Aki nem olvasta a BBC vicces hírecskéjét pár napja, most erősen kapaszkodjon. Egy huszonéves kanadai hölgy biztosítást szeretett volna kötni az autójára, amihez a társaság fotókat kért elölről, valamint jobbról és balról, plusz a leendő ügyfél személyes adatait.
Alyssa megkérte a nagymamáját, ugyan segítsen már neki. Elkészültek a fotók, ezek.
Miután kiröhögte magát a biztosítótársaság ügyintézője, meg nyilván körbeküldte a kollégái között a képeket, kedvesen válaszolt. „Éppen ilyen fotókra van szükségünk, csak az autójáról” – idézte a történteket a mosolygós hölgy a FB-on.
Biztosak vagyunk benne, hogy a magyar átlagautós tájékozottabb a saját járműve felelősségbiztosításának alapjaival kapcsolatban, de azt is valószínűsítjük, a többségük nem ismer minden részletet. Jöjjön néhány kevésbé közismert jellemzője a kgfb-szerződéseknek!
1. Nem érvényes minden országban a magyar kgfb
Sőt, ha bolygónk egészét nézzük, akkor az országok nagyjából 75 százalékában szerzett esetleges sérülésnél alapból nem fizet, de ezek tőlünk távoli, autóval Európa közepéről ritkán meglátogatott államok. Evidens módon az EU-tagokban mindenütt él a magyar autósok biztosítása, amin felül az ún. Zöldkártya-egyezmény államaiban is, ami így együtt már 48 ország.
Pontosabban nem is mindegyik önálló állam, hiszen benne van a sorban pl. a különleges közlekedési szabályairól ismert Man-sziget és Gibraltár is. De érvényes az utóbbi időben a magyar turisták által kedvelt Montenegróban, ahogyan a magyar autósok tárcájával kevésbé kompatibilis Monacóban is. A tőlünk nem is annyira távoli Koszovóban viszont nem, ugyanis az ENSZ – egyelőre – nem ismerte el önálló államként.
2. Nem mindenkinek, és nem mindig fizeti ki a biztosító a karambolozó autókban megsemmisült értéktárgyakat
Ne is nézzük az idehaza 379 ezer forintról induló iPhone X-et, egy sima okostelefon is 100 ezer körüli összegbe kerül, ahogyan az átlagos laptopok ára is 100-200 ezer forint között mozog. Ha hozzávesszük a télikabátot, farmert, cipőt, esetleg drága karórát, ne adj’ isten, ékszert, adott esetben simán össze tudunk számolni több százezer forintnyi értéket egynémely autós körül út közben a kocsijában. Amik egy baleset során megsérülhetnek, tönkremehetnek, kukázódhatnak. Köztudott, hogy a törött autó után fizet a kgfb, de mi lesz ezekkel?
Két részre osztja a választ Megyeri Gábor, az Aegon termékmenedzsere. „A károsult a teljes okozott kárának megtérítését követelheti a károkozón, és nincs taxatív korlátozás az egyes vagyontárgyakra nézve. Annak sincs jelentősége, hogy hol voltak éppen a vagyontárgyak az autóban az ütközéskor.” Azaz a kétkilós aranylánca és a gyémántberakásos karórája megsemmisülése után is bátran kérje kára megtérülését az autós. Ráadásul a frissen vásárolt okostévéjét is szállíthatja bárki a biztonságosabb csomagtartó helyett a hátsó ülésen egy esetleges baleset, majd képernyőtörés előtt, nincs jelentősége. Az más kérdés, hogy a Vezess információi szerint a drága karóra, mobil, és laptop a „próbálkozós” károsultak kedvenc területe, ezért az ilyen kárbejelentéseket a biztosítók mindig sokkal komolyabban vizsgálják.
A válasz második fele szerint a balesetben vétkes viszont ne próbálkozzon az elégett okostévé trükkjével. „A károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett károkra nem terjed ki a biztosítás akkor, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak” – teszi hozzá Megyeri.
3. A sérült tárgyak esetleges kifizetésénél fontosabb, hogy a sérült emberek is kaphatnak nagyon komoly összegű kártérítést
„Nyisd ki a szemed! Ébredj fel! – suttogta valaki a fejemhez hajolva, még a nyirkos leheletét is éreztem a fülemben. Kinyitottam a szemem, de senki nem volt a szobában” – így idézte fel a Vezessnek a kómából ébredése, majd kártérítési ügye történetét egy fiatal nő. A közlekedési balesetben megsérült hölgy sok-sok hónapos rehabilitációja után az ügyvédje közel 24 millió forintot utaltatott át a biztosítótól kártérítésre.
Négyféle jogcímen járhat kártérítés – mondja Boros Árpád, kártérítésekre szakosodott ügyvéd. A nem vagyoni előleg még azelőtt utalható, hogy egy balesetben komolyabban megsérült ember végleges állapotáról a baleset után fél évvel orvosi jelentés készül, ez egyfajta gyors segítség. A vagyoni kártérítés gyakorlatilag az ápolásra, rehabilitációra a sérült vagy családja által kifizetett költségek megtérítése járhat a gyógyszerektől az elautózott üzemanyag áráig.
Kívülálló számára talán a sérelemdíj a legérdekesebb, és talán a legnehezebben forintosítható. Ennek lényege, hogy megpróbálja kompenzálni a sérült személy életéből a baleset következményeként kiesett, ezért az életminőségét csökkentő szokásokat. Egy példa a lehetséges millióból: korábban színházba járt a sérült, a baleset után már nem tud, akár erre is járhat kártérítés. A negyedik pedig a járadék, mondjuk valaki élete végéig kezelésre szorul, ezért is fizetni kell a biztosítónak havi rendszerességgel a fenti három jogcímen felül.
4. Elvakult pártszimpatizánsok autóborogatása után nem valószínű a kártérítés
Anélkül, hogy politizálnánk, témába vág, ezért muszáj ide hoznunk egyes kormánypárti politikusok nyári nyilatkozatait, miszerint zavargások várhatók ősszel, politikai demonstrációkból kiindulva. Ebből az ősz végéig semmi nem valósult meg, de hamarosan élesbe vált a 2018. évi választási kampány, és egyre több politikai rendezvény várható. Márpedig van olyan biztosítással foglalkozó honlap, ahol a háborús zavargások helyszínei mellett a demonstrációk területét is kgfb-mentes övezetnek nevezik. Tévesen, de mégsem szerencsés dühös tüntetők között autózni.
Csak azok a károk vannak kizárva a törvény szerint, amelyek „háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként” keletkeztek. Lényeges az ok-okozati összefüggés, magyarázza a K&H Biztosító illetékese kérdésünkre. Ha például egy háborús cselekmény idején és helyszínén, de attól függetlenül történik sima ráfutásos baleset, akkor egyértelműen vonatkozik rá a kgfb.
„Jogi indoka nincs, hogy elkerülje az autós a politikai demonstrációk helyszínét, de a józan paraszti ész mégis azt diktálja, hogy a várható események idején és helyén ne parkoljunk az autónkkal. Arrafelé közlekedni sem biztos, hogy jó ötlet. Már csak azért sem, mert az autókban ilyenkor nem pont a kgfb hatálya alá tartozó események (közlekedési baleset) miatt keletkezhetnek károk, hanem felborítás, felgyújtás, megrongálás, stb. miatt, lásd 2006 ősze” – hoz egy példát Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezetője.
5. Óvatosan a munkát végző traktor, markoló, daruskocsi és társaik közelében!
Talán többen hallották már, hogy nincs kockázatviselési felelőssége a biztosítónak, amikor egy olyan munkagép a kár okozója, mely a balesetkor nem volt a közúti forgalom részese. Nagyjából így hangzik az állítás, ám fontos,hogy ez nem azt jelenti, hogy a hétvégi kiskert végében a földúton parkoló autót meghúzó traktor biztosítójának ne kéne fizetni. Nem az a perdöntő ugyanis, hogy földút vagy aszfaltozott főút a sérülés helye.
A kártérítés kulcsa, hogy a munkagép éppen mit csinál a károkozás idején: közúti járműként halad, vagy munkagépként dolgozik. A földúton elpöfögő traktor közúti járműként üzemel, az eközben okozott kárra vonatkozik a kgfb. Ezzel szemben nem fizet a biztosítója a traktornak, ha munkát végez, mondjuk szánt. Vagy a markoló, amikor markol, a daruskocsi, amikor daruzik, és így tovább. (Ezekre a tevékenységekre külön vállalkozói felelősségbiztosítást lehet kötni.)
6. Nincs végtelen mennyiségű kárkifizetés
Hárommillió dolláros alapárával máris túllépte a magyar kgfb-jogszabályban meghatározott járműkáros költségkeretét a Bugatti Chiron, úgyhogy ettől az új szériaautónál drágább veteránautókat már nem is citálunk ide. A lényeg, hogy az ilyen kaliberű járművek totálkára esetén a magyar kgfb bizony nem tudja megtéríteni a teljes kárt, ugyanis „dologi károkra” 500 millió forint a kifizethető felső határ.
Persze csak kgfb-s illusztrációnak hoztuk ide a Bugattit, az ennek töredékébe kerülő autókra is valószínűsíthetően egyedi biztosításokat kötnek vagyonos tulajdonosaik, a cascón felül is.
7. El lehet bukni a kártérítést
Bizony, akár érvényes, havonta fizetett, adósságmentes kgfb-szerződés esetén is elúszhat a törvény szerint járó kárkifizetés, mégpedig teljesen hétköznapi okból. Amennyiben elfelejt 30 napon belül szólni erről a károsult a biztosítójának, a kár késedelmes bejelentése ugyanis a biztosító mentesülését eredményezheti, főleg, ha „a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak”.
Lehet, hogy csóválja a fejét erre valaki, és azt mondja, ilyen nincs, a Vezess szerkesztősége mégis ismer valakit. „Igen, kicsúsztam a 30 napból. Őrület volt a munkahelyemen, nem is jutott mindig eszembe az autó sérülésével kapcsolatos ügyintézés, amikor meg igen, akkor nem értem rá, tologattam” – mondja a negyvenes férfi.
Szerencséjére végül nem lett gond a késésből, de ennek szerinte két oka lehet. Egyrészt teljesen együttműködő volt az autója sérülését okozó másik fél, másrészt nem totálkárosra tört a kocsija, csak 190 ezret kellett fizetni. Több milliós kifizetésnél simán lehet, hogy a törvényre hivatkozott volna a biztosító.