A tetőboksz jó dolog. Csak ne kéne neki helyet találni az év 350 napján, amikor az égvilágon semmi szükség nincs rá. Az erkélyen hülyén néz ki, az ágy alá nem fér be, állandóan az autón hagyva pedig nagyon megnöveli a fogyasztást. Vagy annyira azért mégsem?
Nem kellenek túl fényes fizika eredmények ahhoz, hogy rájöjjünk, ha az autó tetejére építünk valami rettenetes méretű műanyagdobozt, akkor a megnövekedett légellenállás miatt megnő majd a fogyasztás is. Városban, szabályos sebességgel ez még egyáltalán nem érezhető, de autópályán, 130 km/órás tempóval már könnyen mérhetővé válik a nagyobb közegellenállás miatti megnövekedett üzemanyagigény. De nézzük, mennyivel fizet többet tankoláskor, aki lusta leszerelni a síbokszot és télen-nyáron fent hagyja a kocsi tetején?
Légellenállás
A légellenállásról, alaktényezőről, és a közöttük lévő összefüggéseiről már írtunk, aki felfrissítené tudását, az ide kattintva merülhet bele a részletekbe. A lényeg annyi, hogy egy autó légellenállását az alaktényező – Cw érték – és a homlokfelület – ezt látjuk, ha szemből nézzük az autót – szorzata adja. Kicsit megkavarja a dolgot, ha egy tájidegen dobozt látunk még pluszba az autóval szemközt állva, de hogy nagyobb lesz a légellenállás, mint doboz nélkül, az tuti.
A hallótávolságon belül elvégzett gyors felmérés szerint az emberek nagyjából egy literesre saccolják a tetőboksz által okozott plusz fogyasztást 100 kilométeren. Azt, hogy miért éppen ennyi, senki nem tudta megmondani, így fogjuk a dolgot valami bizonytalan eredetű kollektív emlékre. Nem fogom előre lelőni a poént, de egyáltalán nem ennyi.
Karmok kapaszkodnak a kereszttartóba
Mérjük meg!
A terv az volt, hogy a tartós teszten nyúzott 1,5 dCi motoros Renault Kadjar tetejére felpattintjuk az antik családi síbokszot, aztán hajrá. Viszont ez már az első pillanatban megdőlt, amikor az évtizedes Thule dobozunk rögzítő darabja nem érte át a Kadjarhoz tervezett, nagyjából 10 centi széles kereszttartót. Maradt a B terv, béreltünk egy vadiúj síbokszot, modern, mindent átérő tudományos rögzítőkarmokkal. Ha viszont már lehetett válogatni, akkor elkértük a létező legnagyobb darabot, a tetőbokszok 25 kilogrammos, 600 literes csillagrombolóját.
Gigantikus tetőboksz, nagyjából 600 literes bendővel
Tetőbokszbérlés
Ha valaki nem akarja megvenni a 100-300 ezer forintba kerülő síbokszot, mert minek is kerülgesse a koporsónyi műanyagdobozt, ha csak évente egy-két hétre van rá szüksége, akkor érdemes inkább bérelni. Mondjuk itt. Naponta 1200 és 1900 forint közötti áron lehet különböző méretű bokszokat bérelni, és értelemszerűen a hétvégi, vagy heti díjak már jóval kedvezőbbek. Ugyanitt a több országban kötelező hóláncot, nyáron pedig kerékpártartót is lehet bérelni.
Szinte végig 130-as szakasz van a start és a fordulópont között
Mindkét esetben – síboksszal és anélkül – pontosan ugyanazt a kört autóztuk le. Egy nap alatt, oda-vissza durván 200 km-t és ugyanott is fordultunk vissza. Végig tempomat 130-cal, illetve ahol más volt a sebességhatár, ott annyival, amennyivel éppen lehetett szabályosan haladni. Szerencsére ez szinte végig 130-as szakasz, napközben a forgalom egyáltalán nem befolyásolta a mérést és még az időjárás is nagyon hasonló volt a budapesti benzinkút és a sóstói fordulópont között. A kilométerórát az Egér úti kútnál nulláztuk le, közvetlenül tankolások után. Ugyanazt a töltőoszlopot használtuk, és minden esetben a második kattanás után nyilvánítottuk telinek a tankot. A tetőboksz nélküli kört már leadott dobozzal tettük meg, ami 25 kg előnyt is jelentett, de a keresztrudak bent maradtak a csomagtartóban.
Nem lett sokkal kevesebb a benzinszámla csupasz tetővel sem
Kétszáz kilométer megtétele után tetőboksszal 13,74, pucéran pedig 12,85 liter gázolajat kellett visszatankolni az autóba. Gyors számolás után 0,89 liter, illetve a mai üzemanyagárak mellett 320 forint a különbség 200 kilométeren, vagyis 160 forint 100 kilométerre vetítve, ami így kilométerenként 1,6 forintos plusz kiadást jelent fennhagyott tetőboksz mellett. Persze csak autópályán, autóúton, városban a különbség még ennél is vékonyabbra olvad.
Szemből ennyi látszik a tetőbokszból
De nemcsak a többletfogyasztás okozhat kellemetlenséget egy hosszabb úton, hanem például a légáramlatok által keltett plusz zaj is. Éppen ezért egy rendes tetőboksznak a lehetőségekhez képest azért áramvonalas formát rajzolnak a mérnökök. Elöl keskenyebb, hátul pedig finom légterelőben végződik a plasztik doboz, aminek még a hasa is kapott hosszanti levegőjáratokat. Így nem meglepő, hogy nincs zavaró hangja, mindössze egy mély, de távoli, alig hallható morgás jelzi, hogy van valami extra a fejünk fölött. A fent hagyott üres tetősín sokkal nagyobb ricsajt csap magában, mint tetőboksszal megpakolva. Ha nincs rajta semmi, akkor érdemesebb eltávolítani, mert már városban is elkezd fütyülni, ami elég idegesítő.
130 km/órás tempónál nem szabad gyorsabban menni a tetősínnel
Szóval aki már beruházott egy tetőboxra, és nem tudja hova tenni, nyugodtan akár fent is hagyhatja a kocsi tetején, nem fog rámenni a gatyája. Feltéve, ha nem ugrat le vele megszokásból egy alacsonyabb plafonú mélygarázsba és töri porrá a sokszázezres tetődobozt.
