„Új személyautó vásárlásakor tízből kilencen mérlegelnék egy alternatív meghajtású autó beszerzését a jövőben” – idézi az Ipsos elemzésének következtetéseit a Brandtrend.hu. A piackutató szervezet arra volt kíváncsi, hogyan viszonyulnak elméletben és gyakorlatban a magyarok a részben vagy teljesen elektromos személyes közlekedéshez – magyarul az elektromos és hibrid autókhoz.
A becslések szerint elsősorban azok fogékonyak ezekre az új technológiákra, akik új (ötévesnél nem régebbi) autóval közlekednek, közülük minden harmadik számára reális alternatívaként jelentkezik a villamosított mobilitás, míg a teljes célcsoportban ez az arány 25 százalék volt. És ha környezetbarát autózás, akkor hibrid: a lehetőségre nyitott potenciális felhasználók 85 százaléka a hibrid meghajtást, azaz a benzin- és a villanymotor párosát tartja leginkább életszerű megoldásnak, míg csupán 34 százalékuk szerint van jelene a tisztán elektromos autóknak.
Az okok nyilvánvalók: míg a tisztán elektromos meghajtású autók akkumulátorának töltésére túl sűrűn van szükség (a válaszadók 62 százaléka gondolja így), és a folyamat túl sokáig tart, a hibridek teljesen átlagos járműként használhatók, ám éppen a környezetvédelmi szempontból legkritikusabb helyzetekben (elindulás, dugóban való araszolás) villanymotorjuk segítségével kényelmesen és minimális vagy zéró emisszióval közlekedhetnek. A villanyautók esetében a megkérdezettek 66 százaléka szerint a költségek is irreálisan magasak.
Nem úgy a hibrideknél: míg egy alsó-középkategóriás Toyota Auris hibrid már 6,7 millió forint alatti induló áron elvihető, egy hasonló méretű és használati értékű elektromos autó jellemzően több mint másfélszer ennyibe kerül. Nem véletlen, hogy a hajtástechnológia úttörőjének számító Toyota hibrid eladásai világszerte szárnyalnak: 2017-ben Európában 38, míg Magyarországon 112 (!) százalékkal nőtt a hibrid modellek forgalma; hazánkban ma már minden harmadik (Nyugat-Európában minden második) Toyotát benzin-elektromos hajtáslánccal vásárolnak meg.
