Adjatok időt a képeknek, mert elsőre nehéz befogadni a látványt. Sem a szem, sem a látóideg nincs felkészülve erre a terhelésre, agyunk csak forgatja a benne lévő, már tanult mintákat, és próbálja értelmezni, kontextusba helyezni a fotókat.
Amikor azt hinnéd, hogy érted, és felfogtad, igen ez párducminta! Ez meg csomózott, aranyozott műanyag csicsás faliszőnyeg stílusban! Panelromantikával vegyített, csipetnyi bádogtetős palotahangulat. Amikor mindezt nyugtáztad, akkor csapnak le a delfinek, beúsztatva némi hűs, tengeri fuvallatott a nagy képbe.
Innen nincs tovább, ezt a Samarát tegye el mindenki könyvjelzőbe, mert úgyis akad majd valaki, akinek meg kell majd mutatni. Mert körülírni lehetetlen.
