Röviden – Toyota Land Cruiser J70-es sorozat | |
---|---|
Mi ez? | A Toyota terepjárójának fejlődő országokba szánt, valóban terepre való, időutazó munkagépe |
Mit tud? | Szerény luxussal, de megbízható műszaki tartalommal visz el bárhonnan, bárhová |
Mibe kerül? | A legolcsóbb modell 33 ezer, a legdrágább 44 ezer dollártól indul, karosszériától, motoról, extráktól függően |
Kinek jó? | Annak a maroknyi embernek, akiknek még 2017-ben is a túlélést jelentheti, ha az autója sehol sem hagyja cserben |
Ha már életedben egyszer is kimondtad, hogy „régen minden jobb volt”, vagy hogy „bezzeg azokban még volt anyag”, akkor ezeknek az autóknak most nagyon fogsz örülni. Minimális elektronika, örök időkre tervezett motorok, alaposan túlméretezett alkatrészek és a 80-as évek kocka dizánja. Mindezt egy zsír új, ma is kapható autóban. Mondjuk ne egy Toyota kereskedésben keresd őket.
Külső
Igen, a látszat ellenére ezek vadi új autók, csak az elmúlt évtizedekben minimális ráncfelvarráson estek csak át. Mindkét autó formaterve valamikor a 80-as években készülhetett, hiszen a 70-es Land Cruiser modellt ’84-ben mutatták be és azóta folyamatosan gyártásban van. Persze nem Európának, vagy Amerikába szánják ezeket a jószágokat, hanem főleg Afrikába, Ausztráliába, olyan helyekre, ahol még 2017-ben is fontos a megbízhatóság. Oda, ahol ha baj van, telefonálni sem lehet segítségért, oda, ahol pár lapos kaviccsal is meg kell tudni szerelni egy autót és a terepjárás nem hétvégi hobbi, úri huncutság, hanem az életben maradás szerves része.
És itt a divatos, menő megjelenés számít a legkevésbé. A jól átlátható szögletes karosszéria viszont praktikus, így a ’84-es divat maradt napjainkig. A karosszéria modernizálása kimerül a külső visszapillantóba integrált LED-es irányjelzőből, illetve a szintén diódás hátsó pót-féklámpákból, és az autó oldalát díszítő matricák is változnak néha. Egy kicsit.
Belső
Az időutazás bent is folytatódik, a műszerfal, gombok, kapcsolók, de még az ajtókilincs is évtizedes formaterv szerint készült. Gesztusvezérlést, 36 hangszórós hifit, parkolóautomatikát, adaptív tempomatot nem érdemes benne keresni, ellenben légzsák, érintőképernyős navigációs rendszer és az 55 fokos hőséggel is elbánó klíma került ezekbe az autókba.
A kormány négy irányban állítható, az ülések egész kényelmesek masszázsfunkció nélkül is, a háttámlák hajtogatásával elképesztő méretű rakteret lehet benne kialakítani és több kapaszkodó van benne, mint ahány keze a bent ülőknek. Az élettér elöl fejedelmi, hátul már kissé szűkösebb, de Afrikában az ember tudja értékelni az ülőhelyet még a legkényelmetlenebb, leglassabb járgányban is.
Technika
Mindkét autót hathengeres motor mozgatja, a rövid karosszériásban V6-os benzines, a hosszú pedig soros, hathengeres szívódízel dolgozik. Igen, 2017-ben turbó nélkül. Sajnos ez a szinte elronthatatlan, megbízható hathengeres is már nyugdíjba ment, egy valamivel modernebb, már turbós V8-as dízel kerül a helyére. Ami szintén régi, bevált darab, nagyjából egy évtizede kapható, de eddig csak Ausztráliába szállítottak belőle.
Mivel nem európai piacra gyártják a 70-es modellt, így a károsanyag-kibocsátásuk sem teljesíti az európai normákat. Legalábbis ahogy kikerülnek a gyárból, úgy nem. A hazai forgalomba helyezéshez szükséges az Euro6-os minősítés, így némi átalakítást kell rajtuk végezni, mielőtt megkapják a magyar rendszámot. Ezt Európában két német és egy magyar cég képes megoldani, egy utólagosan beépítendő készlettel. Nyilván a gyár is meg tudná ezt csinálni, de annyira elhanyagolható az európai kontinensre érkező autók száma, hogy egyáltalán nem éri meg a gyárnak ezzel bíbelődni.
Vezetés
Régies, szögletes megjelenése ellenére ezt a terepjárót jó vezetni. Nemcsak, jó, hanem könnyű is, a kormányt nem kell izomból tekerni – igaz, a kormánykerék bő 4-et fordul a két végállás között – finoman, könnyel lehet váltani is, és a fék is érzéssel adagolható. Hogy a nagy benzines és dízel motorokkal mennyire finom darab a Land Cruiser, azt igazából akkor értjük meg, ha belőle valami modern autóba ülünk.
Ahol a kiszámítható, lineáris teljesítmény helyett alapjárat közelében erőtlenül hörgő, lefulladó motort és kontinensnyi turbólyukat kapunk a modern kortól. A vastag oszlopokkkal átláthatatlanná dizájnolt karosszériáról nem is beszélve. Kocka Land Cruisert vezetni jó dolog. Minden sarkát látni, még rafinált tolatókamera rendszer nélkül is, és a felfoghatatlan mennyiségű vassal a futóműben, bármilyen dágványon, retek úton átkelhetünk.
Jogos a kérdés, hol lehet, hol kell egyáltalán igazi terepjáró Magyarországon? Kik vesznek ilyen ósdi megjelenésű, de elpusztíthatatlan jószágot? A Land Cruiser egyik legnagyobb felhasználója a Mátrai Erőmű. Náluk 0-24 órában, a hét minden napján, esőben, hóban, kánikulában megállás nélkül mennek az autók. A terep elég mostoha és itt nincs hiszti, ha kell, motorháztetőig merülve a dágványban kell kivinni az embereket a helyszínre.
De a nagy felhasználók mellett rengeteg kisebb, 2-3 autós Land Cruiser flotta is dolgozik az országban. Jellemzően kisebb méretű, de jól működő mezőgazdasági cégeknél találni még hasonló modelleket. Olyan helyeken használják őket, ahol egy jóval szerényebb képességű pickup már régen nem elég. Persze a nagyobb befektetés hosszú távon megtérül.
Költségek
A Toyota árképzése elég sajátos, de valahol tök logikus, a Land Cruiser modellek közül az a legolcsóbb, amelyikből a legtöbb fogy. Így a megszokott logika csődöt mond, nem a legkisebb kasztnis, kurta Land Cruiser a legolcsóbb. Inkább ez a legdrágább, hiszen ez a legkevésbé praktikus, így nem is fogy belőle annyi. Mármint Afrikában, ahol érdemes annyi cuccot, embert tenni egy autóba, amennyit csak lehet.
Konkurenciája nemcsak idehaza, hanem szinte a világon sincs. A Land Rover Defender évek óta kihalt, és az anyacég inkább a szabadidőautók gyártására koncentrál, nem a gazdasági szempontból kevésbé jó biznisznek tűnő valódi terepjáró, Defender utódmodell kifejlesztésére. Lassan a Mercedes G-osztálynak is vége, és az utódja már sosem lesz olyan, mint a szögletes legenda. Aki vonzódik a régi orosz járgányokhoz, annak eszébe juthat még a Lada Niva is, amit már nem Nivának, hanem 4×4-nek neveznek. Terepjárónak ezt ne nevezzük, hiszen Lada személyautó alkatrészekből legózták össze. Ha terepjárót keresünk, akkor a szintén őskövületnek látszó UAZ még talán számításba jöhet itthon, van is Euro6-os motorja, dízel is, benzines is, utóbbi pont Toyota licenc, bár azt is az oroszok gyártják. A sornak aztán itt vége.
Értékelés
A Toyota Land Cruiser 70-es sorozat manapság konkurens nélkül tarolhatja le azt az egyre szűkülő piaci rést, ahová nem férhetnek be a divatos álterepjárók. Azt a piacot, ahol a megbízhatóság a legelső szempont és nem a károsanyag-kibocsátás, vagy személyre szabható megjelenés, esetleg a puccos extrák. Itt az az extra, hogy a sofőr és utasai élve eljutnak oda, ahová menniük kell.
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|