Amikor valaki használt autót vesz akár kereskedőtől, akár magánembertől, bizonyos fokig kiszolgáltatott helyzetben van. A használtautó-kereskedő ebből él, általában jobban ért a kocsikhoz, az autót eladó magánember pedig összehasonlíthatatlanul többet tud saját autójáról annál az érdeklődőnél, akinek egy átnézést és a próbautat követően eladja.
Az eladó azt is tudja, milyen javításokra mondott nemet hónapokkal vagy évekkel korábban, mert majd egyszer úgyis kiszáll belőle. Az élet neki ad igazat, mert a magyarországi használtautó-vásárlók nem vagy csak aránytalanul kis mértékben hajlandóak megfizetni egy tényleg gondosan szervizelt, komoly áldozatok árán jó állapotban tartott autó értéktöbbletét a műszakilag elhanyagolt és vaskos kiadásokat tartogató autókkal szemben.
Sokszor megírtuk, hogy akinek van X forintja használt autóra, az legfeljebb ennek 80-85 százalékát költse el, mert a többi elmegy a vétel után a szervizmunkákra. Egy másik bölcsesség szerint a vétel utáni évben az autó új árának egy tizedét fogod rákölteni a kocsira, ami nem biztos, hogy fillérre igaz, de jól megközelíti a szimpla használt autók kisebb és a nagymenő autók magasabb szervizköltségeit. Cikkünkkel azoknak szeretnénk fogódzót nyújtani, akik használtautó-vásárlást terveznek és szeretnék tudni, milyen kiadásokra számíthatnak.
Olaj, szűrők
Ami szinte biztosan esedékes, az a motorolaj, az olajszűrő és a légszűrő cseréje. Az olajszűrők ára nagyjából 1500 és 3500 Ft közötti, a légszűrő alig kerül többe. Olajból és szűrőből is a legjobbakat érdemes venni, mert kicsi az árkülönbség, de sok múlik rajtuk. Egy hétköznapi, három- vagy négyhengeres autónál az olajszerviz 15-25 ezer forintba kerül. Négy liternél jóval nagyobb olajtöltet vagy átlagon felüli árú kenőanyag esetén valamivel többe. Ezt kiegészítheti a sebességváltóban, az egy-két-három kiegyenlítőműben (differenciálmű) lévő kenőanyag cseréje, ha van, akkor itt is olajszűrővel együtt. És az autó megérdemel egy új pollenszűrőt is, 4000-12 000 forintért.
Motorolaj, olajszűrő, légszűrő: ezek cseréje a minimum használtautó-vásárláskor
Vezérlés
Egy belső égésű, négyütemű motorba a szívószelepek engedik be a levegőt illetve az üzemanyag és a levegő keverékét, majd a kipufogószelepeken át távozik az égéstermék. A szelepek egzakt mozgatását, vezérlését nagyobbrészt szíj, ritkábban lánc működeti.
Előbbinek gyakorlatilag mindig van megszabott csereperiódusa, ami lehet 60 és 240 ezer kilométer is. A láncnak nincs fix csereintervalluma, de sajnos több autógyártó is azt bizonyítja, hogy a vezérműláncot és a láncfeszítőt is el lehet rontani. Ez nemcsak a láncos TSI-motorú Audi-SEAT-Škoda-Volkswagen benzinesekre, az N-es motorkódú BMW-kre vagy az 1,0-1,2-1,4 literes Opelekre igaz, hanem távol-keleti autókkal, Nissanokkal, Hyundai-Kia-motorokkal is előfordult.
Régebbi Alfákban 60 000 km volt a szíjas vezérlés csereperiódusa, bizonyos autókban ma 210 vagy 240 ezer km a felső határa. De nem árt egy szervizzel korábban cserélni, mint a gyárilag megadott maximum
A vezérműláncot mindig a láncvezetőkkel és a láncfeszítővel együtt jó cserélni. A vezérműszíjat a feszítő- és a vezetőgörgők mellett az esetek zömében a hűtőfolyadék-szivattyúval együtt érdemes cserélni, mert így nincs külön munkadíja. Sokszor ugyanis a vízpumpát is a vezérműszíj hajtja és bizonytalan, mennyit fut még a vízpumpa a vezérlés élettartama felett.
Egy átlagos autóra a vezérműszíjcsere költsége munkadíjjal és anyaggal körülbelül 60-150 ezer Ft. Láncot cserélni általában drágább, ez inkább 100-350 ezer forintos kiadás. A hátsó vezérlésű, pl. BMW- és Audi-motoroknál drága igazán a rosszul hozzáférhető lánc cseréje, amihez nem kell V8-ast venned, elég egy E90-es BMW 320d.
Gyújtás
Árban és élettartamban is nagy az eltérés gyújtógyertya és gyújtógyertya között, amivel benzines és gázüzemű motorokban találkozni. Van gyertya 1300 forintért, a másiknak meg 8000 forintba kerül darabja és van motor, amiben csak 15-20 ezer, másban 160 ezer kilométert megy el.
Lehúzott gyertyakábelek egy négyhengeres benzinesen, jobb szélen az összes hengert kiszolgáló gyújtótrafóval. A hengerenkénti gyújtótrafó nagyban megdobja a szervizköltségeket
Ha rángat a motor, rosszul veszi a gázt, egyenetlenül jár, a gyertyákon felül szükséges lehet a gyújtókábelek és a gyújtótrafó cseréje is. A gyújtókábelek ára hengerenként 10 000 Ft alatti összeg, a trafóé lehet 12, de 45 ezer forint az összes hengerhez, vagy hengerenkénti trafó esetén 15-25 ezer Ft hengerenként. Egy átlagos autó gyújtásrendszerének cseréje elvisz nagyságrendileg 55-85 ezer forintot, egy hengerenként kétgyertyás és kéttrafós Honda Jazzé nyilván többet.
Légkondicionáló
Ha az autóban bármilyen okból nem működik a légkondicionálás, annak javítása többnyire súlyos tízezrekbe kerül majd, a klímarendszer hűtőközeggel, klímaolajjal és UV-festékkel való feltöltésén felül. A klímajavítás költségeiről nemrég írtam, összefoglalva csak annyit, hogy, ha hegesztéssel nem javíthatók, egy új klímahűtő legalább 40-60 ezres tétel, a légkondi alucsövei durván 10-30 ezer Ft között szórnak.
15-20 éves autókban is képes rendes hideget fújni a légkondiconáló. Ha nem működik tökéletesen, fájó kiadással számolhatsz
Rossz lehet a klímakompresszort a hajtásba be- és kikapcsoló kuplung vagy a kuplung mágnestekercse is, de ez még istenes ahhoz képest, ha a meghibásodott klímakompresszor fémalkatrészei vándorútra indultak és a teljes klímarendszer tisztítása, átmosása szükséges a kompresszor felújításán vagy cseréjén felül. Ha inaktív belső keringtetésnél a légkondi túl gyengén fújja a hideget, a nagyon szerencsések megúszhatják a dolgot az utastéri szűrő (pollenszűrő) cseréjével.
Futómű
Szerencsére a futómű az autónak az a része, ahol viszonylag kis ráfordítással orvosolhatók hátborzongató hangok. Ha az az érzésed, hogy a bódé alól a következő besüllyedt csatornafedélen kihullik a futómű, sokszor csak a kutyacsontnak is hívott stabilizátorkarok használódtak el, ami oldalanként 6000-10 000 forintba kerül egy átlagos autóhoz, plusz a csere munkadíja. A gömbfejek és a keménygumi szilentblokkok önmagukban pár ezer forintos tételek, de sok autóban csak a lengőkarral együtt cserélhetők vagy így érdemes cserélni őket.
Vannak híresen drágán javítható futóművű autók, köztük az 1994-2001 közötti Audi A4, a hosszmotoros A4 technikáját öröklő Volkswagen Passat B5 és B5.5 illetve a C5-ösként ismert, 1997-2004 közötti Audi A6, amely ugyanebbe az alomba tartozik. Itt a négylengőkaros első kerékfelfüggesztés lengőkarjaira lehet a két oldalon mintegy 100 000 forintot ellocsolni. Kevesebbet azért nem érdemes, mert a gyári beszállítóinál gyengébb minőségű alkatrészek élettartama közel sincs ahhoz a legalább 100 000 kilométerhez, amit egy Lemförder-lengőkarszett teljesít.
Egy VW Passat B8 első alsó lengőkarja. A futóműre áldozni autótartási kultúra kérdése
Sajnos itthon a futóművön sokan spórolnak, mert amíg gurul az autó, addig nekik jó az úgy. Ám a lengéscsillapítók állapotán is múlhat egy baleset, mert nemcsak az autó fékezhetőségét javítják a jó lengéscsillapítók, de az útfekvésben is döntő a szerepük. Amikor a feleségem Ford Focusában kicserélte a két első lökésgátlót a márkaszerviz, el sem hittem visszafelé, hogy ez ugyanaz az autó és ugyanaz a kanyar. A lengéscsillapítókat csak párban szabad cserélni, végső esetben akkor, ha olajsarat láttok a szárukon. Darabjuk nagyjából 12-25 ezer forint között mozog egy hétköznapi autóhoz.
Adaptív, légrugós futóművek
Más a helyzet az adaptív lengéscsillapítású, számítógéppel vezérelt, légrugós csodáknál, de például a Mercedes-Benz Airmatic DC (DualControl) futóművének légrugói nem annyira veszélyesek, mint amennyire sokan rettegnek tőlük. Mindenesetre aki légrugós autót, például 1997 utáni Audi A6 allroadot, első generációs Volkswagen Touareget vesz, az emelje meg az autót a legfelső pozícióba, állítsa le a motort és várjon türelmesen pár órát, hogy az autó képes-e megtartani pozícióját vagy térdre rogy.
Ebben a műfajban a Citroën hidpropneumatikus futóművétől kell a legkevésbé félni, mert a rendszert nem ismerő, de horrorszámlákat vizionáló emberek tévednek. A gömb, a lengéscsillapítást végző szerkezet meghibásodási aránya elenyésző, az újabb Citroënek közül a C5 és a C6 varázslatos suhanását biztosító rendszer tartós.
Aki nem ismeri a Citroën hidpropneumatikus futóművét, azt meg lehet etetni róla sok butasággal. Ahhoz képest, amit nyújt, nem visz el sok pénzt
Ám előbb-utóbb erre is kellhet költeni. Szivárgás a hidropneumatikus felfüggesztés első vagy hátsó tagjainál, vagyis az első és hátsó lengéscsillapító munkahengerénél fordulhat elő. Mivel a gyártó meg nem bontható szerkezetet alkotott, és nem forgalmaz javítószettet, a hiba csak a munkahengerek cseréjével orvosolható. A két első munkahenger cseréje mintegy 245 000 forintba kerül budapesti márkaszervizben, a két hátsóé 185 000 forint alkatrésszel, munkadíjjal.
Ha a rendszert ellátó elektromos hidraulikaszivattyú szorulna cserére, annak cseredíja nagyságrendileg 350 000 forint, de épp az összeg nagysága miatt érdemes lehet megpróbálkozni a szivattyú felújításával, javításával. Jellemzően a szivattyú elektromos egysége hibásodhat meg, vagy a beépített elektronika vagy a villanymotor akadályozza a szivattyú meghajtását.
Kerékagycsapágy
Ha már városi, kb. 60 kilométer/óra feletti sebességénél súrlódást, zúgást, mély mormogást hallunk a kerekek felől, a kerékagycsapágyra érdemes gyanakodni. Főleg akkor, ha a zaj kanyarban, az autót megbillentve (az adott oldal terhelését növelve) felerősödik, egyenesbe állva pedig elhalkul, amikor kisebb a jobb vagy a bal kerékcsapágyak terhelése. A kerékcsapágyak ára hétköznapi autókhoz lehet 5000-8000 forint és 35 000 forint is attól függően, hogy külön lehet-e cserélni a csapágyat vagy csak kerékaggyal együtt.
Pech, ha csak kerékaggyal együtt cserélhető a kerékagycsapágy. Maga a csapágy nem nagy tétel, aggyal együtt más a helyzet
Ennek cseréjét sem bölcs dolog halogatni, mert az autó előbb-utóbb megáll tőle és a blokkolódó kerékkel kifarolhat. Ha a hajtott kerekek felől jön a zaj és pechetek van, akkor többek között a differenciálmű is adhatja a hangot, ami jóval nagyobb tétel lesz.
Fékek
A fékek ellenőrzése nem nehéz, mert tárcsaféknél a fékbetét vastagságára is rá lehet pillantani a féknyeregben a keréktárcsa nyílásain át, a tárcsák elhasználódását pedig válluk, kitapintható peremük jelzi. Az új féktárcsák ára az autó fékberendezésétől és a gyártótól függően 7000 és 30 000 Ft közötti, a féktárcsákat is párban kell cserélni. Fékbetétet eleve csak párban árulnak, zömmel 7000-20 000 Ft közötti áron.
Az első tárcsafékek állapota könnyen ellenőrizhető. Számít az egyenletes és mély árkoktól mentes kopáskép, a tárcsák válla, tehát a kopással kialakuló pereme és a fékbetétek vastagsága, amire rálátni a féknyeregben
A hátsó dobfékes autókban a fékdobok karbantartási igénye csekélyebb az első féktárcsákénál, élettartamuk hosszabb, cserébe rosszabbul lassítanak. Ha rendszeres cseréje nem igazolt, alapdolog a vásárlás után lecserélni a fékfolyadékot, ami kétévente szükséges. Aki a féken spórol, az tényleg menjen inkább gyalog, nem érdemli meg az autózás áldását, örömét.
Gumiabroncs
Ne feledkezzünk meg az autó egyik legfontosabb eleméről, a gumiabroncsról, amelynek hibája gyorsan mozgásképtelenné teszi a kocsit. Egy garnitúra új nyári vagy téli gumiabroncs szimpla méretben is elvisz 40-60 ezer forintot, kommersz méretosztályt, de márkás gumikat választva 80-100 ezer forintról van szó, plusz a felszerelés.
De hisz ez borzasztó!
Aki a használt autókkal ráfaragás, mellényúlás és átverés nélkül adódó javítási, karbantartási összegek láttán rohan új autót venni, azt érzelmileg megértjük, költségalapon nem. Nem kell minden autóra minden tételt kifizetni, de tényleg csak nagy ráhagyással, kellő anyagi tartalékkal szabad használt autót venni. Lehet valaki hatalmas mágus, egy használt autóra ő is költeni fog a vétel után. Kivéve, ha csak továbbadásra vette, mert akkor helyette is más fog rá áldozni.
