Első ránézésre viccesnek tűnhet, de a célnak megfelel, és ez a lényeg. Amikor arról szólnak a hírek, hogy jégeső várható, és megpillantod az esőfelhőket, hidd el, egy rossz kartondoboz aranyat érhet.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzése szerint Budapest mellett egyelőre az ország középső, északkeleti és dunántúli járásaiban van érvényben a másodfokú, vagyis narancs riasztás. A nap folyamán viszont az ország egész területén számítani lehet a heves zivatarok miatti másodfokú riasztásra. Emellett felhőszakadás miatt az egész országban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.
A hőség miatt Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyében másodfokú, a fővárosban és Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy és Tolna megyében elsőfokú a figyelmeztetés.
MI IS AZ A JÉGESŐ?
A jégeső a csapadék olyan formája, ami akkor alakul ki, amikor a zivatarban jelenlevő feláramlások a légkör extrém hideg rétegeibe esőcseppeket szállítanak magukkal, ahol azok szilárd halmazállapotúvá fagynak és a kialakuló jégszemek a zivatar leáramlásába kerülve a felszínre hullnak. A jégeső jéggömbök vagy szabálytalan jégrögök formájában, mindig konvektív felhőből hulló csapadék. Akkor beszélünk jégesőről, ha a jégdarabok átmérője eléri vagy meghaladja az 5 mm-t. Ennél kisebb méret esetén jégdaráról van szó. A zivatarok többségében kialakulnak jégszemek, azonban az esetek többségében ezek a földfelszínt már olvadt halmazállapotban érik el. Azt, hogy kialakul-e jégeső, az a körülmény dönti el, hogy a felhőben a jégszemek mennyire tudnak megnőni, egy bizonyos mérethatár fölött ugyanis a jégszem már nem képes elolvadni a zuhanás közben, és a talajra szilárd halmazállapotban hullik.
Az előrejelzés szerint pénteken a legmagasabb nappali hőmérséklet 31-36 Celsius-fok között valószínű. Késő estére 21-28 fok közé hűl le a levegő. A meteorológiai szolgálat azt írta: pénteken az ország nagy részén 25-26 fok körül alakul a napi középhőmérséklet (kivéve az északi-északkeleti megyékben), északnyugaton pedig már a 27 fokot is több helyen elérheti.
Mindemellett egy zivatarvonal az Észak-Dunántúlon tovább fejlődve halad kelet, délkelet felé. Ehhez a rendszerhez elsősorban viharos széllökések, másodsorban jégeső társulhat. A nap második felében ismét többfelé valószínű heves zivatar az országban. Délután elsősorban a Dél-Dunántúlon, kisebb eséllyel a Dél-Alföldön és a Tiszántúlon tombolhatnak igen heves zivatarok. A zivatarok elsődleges veszélyforrása a károkozó, viharos (akár 90-100 kilométer/órás) szél lesz, amelyek akár nagy területet is érinthetnek, valamint nagyméretű (akár öt centiméteresnél nagyobb átmérőjű) jég és felhőszakadás is kísérhet.
Emellett délelőtt az északi megyékben a zivatartól függetlenül is erős, akár több mint 70 kilométer/órás lehet a szél.
HÚZZÁK, NYOMJÁK, RAGASZTJÁK
Több technika létezik a jég okozta horpadások javítására, de főleg kettőt használ ebből a szakma. Leegyszerűsítve a finom kezet és éles szemet kívánó munkát röviden a lényeg: a nehezebben elérhető kasztnielemek mélyedéseit ragasztás után súlykalapáccsal húzzák ki, míg a simább felületek esetén a tetőkárpit vagy a motorháztető szigetelésének leszedése után kinyomatják az apró horpadásokat.
Idősebb, olcsó használt autókkal azonban nem érdemes javítóhoz fordulni, ha 20-25 ezerért kapható hozzá másik elem. Mondjuk egy VW Passat motorháztetejének, plusz tetőlemezének átlagos javítási ára nagyban függ a horpadások számától és mélységétől, de átlagosan 100 ezer forint körül van a kettő együtt. A javítási árak 30 százalékkal az elemcserével és fényezéssel járó javítások árai alatt vannak, és mivel itt nincs fényezés, a jármű értékvesztésével sem kell számolni – mondja a szakértő.
Aki nem veszi komolyan a jégesőt, vagy nem tud időben felkészülni, az könnyen így járhat:
A végére pedig egy bónuszvideó:
