Kis segítséggel felidézem magamban a Safety Concept Cart, ami már 2001-ben a Volvo C30-ast volt hivatott elővezetni – és persze bemutatta, hogyan lehetne Volvo módra még biztonságosabb járműveket készíteni. Szondázták a népet, kell-e nekik a kis Volvo. A nép igent mondott, a Volvo elfogadta, megszületett a C30. Nem ez a legfontosabb autója a svédeknek, ezért tartott 5 évig, hogy műanyag koncepcióautóból hús-vér, akarom mondani vas-gumi szériaautó legyen.
Az ördög a részletekben lakozik. A C30-ban meg pont ez sántít. A volvoizmus megölte az SCC különlegességét. Szemből ez is bármilyen Volvo lehet S40-től S80-ig. Bezzeg a koncepcióautó keskeny fényszórója és bájos hűtőrácsa ugye milyen jól mutatott? Állítólag a vevők egy része olyan nyugdíjas korú házaspár lehet, akik igénylik a márka szimpatikus imidzsét, de a gyermekek már nem utaznak velük, ezért nem kell a nagyobb autó. Ők konzervatív Volvo-vásárlók, akiknek kell a megnyugtató egyen-orr. Fő célcsoportba tartozó fiatalként többet vártam volna, de tudomásul veszem a racionális döntést.
Volt, aki a vérző fenekű kettéhasított S40-esnek nevezte a C30-ast, én viszont egyenesen beleszerettem a hátuljába és az oldalába. A kis ladik kecsesen törik meg az ajtók vonalában, de az igazi különlegesség a hátsó ajtóban rejlik. Ilyet korábban a Volvo 1800-asnál csináltak.
Tiszta S40
Mintha csak egy S40-es vagy V50-es lenne. Ahogy ülök, ahogy vezetem, ahogy kinéz a középkonzol – nincs különbség a két nagyobb Volvóhoz képest. Aztán hátrasandítok, és úgy érzem, kinyújtott ujjbegyemmel meg tudom érinteni a csomagtérajtót. Ooops, belátok a csomagtartóba! A szigorúan négyszemélyes C30-as két ülése között rálátni a csomagokra, a tér tökéletesen egybe nyílik, mint egy jobb egyterűnél. Az előszériás tesztautókból kimaradt a fedőroló, de nyugodjanak meg, a vevői példányokon egytől-egyik elrejtik az értékes portékát a kíváncsi szemek elől.
Ha most lapoz, kiderítheti, mit gondol egy Audi A3-as tulaj a kompakt Volvóról. A kattintás ingyen van
Igen, jól olvasták, szigorúan négyszemélyes a C30-as. Ennél többen nem utaznak a városban mozgolódó fiatal harmincasok, legfeljebb az éjszakai hatoson. Hogy ezt ne csak a Volvo kutatásaira hagyatkozva higgyem el, gyorsan feltérképeztem ismerősi köröm Audi A3-as tulajdonosait – akiket egyébként kegyetlenül el akar csábítani a Volvo. Ők azt mondták, tényleg alig akad olyan helyzet, hogy akár négyen üljenek autóba. És persze csak papíron ötszemélyes az ő autójuk, annyian el sem férnének.
Ha már beszélünk, rákérdezek a tetszési indexre. És igen, a nekik kitalált Volvo tetszik nekik! Próbálják tagadni, hogy nőcis lenne, de átlátszó az érvelésük. A Volvo C30 egyértelműen nőcis autó: egyrészt közvetlenül a nőket kell eltalálnia, vagy áttételesen az olyan férfiakat, akik szeretnének autójukkal is közelebb férkőzni a gyengébbik nemhez.
Az élmény
Isteni vezetni. Mégis mi ezen meglepő? Tudjuk, a Volvo C30-S40-V50 rokon a Ford Focus-szal. És azt is tudjuk, ez nem rossz pedigré. A Ford évezredeket ölt az autósportba, most azt a tudást csepegteti vissza. A Volvo rokongyártóként mindent megkap a Fordtól, amivel jobbá teheti a futóművet, a kormányzást, a vezetés lélektanát, a Volvo meg hozzáilleszti azt az emberközeli megközelítést, amiben ők a zseniálisak.
Egy kicsit csalt persze a Volvo, mert a leges-legerősebb motorokat tömte a tesztautókba, hogy még jobban érezzük az erőt. A 180 lóerős D5-öst, és a 220 lóerős T5-öst. Úgy általában dízelpártinak mondom magam, de a két autó közül kiütéssel győzött az öthengeres benzines. Ezt át kell élni. Szaladjanak egy Volvo szalonba, és kérjenek ízelítőt bármelyik öthengeres hangjából. Képzeljenek mellé egy jófajta hegyi szerpentint, és gondoljanak arra, hogy a kanyarok maguktól az autó alá szaladnak. Valahogy ilyen a C30-ast vezetni.
WHIPS, SIPS, BLIS
A Renault Euro NCAP csillagokat gyűjt, a Volvo meg selypítős mozaikszavakat. A WHIPS a nyakcsigolyát védi ráfutatás balesetnél, a SIPS oldalütközéskor óvja meg a kasztnit, a BLIS meg a láthatatlan akadályokat térképezi fel helyettünk. Az S40-eshez képest hiányzó 22 centiméter a biztonságból nem von le semmit. A térből viszont igen.
A tudatos négyszemélyességgel nincs baj, az alkalmi utasok válla nem kenődik az ablakra. Beszállni viszont még mindig nem elegáns, az elektromosan előremozgó ülés sem tudja feledtetni velem a két ajtó hátrányát. Én kitartok a V50-nél, de azt is megértem, aki beleszeret a C30-asba.
