Július 1-től ismét drágul a taxizás: 700 forintra emelkedik (450-ről) az alapdíj, 300 forintra (280-ról) a kilométerdíj, 80 forintra (75-ről) a percenkénti várakozási díj. Ez azt jelenti például, hogy vasárnaptól a belvárosban lévő Diplomatanegyedből – forgalomtól függően – olyan 8000-8200 forintért lehet kitaxizni a reptérre, miközben ma még 7100-7400 forint ugyanez, a 2013-as első áremelés előtt pedig 3200-3500 forintos transzferárakkal ki lehetett menni. A mostani áremelés körülbelül átlagosan 10 százalékos drágulást hoz.
Az újabb áremelés mellett sajnos azzal a hónapok óta tartó helyzettel is meg kell barátkozni a fővárosiaknak, hogy a reggeli és az esti csúcs idején időnként hiába hívnak autót, azt a választ kapják a diszpécsertől, hogy nincs.
Eközben a taxisokkal egyre több a probléma, derül ki a Vezess által a BKK-tól kikért legfrissebb adatokból. „2017-ben több mint 3000 ellenőrzést végzett a BKK, és az ellenőrzések több mint 2000 esetben tártak fel jogsértést. Ez az arány nem azt jelenti, hogy a taxisok kétharmada szabálysértő. A jogsértések különböző súlyúak voltak a kisebb, pótolható hiányosságoktól kezdve a súlyos jogsértésnek minősülő viteldíjjal való visszaélésig. 2018 első negyedévében körülbelül 750 ellenőrzést hajtottunk végre, ebből több mint 600 esetben tártak fel az ellenőrök jogsértést. Ezek a jogsértések szintén különböző súlyúak voltak” – közölte kérésünkre a BKK.
A közlekedési társaság szerint az általuk lefülelt súlyosabb szabálytalanságok a következők voltak:
– tevékenységi engedély nélküli taxizás,
– személyszállító vezetői igazolvány nélküli taxizás,
– érvénytelen személytaxi-vezetői igazolvánnyal taxizás
– „taxaméter befolyásolásával elkövetett árdrágítás”,
– kötelező felszerelés (pl. POS terminál) hiánya,
– taxiállomás-használati hozzájárulás hiánya,
– nyugtaadás elmulasztása.
„Nem újdonság, de egyre gyakrabban tapasztalják az ellenőrök, hogy a taxisok megtagadják az ellenőrzést” – tette még hozzá a BKK.
Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) elnöke szerint több ok miatt lobbiztak a Főpolgármesteri Hivatalnál a tarifaemelés érdekében. „3-4-szeresére emelkedett az elmúlt években a kgfb-díj a taxisok számára, az autók cseréje jelentős plusz költséget ró rájuk, plusz ezeknek az újabb, modernebb autóknak a szervizelése is drágább. Ezeket a járműveket nagyrészt szakszervizben lehet javíttatni, amelyek jelentős áremeléseket hajtottak végre az elmúlt években. Plusz emberhiány van, ebből a szakmából is elvándorolt jó pár fiatal, mert máshol könnyebben keres annyit, mint a taxiban ülve.” Vasárnaptól búcsúzunk ezektől az összegektől
Itt a drágulás, nőnek a bevételek, remélhetőleg több lesz az autó, és talán tisztul a piac – gondolhatná a laikus. Az általunk megkérdezett taxisok szerint azonban eddig is csalniuk kellett a napi 8-10 órás munka mellett a normális pénzért, ezután sem lesz másként. Egyikük elmesélte a szerinte leggyakoribb trükköket.
Mi az a radír?
Beül az utas A ponton a kocsiba, majd kiszáll B ponton, a taxióra mondjuk 5780 forintot mutat. Erre ő átnyújt 6000-et a taxisnak, majd kiszáll a kocsiból. Vagy 3500 forintos óraállás mellett ad 4000-et, és visszakér 3800-ból, így történik 100 esetből 99-szer – vezeti fel a taxis a történetet. Csakhogy kevesen tudják, a taxis elméletileg addig nem vehetné át a pénzt az utastól, amíg a taxiórából ki nem jön a papír, valamint a NAV-hoz bekötött online pénztárgépből ki nem jön egy másik papír, és ezeket át nem adja az utasnak. Ezeket azonban az utasok nem várják meg, a taxis állítása szerint amikor ő maga kérni szokta az utasait ennek kivárására, leoltják. Amikor megáll a taxi, az utas fizet, és nem akar 1,5 percet várni számlákra, már ugrik is ki a kocsiból, mondja ő.
A taxis ezután nem üti be az utat az online pénztárgépbe, arrébb gurul, és jön az úgynevezett radír. Ez a NAV által leplombált taxiórán egy gombkombinációval működik, amivel törli az előző utat a taxiórájából. Így nincs az útról bizonyíték, a taxisnak pedig megmarad tisztán a példákban szereplő 6000 vagy 3800 forint. Azt a NAV sem tudja ellenőrizni, hogy az online pénztárgépben lévő bevétel után miért nem adózott, hiszen abba a gépbe már be sem került az út.
Kérdésünkre, hogy honnan van ez a gombkombináció, azt felelte: egy kezdő taxis könnyen kap elérhetőséget ahhoz, aki ezt pár tízezer forintért megoldja neki. Ezen felül vannak még állítólag trükkök, de ezekről ő csak hallomásból tud. Állítólag létezik olyan jeladó, ami picit jobban „tekeri” a taxióra számlálóját, és állítólag az autó kerékméretével is lehet kismértékben befolyásolni azt. No meg a hiénák ősrégi módszere, a kerülőút, de szerinte a leggyakrabban használt módszer a radír.
Mit mond erre a taxisszövetség elnöke?
Elmeséltük Metál Zoltánnak, hogy mit hallottunk az óraadatok törlésével kapcsolatban, és megkérdeztük, mi a véleménye erről. „Ne hárítsuk az utasra az adózási, és a pénztárkezeléssel összefüggő szakmai problémákat. Mindenkinek be kell tartani a jogszabályokat, a hatóságoknak pedig ezeket be kell tartatni, többek között a NAV is ellenőrzi a taxisokat, és úgy tudom tőlük, sok esetben igenis adtak számlát az általuk ellenőrzöttek. Az 5600 taxisból biztos vannak olyanok, akik nem tartják be a jogszabályokat, a hatóságok joga és hatásköre, hogy rendet tegyenek közöttük” – felelte az OTSZ elnöke.
Amikor elmondtuk neki, hogy több, általunk megkérdezett taxis szerint nem hoz érdemi változást számukra a mostani áremelés, hanem ezzel a fuvarszervező cégek járnak jól, úgy reagált, hogy ha 5600 taxissal beszélnénk, az 5600 vélemény lenne. „Nem vitatva egyesek véleményét, a vállalkozó taxisok (a fővárosban fuvarozók kétharmada) egységesen támogatták a törekvésünket, és mi nem szakszervezet vagyunk. Mi szakmai érdekképviseletként működünk, és a taxis önfoglalkoztató vállalkozók érdekeit kell képviselnünk” – mondta Metál.
Úgy tűnik, mindent elérnek: áremelést, konkurencia betiltását (Fotó: MTI, Balogh Zoltán)
Mennyit keres egy taxis?
Nézzük meg először a kiadásokat, az általunk megkérdezettek szerint közel van az átlaghoz, amit ennél is, a bevételeknél is tapasztaltak a saját bőrükön. Legelőször is vegyük ketté azokat, akiket sárga fóliás taxival közlekedni lát Budapesten az ember. Kétharmaduk egyéni vállalkozóként saját maga által vásárolt és fenntartott kocsival dolgozik, egyharmaduk más vállalkozóktól bérli a járműveket.
Az első csoportba tartozóknak először is venni kell egy fiatal, a méretkorlátoknak megfelelő autót, majd lefóliáztatni, taxiórát venni és vizsgáztatni kb. 150 ezerért, aztán nekik kell fenntartani a kocsit, biztosításokat fizetni, szervizeket, évenkénti műszakit, gumikat, olajokat stb. Plusz közben számolni azzal, hogy az autójuk értéke a személyautó-piacon a legnagyobbat zuhan, évente akár milliós összeget. Taxinak használt autót eladni csak bagóért lehet. A másik csoport heti bérleti díjat fizet az általa használt autóért, olyan 55-75 ezer forintot. Előbbi egy 2013-as Ford Focus, utóbbi egy 2015-ös Nissan Leaf körülbelüli heti bérleti díja. Mindkét csoport természetesen maga fizeti az üzemanyag költségét, amit a kevés villanyautós tud csak megspórolni a ma még ingyenes, nyilvános töltők használatával, de ugye ők havonta 80 ezerrel magasabb bérleti díjat fizetnek.
Ezeken felül az alábbi állandó költségeket fizetik:
– havi kb. 100 ezer forint a fuvarszervező cégnek a címekért,
– online terminál havonta 6-10 ezer forint szolgáltatótól függően,
– úgynevezett drosztdíj évi kb. 80 ezer forint,
– mosatás, takarítás heti 3000-4000 forint.
Nagyon durván 250 ezer és 400 ezer forint közötti havi kiadással kell számolni, amiben már benne kell legyen a foglalkoztatáshoz kötődő adózás is, de a jármű értékvesztése is.
Na és mennyi bevétellel? Ez nyilvánvalóan nagyon nagy mértékben függ a munka mennyiségétől, és az átlagember számára kevésbé nyilvánvalóan a taxis cégének nagyságától, azaz a címmennyiségétől is. Állítólag napi 8-10 órával, alkalmi radírozgatással havi 600-800 ezer forintos bevétel jöhet össze.
Komoly bevételnövekedést értek el tavaly a taxiscégek
A 2013-as első, nagy tarifaár-emelés előtt körülbelül 30 darab fuvarszervező cég működött Budapesten, ma olyan 10, és ezek is 4-5 nagyobb csoportba tömörülnek. A saját autóval taxizó vállalkozók, és az autót bérlő taxisok is ezekkel állnak szerződésben, ezeknek fizetik az imént említett kb. havi 100 ezer forintot havonta. A napi.hu összeállítása szerint 2017-ben a nagyobb cégek közül a Főtaxi 2,2 milliárd forintos bevételt ért el, a City Taxi 545,3 millió forintot, a 6X6 taxi 426,2 milliót, a Taxi 4 közel 280 milliót.
Hogyan lehetne megtisztítani a rendszert?
Megkérdeztük a taxisokat, és az OTSZ elnökét is, hogy miként lehetne háttérbe szorítani a trükközést. A fuvarozók egyik ötlete szerint, ha 27 százalék helyett 5 lenne az áfájuk, jelentősen visszaszorulna az ügyeskedés, a kulcs csökkentése ellenére több lenne az adóbevétel, tisztulna a rendszer. A másik ötlet ennél is radikálisabb, de kívülről nézve mégis egyszerű. Eszerint átláthatóbbá tenné a taxizást, ha kikerülne belőle a készpénz, sőt az autóban történt bankkártyás fizetés is. Minden taxiscégnek lenne applikációja, azon lehetne autót rendelni, és az utazást követően az előre regisztrált kártyáról levenné a rendszer a pénzt, és pont.
Metál Zoltán szerint az 5 százalékos áfa elvileg jó ötlet lenne, maguk is gondoltak rá, csak sajnos mégsem járható út. Az EU szabályozása miatt egy adott tagállamban nem lehet különbséget tenni a buszos, vasutas és a személyszállítás áfája között, márpedig ezek jelentős adóbevételt jelentenek a költségvetésnek. Magyarán, a taxiszolgáltatás áfáját önmagában nem lehet 5 százalékra levinni.
„A másikkal óvatos lennék. Ha az a cél, aminek eddig ellenében mentünk, hogy a fuvarszervezők bevételét emeljük a nekik dolgozó vállalkozókéval szemben, akkor ez működhetne. Az Uber erre épült, és van jelenleg is olyan cég Magyarországon (a Taxify – L. Cs.), amely ebbe az irányba megy. Első ránézésre ugyan vonzó lehet a taxisoknak, mennek is sokan hozzájuk, de később inkább keresnek egyéb alternatívát, mert annyi a sarc, hogy kénytelenek máshova tartozni, ahol tisztességesebb jutalékkal számolnak a fuvarszervezők” – állítja az OTSZ elnöke.
Ő maga a jelenlegi törvények betartásában, és főleg a betartatásában látja a megoldást, szerinte ez tenné igazán tisztává a piacot. „Magyarországon példaértékű a szabályozás, ezeket kellene betartani, és nagyon fontos, hogy a hatóság feladata ezek betartatása. Ők jogosultak ellenőrizni az utakon a közlekedési hatóságtól a NAV-ig. Döntés kérdése, hogy összehangolt munkával rendet akarnak-e tenni, vagy nem.”
Elektromos taxik várnak átadásra egy budapesti autókereskedés udvarán
Hagyjuk a taxisokat! Jobb lesz az utasoknak az áremelés után, vagy nem?
Megkérdeztük Metál Zoltánt arról is, hogy érzékel-e majd bármilyen változást az utas a tarifaár-emelés után? „A mostaninál jóval nagyobb áremelés volt a 2013-as, amikor 150 forintról 280-ra emelkedett a kilométerdíj, 300-ról 450-re az alapdíj. Akkor sem jelentett visszaesést, a taxizás egy luxusszolgáltatás annak, aki a tömegközlekedés helyett más szinten akar utazni. Ez egy extra szolgáltatás, a piac ennél nagyobb áremelést is elbírt volna” – válaszolta az érdekképviselet vezetője.
A trükkökről mesélő taxis szerint nem véletlen, hogy éppen a nyár közepén emelik az árat. „Most kevesebb a magyar utas, és több a külföldi, főleg nyugati turista, akik simán kifizetik. Ősztől meg, amikor már nem szól erről egy hír sem, szépen visszaáll az áremelés előtti megrendelésszám, és benyelik az utasok az áremelést. Ja, a szolgáltatás minősége persze nem lesz más. Legalábbis nehéz elképzelni.”
Taxi márkaszervizben? Ugyan már!
Az Országos Taxis Szövetség egyik érve az áremeléses tárgyalásokon az volt, hogy megdrágult az autók szervizelése, és Metál Zoltán is kiemelte ezt a Vezessnek. Erre nagyot nevetett az egyik taxis, akivel beszélgettünk, és csak annyit mondott: „Látott már valaki taxit márkaszervizben? Ugyan már! Valóban drága a szervizelés, de mindannyian a lehető legolcsóbb alkatrészeket és javítási lehetőségeket használjuk. Teszem hozzá, pont úgy, ahogy az átlagautósok is ebben az országban.”
