Meglepő felütéssel keresett meg egy volt taxis, aki a minap adta vissza az engedélyét. Utolsó hónapjaiban elkezdte listázni a feltűnően durva szabálytalanságot elkövetőket Budapesten. A záróvonalat átlépőket, a bőven piroson áthajtókat, a másik autóst dudálva-villogva az útról letolókat, a buszsávban előzgetőket, a zebránál a gyalogosok ellenére durván áthajtókat.
„Minden autós elkövet Budapesten közlekedve millió kisebb szabálytalanságot, amelyek többségére, azt kell mondjam, az őket körülvevő ’rendszer’ kényszerít. Én nem ezeket írtam fel, hanem azokat, akik megítélésem szerint kimondottan durva, a többiekre veszélyes manővereket hajtottak végre a szemem láttára. Ezekből szerencsére sokkal, sokkal kevesebb van, én is naponta csak egy-két ilyet láttam” – mondja Gergő, nevezzük így a negyvenes férfit.
Miért rendezte őket táblázatba? – adódik a kérdés. „Mindenkiben vannak előítéletek, sztereotípiák, és kíváncsi voltam, hogy ha fél éven át következetesen gyűjtöm az adatokat, mi jön ki a végére, mit mutat majd a táblázatom.” Az eredmény egy része egyáltalán nem lepte meg, ám az igen, hogy a listázott márkák sora rövid lett, és melléjük egy új kategóriát kellett alkotnia az Excelben.
A taxis táblázata
Kísérlete hat hónapja alatt 50 ezer kilométert autózott Budapesten, elég sok időt töltött a taxijában. Újra hangsúlyozza, csak a kirívóbb, veszélyesebb szabálytalanságok kerültek be a nap végén a táblázatba, amit az első hónap végén az addig összegyűlt adatok alapján véglegesített négy kategóriára.
Összesen 207 darab általa közveszélyesnek ítélt durva manővert rögzített, íme a végeredmény:
- BMW-k, 80 darab súlyos szabálytalanság, az összes 38 százaléka
- SUV-k (X5-ösök/X6-osok, Q7-esek, Mercedesek, Range Roverek, Lexusok stb.) 50 darab, 24 százalék
- Audik, 45 darab, 22 százalék
- Népautók (Toyota, VW, Ford stb.), 32 darab, 15 százalék
Miután leültünk egy asztalhoz, már mondtam neki, hogy készüljön rá, ez a téma sokak zsebében kinyitja majd a bicskát. Erre sokadjára hangsúlyozta, természetesen nem reprezentatív a táblázata, abban is van némi szubjektivitás, hogy mit látott ő közveszélyesnek, nem mindenkinél ugyanott húzódik ennek a határa. Oké, helyén kezeljük a számait, beszéljen részletesen a négy sorról!
„A BMW-t és az Audit vezetők együtt 60 százalékot adnak, nagyon magasan kilóg ez a két márka. Tapasztalataim szerint jellemzően nem új BMW-t, és új Audit vezetőkre jellemzőek a durvaságok, hanem az 5-10 évesek sofőrjeire, vagy a még idősebb példányokat vezetőkre. Az általam látottak igazolták a sztereotípiákat a M-betűjelet hátulra utólag felragasztó, 320d-s sofőrökkel kapcsolatban. Ami érdekes, hogy a Mercedes szedánokat, kompaktokat vezetők szabálytalanságai elenyészőek. A közvélekedés szerint ezeket nyugdíjasok vezetik, de ez nem teljesen igaz, fiatalabbak is járnak velük” – tette hozzá.
Sebességmérés Budapesten, az Andrássy úton (Illusztráció)
Utólag került be Gergő táblázatába a szabadidő-autó, mint saját kategória, a látottak alapján kénytelen volt külön vezetni a szabálytalanságaikat. Itt már mindhárom német prémiummárka képviselteti magát, a népautósnak mondott márkák SUV-jait vezetők KRESZ-szegései azonban nem szignifikánsak szerinte.
Ahogy a népautós márkákat vezetőké sem, a hat hónap alatt az összegyűlt 207 közveszélyesnek ítélt manőverből 32 olyat látott, amit opelesek, fordosok, suzukisok stb. követtek el, ahogy mondja, itt bármelyik márkát említhetné, egyik sem emelkedik ki szignifikánsan. „Összességében arra jutottam, valóban van abban valami, hogy a prémium márkás autóval közlekedők többet engednek meg maguknak. Kíváncsi lennék persze az enyémnél jóval átfogóbb rendőrségi szabálysértési statisztikára” – tette hozzá.
Budapest legveszélyesebb útja szerinte
A fentebb említett autósok a többiek mellett persze saját magukat is veszélyeztethetik, főleg olyan utakon, amelyek különösen rizikósak” – folytatta az extaxis. „Budapesten ugyanis vannak extra veszélyes utak. Az egy dolog, hogy éjszaka 150-nel hasít valaki a Szentendrei úton, megbocsáthatatlan, de ott legalább van helye a normálisan közlekedőknek lehúzódni valahová.
A reptérre vezető gyorsforgalmi teljesen más tészta. Ott könnyen adódhat olyan helyzet, nem rajtad múlik más hülyesége után, hogy lesz baleset, vagy nem lesz” – ő ezt tartja a főváros legveszélyesebb útjának.
Az a baj szerinte a sokak által egyszerűen gyorsforgalminak hívott reptéri út egy jelentős részével, hogy a két szembe jövő sáv szalagkorlátok közé van szorítva. Balesetveszélyes helyzetben nincs hely a menekülésre, állítja, őt is sokszor hirtelen erős fékezésre kényszerítették a reptér irányába száguldozók.
„Pedig az esetek többségében 50-nel, 70-nel szépen végig lehet rajta gurulni, alig nyer valamit, aki megpróbál 30-cal többel gyorsulgatni, lavírozgatni a normálisan közlekedők között. Egy idő után én már eljutottam oda, hogy megkérdeztem az utasaimat: melyik úton szeretnének kijutni a reptérre, mert én veszélyesnek érzem a gyorsforgalmit.”
Buszosok, bringások
Ha már így belelendültünk, megkértem, meséljen egy kicsit a budapesti közlekedés két markáns szereplőjéről is. „Szerintem horror a buszsofőrök élete, minden tiszteletem a türelmüké, és a felelősségé, amit vállalnak az 50-100 utas irányába, akiket szállítanak” – kezdi Gergő, aki úgy véli, a legtöbb korlát közé a buszokat szorítja a főváros közlekedésnek rendje. A buszsofőröknek kell a legtöbb mindenre figyelni, a legóvatosabbnak lenni, ráadásul a legméretesebb járművet irányítva.
Sokszor jó dolog a buszsáv, de olykor csapda. Példának a Rákóczi utat mondja erre, ahol már reggel 6.30-tól gyakran nincs menekvés a buszoknak, merthogy a sávban árut pakoló kisteherautók állnak, és kezdenek éledezni a kerékpárosok is. Márpedig egy lassú bringást is csak úgy képes megelőzni a busz, ha félig átmegy a mellette húzódó sávba, csakhogy a hullámban özönlő autók nem lassítanak, nem előzékenyek a náluk lassabb buszokkal.
„A taxisokat sem engedik be maguk elé, a lassú buszokat még kevésbé. Én mindig beengedtem őket, még olyan hegyi utakon is, ahol tudtam, jó eséllyel képtelen leszek megelőzni, lassan kell majd mögötte haladnom a következő megállóig.”
Kerékpáros elgázolása után (Illusztráció)
Egészen ellenkező véleménnyel van a kerékpárosokról. „A legnagyobb baj, hogy nem tudnak egyenesen haladni” – kezdi, mire mondom, a főváros milliónyi úthibája rájuk nézve a legveszélyesebb, és már egészen aprók is felboríthatják őket. „A második, hogy a piros lámpa az piros. Egyébként őt ba…ák el, de akkor se evickéljen át alatta. A harmadik pedig, hogy a zebrán szálljon le a kerékpárjáról, ő ott gyalogos, ne suhangasson át, mert arra a személyautósok nem feltétlenül számítanak, rengeteg veszélyes szituációt okoznak ezzel.”
Rákérdezek a robogósokra, szerinte azokkal van a legkevesebb baj. Aki kismotorra ül Budapesten, az a tapasztalatai szerint nagyrészt tudja is vezetni.
Na és a taxisok? Leginkább ő?
Amikor taxis lett, megpróbált a szabályok szerint élni, kezdi a választ, majd egy sokak számára ismerős mondattal folytatja. „A legkevésbé sem mentségként mondom, de gyakorlatilag lehetetlen a szabályok 100 százalékos betartásával közlekedni Budapesten. Aki napi szinten vezet a fővárosban, az pontosan tudja, hogy miről beszélek, de mondok két konkrét példát. Arra a két szabályra, amit a legtöbbször meg kellett szegnem” – így Gergő.
Az egyik a parkolás. A taxis feladata, hogy elvigye az utasát A pontból B pontba. Fontos, hogy abból az A pontból, ahonnan az utas kéri, és pont akkor, amikor ő kéri, abba a B pontba, ahová ő kéri. Ezért hív taxit, ezért nem gyalogol BKV-megállókba, és megállókból, sorolja a férfi. Itt jönnek szerinte az állandó problémák.
„Sokszor, mikor utasért mentem, nem tudtam megállni a megadott címen. Mert mondjuk egy forgalmas út húzódik a ház, vagy iroda előtt, és egyáltalán nincs parkolóhely, vagy foglalt mind. Ha már a szomszéd háznál várom, hőbörgés van belőle, ő nem ezért fizet. Mikor megérkezünk az úti céljához, szinte mindannyian rávágják, itt álljon meg. Pont itt. Mire én, itt nem lehet. Akkor is itt, mert ő ezért fizet. Volt, hogy ki is szúrta két járőr, odajöttek, ugye tudom, hogy mi a baj? Tudom, mondtam is az utasnak, hogy nem lehet itt megállni, ám erősködött. De akkor sem állhat meg itt, mondták teljesen jogosan a rendőrök, és igazuk volt.”
Taxis rakja ki utasát buszmegállóban, miközben a busz nem tud megállni (Illusztráció)
A másik állandó dolog a megengedett maximális sebesség minimális túllépése, főként a ki-be vezető, nagy forgalmú utakon. Váci, Szentendrei, Budaörsi stb. „Hiába próbál az ember 50-nel menni az 50-es táblánál, és 70-nel a 70-es táblánál, körülötte a forgalom ritmusa nem 50, és nem 70. Ha ennyivel mész, azt érzed, hogy lökdös, tol le a tömeg az útról. Nem rosszindulatból, még csak nem is villognak rád, de azt érzed, idegesíted, lassítod a forgalmat, idegen test vagy az 50-es tempóddal. Pontosan tudom, hogy a KRESZ számszerűen mit ír, de a KRESZ szelleme, a lényege az, hogy biztonságosan közlekedj. Ilyen lendületű járműtengerben rengetegszer akkor közlekedsz biztonságosan, ha felveszed a ritmust, és nem lógsz ki belőle” – mondja.
Mi lesz most, hogy visszaadta a taxis engedélyt? – kérdezem. „Gondolkodom rajta, hogy elmegyek buszsofőrnek” – lep meg a válasszal azok után, amit sorolt a szenvedéseikről. Nem tudom kiolvasni a tekintetéből, hogy ezt viccnek szánta, vagy tényleg komolyan mondta.
Olvasónk azt állította, ő képes szabályosan közlekedni Budapesten. Beültünk mellé, és bekapcsoltuk a kamerát. Ön szerint sikerült neki? – videó itt!
