1990-ben mutatkozott be a Jaguar Kensington nevű koncepciója a Genfi Autószalonon, de ezt talán a dátum nélkül is kitalálhatják azok, akik régebb óta követik az autók alakulását. Bár a Jaguar ekkoriban inkább a múltidéző formavilággal hódított, a koncepció igazán a kor szellemének megfelelő vonalakból építkezett. Ettől azonban rettentően szürke és semmitmondó lett, egyesek szerint csak a Daewoo Leganza élhetett meg ezekkel a formákkal.
A legmeglepőbb tény azonban, hogy ezt a jellegtelen vonalú négyajtóst az Italdesign alkotta az angoloknak. Az olaszok úgy gondolták, hogy nem árt megreformálni a hosszú és lapos XJ-t, ezért alkották meg a Kensingtont, melyben a magasabbra helyezett tetővonalnak köszönhetően hátul is kellő mennyiségű lett fejtér.
Az autó végül annyira más lett, mint a többi Jaguar, hogy lehetetlen volt befogadni. Az első lámpákat leegyszerűsítették, ahogyan a hűtőrács is csak jellegtelen krómozott pálcikák sora lett, nem mellesleg eltűnt a gépháztetőről az ugró macska is, ami ma már nem meglepő, de közel 30 éve egészen más volt a helyzet. Sokat elmond róla az is, hogy a legfantáziadúsabb részlet a króm rendszámkeretbe vésett típusjelzés és V12 felirat. A beltérben viszonylag kevés fabetét és annál több gomb került a zöld bőr mellé. A kétküllős kormánnyal szerettek volna retrós elemet csempészni a kabinba.
A gépháztető alatt 5,3 literes V12-es szívómotor dolgozik, melynek teljesítménye 295 lóerő, maximális forgatónyomatéka 432 Nm. Ez azonban önmagában kevés volt ahhoz, hogy bárki számára kívánatossá tegye az újító Jaguart. Ennek eredménye, hogy később sem tűnt fel semmilyen ötlet ebből a tanulmányból.
