A mintegy 20 méterrel a felszín alatt kialakított 10,2 kilométeres vonalon 2003-ig szállítottak napi 22 órában leveleket és postai küldeményeket.
A vonalat 1915-ben kezdték el építeni, hogy összekössék a brit főváros keleti és nyugati oldalán található küldemény-szétválogató postahivatalokat. Az alagútban közlekedő postavonat szeptember 4-től a Clerkenwell negyedben található új Postamúzeum részeként lesz látogatható. Adrian Steel, a múzeum igazgatója elmondta, hogy a földalatti vonatra azért volt szükség a múlt század elején, mert a posta csak állandó késésben tudta kézbesíteni a leveleket a felszíni forgalmi torlódások miatt.
A látogatók a régi vonal egy szakaszának beutazása mellett egy kiállítótérré átalakított szerelőállomást is bejárhatnak. Az igazgató szerint az egyik legnehezebb feladat az volt, hogy módot találjanak arra, miként lehet embereket utaztatni kényelmesen és veszély nélkül a szűk járatokban, amelyeket egyáltalán nem erre terveztek.
A posta működésének megkönnyítése mellett a vonal hasznosnak bizonyult az első és második világháború alatt is. Az első világháború kirobbanásakor leállították az építését, és a járatokat értékes műkincsek tárolására használták. Ugyancsak sokat tett a postavonat azért, hogy ne akadozzon a postai ellátás a második világháborús bombázások alatt.
Különlegessé teszi a postavonatot az is, hogy a többi londoni metróvonaltól eltérően itt egyáltalán nem lehet patkányokkal találkozni. „Ez egy rágcsálómentes állomás, ami szokatlan London alatt” – jegyezte meg Adrian Steel, aki szerint „mivel nem szállítottak embereket a vonaton, nem akadt élelem sem az egerek és patkányok számára”.
