A világbajnokságot hat futammal a vége előtt 28 ponttal vezető Lewis Hamilton a Szingapúri Nagydíj hétvégéjén jelentette be, hogy egy dokumentum- vagy inkább propagandafilm hatására vegán étrendre áll át, azaz a vörös húsok után a csirkének is búcsút int, csakis növényi eredetű ételeket fogyaszt ezután.
Nagy kérdés, hogy élsportolóként érdemes-e ilyet lépnie, főleg most, amikor igen kemény csatában áll a ferraris Sebastian Vettellel. A BBC a korábban a McLaren és a Ferrari, valamint Tour de France-biciklisekkel és olimpikonokkal is dolgozó sport-biokémikust, Dr. Rob Childot kérdezte arról, milyen hatással lehet az étrendváltás Hamiltonra.
„Szerintem rossz ötlet a szezon közben váltani. Az étrendváltás gyakran okoz problémákat, amelyek csak idővel rendeződnek. Ebben az időszakban romolhat a teljesítménye. Szoros a bajnokság, minden lehetséges előnyt ki kellene használni. Az ilyen váltásokat inkább szezonon kívül szokták meglépni a sportolók, akikkel dolgozom.”
Hamilton egyik versenyzői erénye az agresszivitása, a vegán étrend esetén viszont eshet az emögött álló férfihormon, a tesztoszteron szintje.
„A vegán étrend egyik problémája a tesztoszteronszint csökkenése. Ez a hormon hozzájárul az agresszivitáshoz, ami hasznos a versenyzésben, emellett az izomerőt és a regenerációt is segíti. A tesztoszteronszint komolyabb esése meggyengítheti Lewis versenyteljesítményét és lassíthatja a futamok és edzések utáni regenerációját” – magyarázta a szakember.
„A szervezet vasigényét is nehéz vegánként kielégíteni. A vas fontos az oxigénszállítás szempontjából, így az alacsonyabb vasbevitelnél a futamok után, sőt akár alatt is fáradtabb lehet.”
Mercedes’ British driver Lewis Hamilton sits in his car during the third practice session of the Formula One Singapore Grand Prix in Singapore on September 16, 2017. / AFP PHOTO / Mohd RASFAN
„Ha nem is azonnal – feltételezem, hogy a jelenlegi tesztoszteron- és vasszintjével nincs gond –, de középtávon, nagyjából egy hónap után csökkenni fognak az értékei a vegán étrend miatt, ezek a tényezők pedig negatívan befolyásolhatják a versenyteljesítményét.”
Az omega-3 zsírsavak szinten tartása szintén kulcskérdés lesz Hamilton számára, hiszen ezek az agyműködés szempontjából fontosak. Az olajos magvak jó forrásai az alfa-linolénsavnak (ALA), az eikozapentaénsavhoz (EPA) és a dokozahexaénsavhoz (DHA) viszont elsősorban a halakból lehet hozzájutni. Vagy a tengeri hínárból. Sok-sok tengeri hínárból…
„Az egyik legfontosabb tétel a hosszú láncú omega-3 zsírsavak fogyasztása, ezeket azonban szinte kizárólag olajos húsú halakból lehet beszerezni, mint a lazac, a tőkehal stb. Ezek a zsírsavak kulcsszerepet játszanak az agyfunkciókban és az információfeldolgozásban, amiket a határokig feszít az autóversenyzés. A mentális teljesítménye szempontjából nem épp előnyös, hogy ezekhez igen nehéz hozzájutnia ebből az étrendből” – részletezte Child.
Hamilton azért nem az egyetlen sportoló, aki vegán étrendre tért át, jó barátai, a teniszező Williams nővérek 2012-ben váltottak és néhány hónappal később már bajnoki címet szereztek a londoni olimpián, de a férfi teniszcsillag Novak Gyokovics is vegán, sőt még ilyen éttermet is nyitott. A Mercedes angoljának valószínűleg nem lesz könnyű az első időszak – bár a csapat szakemberei biztosan segítenek neki –, hosszabb távon pedig akár előnye is származhat a dologból, ugyanis a tapasztalatok szerint a vegán sportolók karrierjük során évekkel, néha évtizedekkel tovább maradnak csúcsformában, vagy legalábbis igen magas szinten.
