A szovjet kormány 1976 februárjában rendeletben határozta el, hogy utol kell érniük az Egyesült Államokat az űrversenyben, ezért úgy döntöttek, hogy az USA űrrepülőjéhez, a Space Shuttle-hez hasonló deltaszárnyú gépet építenek.
Az oroszok Buran névre keresztelték a madárkát, és első körben egy fából készült, 1:2-es arányú makettet építettek, amire két éve bukkant rá egy orosz blogger egy elhagyatott telepen.
A Buran 1.01-es példánya első és egyetlen orbitális repülése 1988. november 15-én volt. Egy átalakított Enyergija hordozórakéta indította el. Az űrhajósok nélküli gépen nem volt létfenntartó rendszer és a CRT kijelzőkhöz sem telepítettek szoftvert. Visszatérése előtt a Buran kétszer kerülte meg a Földet, majd automatikus leszállást hajtott végre a bajkonuri repülőtéren. Erre az amerikai űrrepülőgépek nem képesek. Az erről az indításról készült videofelvételek csak évekkel később kerültek nyilvánosságra.
Mivel a rendszer fenntartása drága volt, 1992-ben leállították a programot, ekkorra már egy másik űrrepülőgép építését is elkezdték.
A Buran az An–225-ös tetején 1989-ben
2002. május 12-én a Buran tárolására használt hatalmas hangár teteje beszakadt, az űrrepülőgép szinte teljesen megsemmisült, a balesetben nyolc munkás is életét vesztette. Az űrrepülőgép légköri tesztekre használt OK–GLI jelű prototípusa négy év pereskedés után a speyeri Auto & Technik Museumba került, ahol 2008 szeptemberétől tekinthető meg.
