„Amikor láttam, hogy a kormányzat építi a személyautósokat is bírságoló Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert (TSM), elvittem megméretni a Bürstnert. Kíváncsi voltam, hogy tényleg pont annyi-e a súlya, mint amennyi a forgalmijában szerepel” – mondja András, akit sokkolt a mérleg által kiírt szám. Ezután kereste meg a Vezesst szerdán.
Micsoda véletlen, éppen szerda este 19 óra 8 perckor adott ki egy közleményt a kormányzat, miszerint – igencsak váratlanul – szeptember 19-én elindítja a TSM-et. A rendszer ügyében illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) májusban még azt mondta szerkesztőségünknek, hogy várhatóan „az év végére” épül ki teljesen a rendszer.
Hová ez a nagy sietség?
Azért is indokolt a kérdés, mert az indulást bejelentő közlemény aljából kiderül, hogy tulajdonképpen még nem készült el 100 százalékban a rendszer. „A mérőhelyek hitelesítésük ütemében az év végéig fokozatosan kapcsolódnak be a rendszerbe.” Sőt, van, ahol a hitelesítés is arrább van, ugyanis Ácsnál még szeptember végén is forgalomkorlátozással járó munkák zajlanak majd.
Két kézenfekvő magyarázat kínálkozik a sietségre. Ha január elseje helyett már szeptemberben (nem hónap elején, 19-én, egy keddi napon) elindul az autósok és fuvarozók egy részének büntetést hozó TSM, messzebb kerül a tavaszi választásoktól. Másrészt negyedévvel korábban megkezdődhet a pénzbeszedés. A négy bekezdésből álló közlemény legutolsó mondata szerint a „felkészülési időszakban” még ugyan csak figyelmeztető határozatot kapnak az autósok bírság helyett, talán egy év eleji indulást is követett volna némi „felkészülés”. Ne adj Isten, akkor éppen tavasszal, urnanyitás környékén váltott volna élesbe a bírságolás.
Ezzel a váratlan bejelentéssel előrébb tolódhat minden. A bosszúság és pénzbeszedés is.
Mérőhely építése a 2-es főúton, júliusban
Lehet, hogy jó dolog ez valójában?
A túlterhelt autók, kamionok kiszűrése az utakról minden közlekedő számára fontos. A forgalmiban szereplő megengedett össztömegnél nehezebb teherautók, kamionok rongálhatják az úthálózatot, a pozitív felütéssel indító kormányzati közlemény eleje is a „nemzeti útvagyon védelméről” beszél. Ezen persze felröhög az átlag magyar autós, majd egy kátyúba hajtva elharapja véletlenül a nyelvét. Ilyen körülmények között mégis különösen indokolt a kormányzat részéről az utak megóvására törekvés – meg persze az is, hogy a beszedett bírságmilliárdokat aztán útfelújításokra költsék. De ne kanyarodjunk most abba az irányba, amerre a pénzek csúsznak.
Az utak védelmén felül azért is jó lehet a túlterhelt járművek kiszűrése, mert ezek könnyebben válhatnak instabillá, erőteljes fékezésnél akár irányíthatatlanná. Ami balesetveszélyes, minden szabálykövető autós érdekében áll az esetek minimalizálása, a túlsúly miatt veszélyesek kizárása a forgalomból.
Mi ez egész tulajdonképpen? Hogy működik majd?
A tengelysúlymérés a fuvarozók számára régóta ismert. Ami új lesz a szűk két hét múlva startoló TSM-ben, hogy „bármilyen túlterhelt járművel közlekedve bírság kiszabására kell számítani” – írta korábban az NFM. Ez elég egyértelmű fogalmazás a minisztériumtól, azaz a túlsúlyos személyautók, utánfutók, lakókocsik és egyebek üzemben tartói is fizetnek majd.
Összesen 89 mérőhelyet alakított (jelenleg is alakít) ki a kormányzat az ország számos útján. Ebből 74-et az útdíj-ellenőrzési (UD) rendszerhez tartozó állomások tartószerkezetét használva építettek ki, 13 helyszínen új tartókat állítottak fel, kettő pedig már működő VJT-portálra (változtatható jelzésképű tábla) került. Ezek kamerák, amelyek alá mind a 89 helyen úgynevezett WIM (Weigh In Motion) szenzorokat építettek az útburkolatba, amelyek képesek a mozgó járművek tengelyterhelését és össztömegét meghatározni.
Nagy sebességnél is rögzítik a kamionok, kistehergépkocsik és személyautók súlyát (Fotónk illusztráció)
A szenzorok mérnek, a kamerák fényképet készítenek, majd a rendszámfelismerő beazonosítja az ellenőrzött jármű kategóriáját, tengelyszámát, minden lényeges adatát (megengedett össztömeg), még a sebességét is. Pár másodperc alatt kiderül, hogy ki közlekedik szabálytalanul. Őt az eredeti elképzelés szerint vagy megállítják pár száz méterrel arrébb mobil egységek, vagy nem állítja meg senki, ilyenkor a rendszer „az üzembentartó részére küldi ki a bírsághatározatot az objektív felelősség elvének alkalmazásával”.
Ezek a kamerák tehát hitelesítettek, és a közteresek nemrég botrányt okozó készülékeivel ellentétben büntethetnek. A kormányzati közlemény szerint éppen ez, a „rendszernek a bírságolást a jármű megállítása nélkül is lehetővé tévő, az objektív felelősség elve alapján működő ága” indul el szeptember 19-én.
Ki aggódhat? Mennyi lesz a bírság?
A cikk elején említett András valószínűleg igen. Évekkel ezelőtt vette Bürstner márkájú lakókocsiját használtan, és boldogan használta is rendszeresen, mígnem a TSM felébresztette a kíváncsiságát: valóban annyi a súlya, mint amennyi a forgalmiban szerepel? Elmondása szerint miután megvette egy kempingtől – ahol éveket állt forgalomból kivonva –, az okmányirodában találomra írtak be súlyadatot a forgalmijába, mert nem volt semmilyen hiteles leírásuk a lakókocsiról.
Hivatalos önsúlyként 750 kiló szerepel a papírjában, megengedett össztömegként 820 kiló, miközben a mérleg szerint a valódi súlya 910 kiló. „Úgy, hogy benne sincs az elősátor, a ponyva és a sátorvasak. Eszerint ha tök üresen húzom, máris megbírságolnak, mondván, hogy túlterhelt?” – kérdezi a férfi. Rögtön hozzáteszi, lakókocsis berkekben sokan aggódnak, mert az ő problémája egyáltalán nem egyedi.
Állítása szerint a nagy méretű, 5-5,5 méteres luxuslakókocsik tulajdonosai közül egyesek eleve a valósnál kisebb számot írattak be a forgalmiba az 1500-2000 kilós járművük súlyadójának mérséklése érdekében. Plusz azért, mert ezeket erős, szintén nagy méretű, rendre 2000 kiló körüli terepjárókkal húzzák, ami így együtt – valós súlyt számolva – már 3,5 tonna fölött van.
A kormány szerint a fuvarozók versenyegyenlőségét is javítja a TSM: a túlsúllyal nagyobb haszonnal közlekedtetett járművek rontják a jogkövető vállalkozások piaci helyzetét (fotónk illusztráció, ez nem egy TSM-kapu)
De kérdéses a tréleresek sorsa is, sőt, ennél egyszerűbb esetek kifutása sem világos. Szögegyszerű példa: mi lesz, ha egy átlagos kisautóban öt túlsúlyos felnőtt utazik, és a súlyukkal a jármű össztömege már meghaladja a megengedettet? A felkészülési időszak után jön a bírság?
Lesz valamennyi tolerancia a rendszerben, mint mondjuk a traffipaxoknál? Egyáltalán: mennyit kell majd fizetni? Rengeteg a kérdés nem sokkal az indulás előtt, ezek közül tucatnyit küldtünk a minisztériumnak, nyilván a tervezett bírságösszegekre is rákérdeztünk. Amint megjönnek a válaszok, részletesebben írunk a rendszerről.
Valószínűleg a bírságok összege érdekli a legtöbb autóst, ezzel kapcsolatban májusban ezt válaszolták a Vezessnek: „A jelenleg hatályos, 30-500 ezer forintos bírságtételeket a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm.rendelet rögzíti. A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer kialakításával párhuzamosan zajlik a járművek tengelyterhelésére és össztömegére vonatkozó jogszabályok átdolgozása, a jövőbeli összegekről ezért pontos tájékoztatás jelenleg még nem adható. A bírságok a kisebb súlyú jogsértések esetében valamelyest növekedhetnek, a nagyobb mértékű jogsértések tekintetében azonban nem várható érdemi változás.”
Eddig az idézet, amelynek – ha nézzük az összegemelő ígéretet – az alja és a teteje is fölötte van/lesz a 30 ezer forinttól 300 ezerig húzódó VÉDÁ-s gyorshajtásos bírságoknak. Csakhogy ha megnézzük most a hivatkozott kormányrendeletet, azzal indít, hogy 2017. augusztus 29-ig volt hatályos. Kíváncsian várjuk a minisztérium válaszát.
Ha már VÉDA, adott egy másik kérdés. Ezt az új, hitelesített sebességmérésre is képes rendszert vajon összekapcsolják valamikor a rendőrség traffipaxerdejével? Ezt is megkérdeztük, hamarosan jövünk a részletekkel.
UPDATE:
Cikkünk megjelenése után az NFM az alábbi mondatokat küldte szerkesztőségünknek:
„(…) a TSM rendszer motorkerékpárok, személyautók, utánfutók, trélerek vagy lakókocsik üzembentartóinak nem küld bírsághatározatot, a kapcsolódó jogszabály e járművekre bírságtételeket sem rögzít.
A rendszer kialakítását a túlterhelt tehergépjárművek által okozott magas útkár, a közlekedésükkel járó fokozott baleseti kockázat indokolja, célja e járművek eredményesebb kiszűrése, a szabálykövető magatartás elterjesztése. Bevezetése nem jelent új kötelezettséget a fuvarozó vállalkozások számára sem, az ellenőrzés hatékonysága a korábbi 2 százalékról 50 százalék fölé nő.”
