A keresztmotoros, elsőkerék-hajtású elrendezés a legtöbb kategóriában teljesen általános jelenség, mint a négyhengeres motor. Ennek az elrendezésnek további előnye, hogy sokkal több hely jut az utastérnek. Gondoljunk csak az X1-es BMW-re, melynek első generációja még a hagyományos, hosszmotoros alapokra épült és rendre panaszkodtak a helykínálatra, a második – UKL platformra épülő – generációval sokkal tágasabb lett az autó. A nagyobb autóknál azonban nem túl gyakori, ezért is különleges ez a pár autó, aminek motorterében nyolc henger van, ráadásul keresztben.
Alább a középső vonalat ide-oda cibálva meg is nézheted az autót és a motorteret is.
Lincoln Continental (1998)
1988-ban jött el a nagy változás a Lincoln Continental életében, a nyolcadik generációs modellel érkezett meg az elsőkerék-hajtás. Képünkön a kilencedik generáció 1998-as frissítés utáni modellje látható, hiszen ’87 óta először kapta vissza a V8-as motort a típus. A 4,6 literes nyolchengeres a facelifttel 275 lovasra erősödött, a fedélzeten pedig megjelent az Opel mai OnStar rendszeréhez hasonló segélyhívó, valamint később hangvezérléssel irányítható telefon is került az autóba.
Ford Taurus SHO (1996)
1996-ban jelent meg a Ford Taurus SHO jelzésű csúcsváltozata, mely az elődökkel szemben sokkal kevésbé feltűnő volt, csupán néhány ponton rajzolták át a lökhárítókat és új üléseket, valamint felniket kapott. Ellenben a korábbi V6-osokkal szemben nyolc henger került a gépháztető alá. A 60 fokos hengerszögű, 3,4 literes motorhoz a Yamahának és a Cosworth-nak is köze van, teljesítménye 235 lóerő, maximális nyomatéka 310 Nm.
Volvo S80 V8 AWD (2006)
2006 februárjában, a Genfi Autószalonon mutatkozott be a Volvo zászlóshajója, a második generációs S80-as, ami már a kezdetektől elérhető volt a Yamaha által fejlesztett, szűk hengerszögű V8-as szívómotorral. A 4414 köbcentis csúcsváltozat teljesítménye 315 lóerő, maximális nyomatéka 440 Nm és kizárólag összkerékhajtással volt elérhető egészen 2010-ig. Ezt követően a hasonló teljesítményű, turbós sorhatos (T6) vette át a helyét. Ezt a motort szerelték az XC90-esbe is, melyről ide kattintva tudhatsz meg többet.
Lancia Thema 8.32 (1986)
1986-ban, a Turini Autószalonon mutatkozott be a Lancia Themák csúcsa, a 8.32-es. A Ferrari motoros limuzin nevében a 8-as a hengerek számára, a 32 a szelepekére utal. Apró részletek, valódi fabetétek és Poltrona Frau bőrbelső jellemezte a Lancia csúcsmodelljét. A 2927 köbcentis V8-as motor katalizátor nélküli változata 215 lóerőt tud – katalizátorral 205-öt – és 6,8 másodperc alatt gyorsítja 100 km/órás tempóra a Themát.
Cadillac Allante (1986)
Pininfarina által tervezett kabrióval szeretett volna versenybe szállni a Mercedes SL és a Jaguar XJS ellen a Cadillac, ez lett az Allante, amiből több mint 21 ezer példány készült. A karosszéria az olaszoknál készült, de az összeszerelést már az Egyesült Államokban végezték. A kész kasztnikat erre felkészített Boeing 747-esekkel szállították át az öreg kontinensről, ami jelentősen megdrágította az autót. Keresztben elhelyezett V8-as motorja kezdetben 4,1 literes változatban volt elérhető 170 lóerős teljesítménnyel, később 4,5 literre növekedett, ami további 30 lóerőt hozott magával. 1993-ban már 4,6 literes motorral szerelték az Allante-t 295 lóerővel és 390 Nm csúcsnyomatékkal. Hozzá 4 sebességes automata váltót társítottak. Álló helyzetből 100-as tempóra úgy 6,5 másodperc alatt gyorsul.
Mitsubishi Proudia (1999)
1227 darabot gyártottak a Mitsubishi Proudia limuzinból, melynek neve a büszke és a gyémánt szavak összevonásával született és a Hyundai Motorral közösen. A legerősebb változatban lévő 4,5 literes, V8-as GDI motor 5000-es fordulatnál 280 lóerőt teljesít, maximális nyomatéka 4000-nél 412 Nm. Az autót CCD kamerákkal szerelték fel, mely figyelte az autó melletti sávokat és adaptív, távolságtartós tempomatot is találni a fedélzeten.
