Variációk kisbuszra: Citroën SpaceTourer

Egy kisbuszból nehéz emlékezetes formát faragni. Tégla test, nagy, egybefüggő sík felületekkel, itt legfeljebb az autó orrával lehet játszani, hogy mennyire legyen tompa. Itt-ott még meg lehet bolondítani a  kasztnit lemezdomborításokkal, mókás kerékjárati-ívhangsúlyozással, lehet játszani az ablakokkal. Ennyit tudtak csinálni a Citroën kisbusszal is, illetve szemből még sikerült a márkaemblémát is  belefaragni az orron és a lámpán is végigfutó krómcsíkokba. A SpaceTourer háromféle hosszban kapható, az XS kivitel 4,60 méter hosszú, az M-es 4,95 m, az XL pedig 5,30 méter hosszú, amihez nagyjából még mélygarázs-barát, 1,9 méteres magasság és 192 centis szélesség tartozik. Fordulóköre kiviteltől függően 11,3 illetve 12,4 méter között változik.

Háromféle hosszban kapható a Citroën SpaceTourer

Ami még furcsa a külsőn, az az indokolatlanul hátra tolt üzemanyagbetöltő-nyílás – ez haszonjármű alapú járgányoknál a vezető ajtaja mellett szokott lenni – illetve a hatalmas, felfelé nyíló hátsó ajtó üvege is izgalmas, hiszen külön is nyitható. Van még mindkét oldalon tolóajtó, amit villanymotor mozgat és még a kilncshez sem kell hozzáérni, ha nyitnánk az ajtót, hanem elég a lábunkkal kalimpálni az autó alatt és magától nyílik az ajtó.

A tesztautó nyolcüléses változat –  elöl kettő, majd három három ülés minden sorban – és a szokásosnál jóval könnyebben variálható a belső térelosztása. Az ülések sínen tologathatóak előre-hátra, állítható a háttámlájuk dőlésszöge is, és ha valamiért nem kell minden ülőhely, vagy akár az összeset ki akarjuk kapni, aránylag fájdalom- és sérvmentesen megoldható a műtét. Két mozdulat és már lehet is cipelni a felesleges ülést. De induljunk most hátulról, a felfelé nyíló csomagtartóajtótól. Tekintélyes méretű fémfelület, nem is könnyű felemelni, de szerencsére nem is kell. Kisebb dolgok behajításához elég a szintén felfelé nyíló ablakot nyitni és ott is be lehet pakolni. Ha lehetne választani, én biztosan a kétfelé nyíló ajtóra szavaznék, de persze ennek a megoldásank is megvannak az előnyei. Például nem ázik meg alatta az ember. Csomagtartója gigantikus, amit a leghátsó sor tologatásával tág határok közt lehet variálni. Mindkét oldalra jutott világítás, ezek közül az egyiket ki is lehet pattintani és zseblámpaként használni, akad csomagrögzítő fül és kalaptartó is. A hosszabb dolgokat az üléssor alá be is lehet dugdosni, de a síléc az már pont határeset, a kötések nem nagyon férnek be alulra.

Kényelmes, kartámaszos ülések. Mondjuk lehetne két oldalon is karfa

Alul lapított a kormány

Ülései kényelmesek, a kárpit strapabírónak tűnik, a nagy tolóajtókon könnyen lehet beömleni a kocsiba. Ami a legkirályabb a belsőben az az, hogy a bazinagy, dupla üvegtetőn keresztül csak úgy ömlik befelé a napfény. Hogy ez nyáron ne legyen kellemetlen, be is lehet sötétíteni. Szintén a tetőben van a hátsó utasok klímavezérlője is, amit azért elölről felül lehet bírálni. Ha falatozni támad kedve a középső sor két szélső utasának, akkor ezt az előttük lévő ülés háttámlájából kihajtható asztalkán megtehetik. A kisebb nagyobb úti vackoknak akár 74 liternyi hely állhat rendelkezésére, van dupla kesztyűtartó, kismilliónyi ajtózseb, fedeles doboz a szélvédő tövében, stb.

Első üléspárja karfás – sajnos csak az egyik oldalon, pedig a VW Bulli óta tudjuk, hogy a dupla karfa varázslatos dolog – fűthető és állítható a magassága is. Műszerfala két nagyobb és két kisebb mutatós műszerből áll, amik alatt pedig színes kis monitor tájékoztat egy rakás fontos dologról. Aki nem akarja a műszerfalat nézni, annak ott az apró, plexis head up display. Van, aki leszólja, hogy ez nem is igazi HUD, pedig a lényeget ez is ugyanúgy tudja, az útról nem kell a műszerfalra nézni – és ezzel távolból közelre fókuszálni, majd vissza – hanem elég a plexire pillantani a pillanatnyi sebesség, különféle korlátozások, vagy navigációs információk miatt. Ha nem kell, akkor egy gombnyomás és már nincs is sehol.

Sokféle info fér rá

Lapított aljú, formázott kormányát gazdagon összegombozták, a tempomaté rá sem fért, az baloldalon, a kormány mögött kapott helyet. A középkonzolon hétcolos, érintőképernyős kijelző trónol, alatta a klímavezérlés gombjai, kijelzői találhatók, majd egy árva USB csatlakozó, illetve 12 voltos aljzat. Ebből hátrébb van még néhány, aki meg 230 voltra és rendes, F-típusú dugaljra vágyik, az az anyósülés alatt, hátulról közelítve kotorásszon.

A Citroën SpaceTourer 95, 115 és 150 lóerős dízelmotorral kapható, amihez hatfokozatú kézi váltó jár, de van 180 lóerős változat is a kétliteres dízelből, amihez alapból automatikus váltó tartozik. A 150 lovas motor csendesen, finoman jár, és egész takarékos is amellett, hogy még a telepakolt kisbuszt is szépen elviszi a hátán.

Hatalmas hátsó ajtó, külön nyitható üveggel

Motorjáról már kiderült, hogy csendes, takarékos és a 150 lóerő elegendő a boldog, csapatos utazáshoz is, viszont a váltó is meglepően jól működik. Komoly extra tudásra nem kell számítani, teszi a dolgát, de pontos, finoman kapcsolható és még a váltógomb is jó fogású rajta. Kormányzása kevésbé fényes, de egy kisbuszban ülünk, butaság volna gokartos élményekre várni egy ekkora téglában. Így persze túl sok visszajelzésre se számítsunk és azt is meg kell szokni, hogy jó sokat lehet tekerni a kormányt a végállások között. Futóműve komfortos, akár üresen, akár tele van az autó, ügyesen kidolgozza az útegyenetlenségeket, cserébe kicsit dülöngél. Amire érzésben az is rájátszik, hogy magas az üléspozíció.

Négy mutatós műszer, plusz egy TFT kijelző

Vezetőtámogató rendszerek közül a fél megoldásnak számító adaptív tempomat, ami fura, ugyanis fékezni nem tud, csak elveszi a gázt, ha utolérünk valakit. Bár lehet állítani a látotávolságát, autópályán mégis az indokoltnál hamarabb kell behúzódni a belső sávba, amikor utolérünk valakit és le is előznénk. Ha nem sorolunk be időben, a rendszer gyorsan elveszi a gázt, amivel együtt megy a levesbe a lendület is. Ezen kívül van benne sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, illetve mókás, a megszokottnál jóval kevesebb kamerával működő 360 fokos képet adó tolatókamera is. Ez hátramenetbe kapcsolva nem sokat mutat a külvilágból, de ahogy mozog az autó, a rendszer megjegyzi, amit már látott, és szépen kiegészíti a felülnézeti képet az új infókkal. Mozgó ellenség ellen ez hasztalan, de szerencsére még a legsötétebb lelkű virágosláda sem kúszik be a kocsi alá. Egyelőre.

Kisasztal

Érdekes még a Citroën start-stop rendszere is, ami egész türelmetlen és nem várja meg, míg megáll az autó a pirosnál, hanem már csorgás közben leállítja a motort. Ablaktörlőjére viszont ráférne egy újratervezés, mert a puha, tartástalan lapátok képtelenek tisztességesen leszedni az üvegről a téli, sós retket. Néha pedig össze is akadnak a lapátok, ami elég béna dolog. Fogyasztása igazán baráti, autópályás menetnél, megpakolt utastérrel a 6,8 liter egész kellemes szám.

A Citroën SpaceTourer ára M-es méretben, Feel felszereltséggel 11 280 000 forinttól indul. A két biztonsági csomag alaposan megdobja az árat, egyikükben távolság figyelő és vészfékező rendszer, távolságtartó tempomat található, mindez 360 ezerért, a másikban sávelhagyásra figyelmeztető rendszer (hang és vizuális jelzés), automata távolsági fényszóró, fáradtság figyelő rendszer (kamera alapú) és közúti tábla felismerő rendszer található, újabb 280 ezres felárért. A tologatható, harmadik üléssor 600 ezer, a kulcs nélküli ajtónyitás, indítás, és láblobogtatással nyitható villanyos tolóajtók 790 ezerbe kerülnek, a panoráma üvegtető 320 ezerbe.

Sínen tologathatóak az ülések

A Citroën SpaceTourer parádés családi, vagy csapatszállító járgány, elképesztő helykínálattal, élhető belsővel, takarékos, erős dízelmotorral. Mondjuk az extrák összeírásánál észnél kell lenni, mert hamar tízen sokmilliónál jár vele az ember.

Szavazás