A finn tudósok megmérték az 1,3-3 nanométeres (a milliméter milliomodrésze) szemcsék arányát különböző utak közelében – olvasható az amerikai tudományos akadémia lapjának aktuális számában (PNAS).
Topi Rönkkö és kutatócsoportja a forgalmas utak közelében időnként a legapróbb szemcsék 54 százalékos arányát is mérte az összes szennyező anyagok között. A legkisebb szemcsék koncentrációja attól függ, mekkora a forgalom és milyen erős a szél – állapította meg a kutatás.
A nanoszemcsés szennyezés többféle forrásból származhat: dízelkoromból, súrlódásból, ipari üzemekből, erőművekből vagy fűtőberendezésekből, de vannak természetes forrásai is.
A finomszemcsék súlyosan károsíthatják az egészséget, ugyanis minél kisebbek, annál mélyebbre jutnak a tüdőben. Az 1,3-3 nanométeres szemcséket eddig a finompormérésekkel nem tudták felmérni.
Rönkkö és kollégái Helsinki egy elővárosi útja mentén és egy belvárosi utcájában mérték meg a nanoszemcsék arányát. Megállapították, milyen fontos szerepet játszik a koncentráció alakulásában a szélirány. Ha a szél a közút felől a mérőműszer felé fúj, sokkal magasabb volt a nanoszemcsék aránya. Az elővárosi út mellett különösen magas volt a nanoszemcsés por aránya a szennyezőanyagok között.
A Dániát Svédországgal összekötő közút-vasúti hídon végzett mérés mutatta meg, mennyivel járul hozzá az autók kipufogógáza a nanoszemcse-szennyezéshez: ha erős volt az oldalszél, drasztikusan csökkent a nanorészecskék aránya.
A belsőégésű motorok kipufogógázának más összetevői is káros hatásúak: a nitrogén-oxidok ugyanúgy ártanak a légutaknak és a tüdőnek, ezen kívül hozzájárulnak a savas eső és a felszínközeli ózon kialakulásához.
