándornak, akiről muszáj leírnom a teljesség kedvéért, hogy az elmúlt évtizedekben kikezdhetetlen tudású szakembernek ismerte meg a hozzá tanácsért forduló újságíró. „Nem névleges üzemanyagtank-méretet ad meg a Toyota” – feleli röviden a hivatalos titulusa szerint Toyota-termékfelelős, akitől ezután a tartály tágulására kérek kézzelfogható számot, százalékot.
Azt mondja, nincs rá hivatalos, gyári adat, ahogyan a Yaris esetében olyan 50-60 centis betöltőcső űrméretére sincs. Na és mit gondol a MOL által általánosságban említett 10-15 százalékos tágulásról, ami ugye ennél a Toyotánál 4,5-6,75 liter? Furcsállja, furcsállja, majd hivatalos válaszként annyit mond, „nem üzemszerű”.
Kicsit csavarok rajta, és felteszem a legegyszerűbb kérdést. Hosszú toyotás pályafutása alatt vezette a márka összes járművét, tankolt szinte mindbe, volt-e rá példa valamikor, hogy literekkel többet sikerült tankolni bármikor, bármelyikbe a tartály hivatalos űrméreténél? Nem – így a válasza, majd rögtön hozzátesz egy tanácsot, és egy megjegyzést.
Jó tanácsa szerint, ha esetleg menne még bármennyi is az autóba a tartály gyári adatán felül, senki ne erőltesse ezt, kiömölhet egy része, tágulhat, komoly oka van annak, hogy a járművek üzemszerű, normális működéséhez mekkora tartály és mennyi üzemanyag tartozik.
Pláne úgy, hogy bármennyire is üresnek gondolja a tulajdonos autója tartályát, valójában az sosem üres. Megjegyzése a következő. „Amennyiben egy jármű motorja menet közben leáll, mert a kijelző szerint kifogyott a tankjából az üzemanyag, az nem azt jelenti, hogy tök üres a tartálya. Az autó üzemanyag-ellátó rendszere fizikailag képtelen az összes üzemanyagot kiszívni belőle, még akkor is van benne valamennyi, amikor a jármű már nem képes tovább haladni.”
-Három lány egészen intim viszonyba került az új Suzukival –
Mi is megkérdeztük a MOL-t
Még a Toyota termékfelelősével történt beszélgetésünk előtt természetesen feltettünk pár kérdést az olajcég sajtóosztályának is. Sokak számára nem teljesen világos például, hogy a pisztolyban vagy az oszlopban van a mérőműszer, ami a tankolt üzemanyag-mennyiséget mutatja a kijelzőn, és ha az oszlopban, akkor a körülbelül 4 méteres csőben lévő üzemanyag is kiszámlázásra kerül-e.
„A kimérő szerkezet a kútoszlopban helyezkedik el. A kimérő és a töltőpisztoly közötti csőszakasz teljes mértékben töltött rendszer, ami minden tankolást követően ugyanabban a feltöltött állapotban marad, ezért nem befolyásolja a gépjárművekbe betöltött üzemanyag mennyiségét” – válaszolta a MOL, vagyis a csőben lévő mennyiséget az előttünk tankoló fizette ki nekünk, mi pedig az utánunk tankolóét.
Panasz esetén a kutasokhoz lehet fordulni, vagy felhívni ezt a számot: 06 40 202 202, írni ide lehet: ugyfelszolgalat@mol.hu, customer@mol.hu, de akár személyesen is el lehet mondani a problémát a cég ügyfélszolgálati irodájában.
Ezt követően a MOL jegyzőkönyvben rögzíti az ügyfél észrevételét, majd a sajtóosztály szerint szigorú vizsgálatot indít, és legkésőbb 30 napon belül válaszol az ügyfélnek. A vizsgálatkor többek között leellenőrizik, hogy a legutolsó hitelesítés óta esetleg van-e bármilyen sérülés, változás a műszereken, ami befolyásolhatja a mérést.
Kérdésünkre, hogy mennyi ilyen panaszt kaptak tavaly, ezt válaszolták: „elenyésző”.
