Nem tűnik szuperbiztosnak az idén kétéves szupertraffipax-hálózat. „A 2017. év folyamán a változtatható helyű eszközökön 406 esetben, a fix telepítésűeken pedig 398 esetben kellett javítást végezni” – tudta meg a Vezess az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) a VÉDA névre keresztelt sebességmérőkről.
A 804 meghibásodás onnan nézve mindenképpen soknak tűnik, hogy 2017 volt a rendszer első teljes működési éve. Az utak fülé fémkapukra rögzített 365 darab készüléket 2016. április 5-én élesítették, a 160 darab mobil kamerát 2015. március 26-tól használják bírságolásra a rendőrök. Már abban a nem teljes évben is sok hibával kellett szembenéznie az ORFK-nak. „A 2016. év folyamán a változtatható helyű eszközökön 307 esetben, a fix telepítésűeken pedig 190 esetben kellett javítást végezni.”
Hivatalosan a Belügyminisztérium (BM), az ORFK, és az azóta a BM-be olvadt egykori Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) konzorciumában valósult meg a VÉDA. Baleset-megelőzési célból adott rá 15 milliárd forintot az Európai Unió, a készülékeket az ARH Informatikai Zrt. szállította, a rendőrség csak üzemelteti.
Kamerák, akksik, töltők, csatlakozók stb. – hosszú a meghibásodó alkatrészek listája
Három év a garancia a rendszer készülékein, ez azonban nem a hivatalos élesítéstől számítódik. A változtatható helyű készülékeknél 2018. augusztus 3-án jár le, míg a fix telepítésű eszközöknél 2018. december 10. a garancia vége.
Milyen hibák miatt voltak szükségesek a garanciális javítások? – kérdeztük az ORFK-t. „A változtatható helyű készülékek esetében akkumulátor vagy akkumulátortöltő, GPS, GSM antenna, szivargyújtótöltő, csatlakozó, állvány, kamerahiba miatt, a fix telepítésű készülékek esetében pedig SICKLaser, csatlakozó, akkumulátor, merevlemez, kamera- és lézerelszennyeződési hiba miatt került sor garanciális javításra.”
Mindkét típusnál a szállító ARH Informatikai Zrt. végezte a javításokat. A hibák megszüntetése miatt a mobil készülékek általában nem estek ki hosszú időre az ORFK honlapján előre közzétett vezénylési tervből, a fix sebességmérőknél azonban akadt példa közel 3 hetes szünetre is.
„Garanciális javítás miatt a leghosszabb üzemidő-kiesés a változtatható helyű készülékek esetében 2 nap (mivel a szállító csereeszközt biztosított), a fix telepítésűek esetében maximum 20 nap volt (mivel közúti forgalomterelést kellett előzetesen megrendelni a javítás érdekében)” – felelte a Vezess kérdésére az ORFK.
Fix sebességmérők munkában. Vagy hibásan? (Forrás: ORFK)
Meglepő, de nem vezet listát az ORFK a hibás sebességmérésekről
A VÉDA előtti traffipaxokat a hírek szerint a gyakori meghibásodások miatt küldte nyugdíjba a rendőrség. Az elmúlt években több olyan autós is megkereste szerkesztőségünket, akik állították: a műszer által az autójukról készült – és gyorshajtást mutató – felvétel valótlan számokat állít. Volt akinél a GPS-koordináták sem stimmeltek. Innen nézve különösen érdekes, hogy az utódokat 1301 alkalommal kellett javítani működésük első két évében. Vajon mi történik, amikor hibásan mér egy készülék?
Megkérdeztük az ORFK-t, a VÉDA beüzemelése óta mennyi esetben fordult elő, hogy hibázott valamely készülék. „A VÉDA-rendszerhez tartozó kamerák által rögzített szabályszegésekről készített fénykép- és videofelvételeket azok rendszerbe történő bekerülését követően ügyintézők ellenőrzik. Amennyiben a rendelkezésükre álló adatokból kétséget kizáróan nem támasztható alá a szabályszegés elkövetése, úgy intézkednek az eljárás megszüntetésére. Arról azonban, hogy erre hány esetben kerül sor, a rendőrség nem vezet kimutatást” – írták válaszukban.
Nagy kár, jó lenne tudni egy 15 milliárdos beruházásról, ami 3,5 millió autóst érint, hogy mennyiszer hibázik. Pláne annak függvényében, hogy szűk két év alatt ennyiszer kellett javítani a készülékeket.
Kíváncsiak voltunk arra is, mennyi esetben fordult elő, hogy az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztálya gyorshajtásos ügyben megsemmisítette az első fokon, avagy a másodfokon eljáró kapitányságok határozatát a VÉDA-rendszer beüzemelése óta.
„A teljes VÉDA közúti intelligens kamerahálózat éles üzembe állításától (2016. április 5-től) csak egy esetben fordult elő, hogy az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közlekedésrendészeti Főosztály felügyeleti eljárás keretében megsemmisített egy, a kamerahálózat részét képező eszközzel dokumentált eset miatt indított eljárás során hozott határozatot és megszüntette az eljárást.”
Egy dolog persze, hogy mennyi autóst bírságolnak meg jogosan, vagy tévesen, talán ennél is fontosabb, hogy eléri-e eredeti célját a szupertraffipax-rendszer. Azaz csökkenti-e érdemben a balesetek számát?
Nem hozott áttörést a rendszer, továbbra is magas a halálos és a sérüléses balesetek száma
„A rendőrség célkitűzései szerint a projekt eredményeként a halálos kimenetelű, valamint összességében nézve a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma is csökkenni fog, ezen belül enyhébb lesz azok kimenetele” – olvasható az ORFK honlapján a VÉDA ismertetőjében.
A beüzemelés évéről, 2016-ról a rendszer első teljes évére, azaz 2017-re sajnos mégis növekedett a halálos balesetek száma. Hosszabb időszakot nézve is kedvezőtlen a helyzet, tavaly több tragédiával végződő baleset volt, mint 2011-ben.
Halálos balesetek száma (Forrás: ORFK)
Talán más irányba halad az alábbi táblázat. Remélhetőleg azt látjuk, hogy megtört tavaly a több éve tartó kedvezőtlen trend, miszerint 2012 óta egyre több és több személyi sérüléses baleset van a hazai utakon. A 2016-os és a 2017-es számok ennek ellenére rendkívül magasak, 2010 óta ebben a két esztendőben történt a hazai utakon a legtöbb sérüléses baleset.
Személyi sérüléses balesetek száma (Forrás: ORFK)
Összességében mindkét táblázat azt mutatja, hogy 2010 óta (eddig elérhetőek az adatok az ORFK honlapján) egy helyben topogunk, nincs előrelépés, sőt. Szupertraffipax-hálózat ide vagy oda, 2017-ben nem hozott áttörést az üzembe állított félezer készülék. Nagyon úgy tűnik, nem csak a rendőrségen múlik a történet.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy az ORFK szintje felett, a kormányzatnak kellett volna sok évvel ezelőtt komplex baleset-megelőzési programokat elindítani a KRESZ kötelező iskolai oktatásától a közúthálózat sokkal biztonságosabbá tételén át a járművezető-képzés feljavításáig, rengeteg különféle területen.
Elszomorító, hogy ma jóval többen sérülnek meg a sebességmérőkkel teleszórt utakon, mint 3-4 vagy 6-7 évvel ezelőtt. És több a halálos baleset, mint 6 éve.
Ráadásul úgy, hogy közben súlyos tízmilliárdokat szed be az olykor életveszélyes hazai utakon kátyúkat kerülgető autósoktól a rendszer – a bírságszámokról szól a traffipaxokkal foglalkozó következő cikkünk, amely pár nap múlva érkezik.
