Egy csernobili utazási iroda szerint 40 százalékkal nőtt a foglalások száma az Amerikában május elejétől vetített sorozat bemutatása óta. Az 1986-ban felrobbant atomerőmű környékét a sugárszennyezés miatt hosszú időre lezárták, az erőmű melletti Pripjaty, ahonnan 50 ezer embert telepítettek ki, ma is kísértetváros.
A tévésorozat az atomerőmű katasztrófáját és annak utóéletét, a romeltakarítást, a sugárzó reaktor lezárását és a tragédia okainak egykori kivizsgálását is bemutatta.
Az utazási irodák az érdeklődőket az acélburokkal borított egykori erőműhöz és Pripjatyba is elviszik. Az angol nyelvű túrák ára fejenként száz dollár (28 500 forint) körül mozog.
A SoloEast utazási iroda igazgatója, Szergej Ivancsuk elmondta, hogy idén májusban 30 százalékkal többen vettek részt a térségbe szervezett utazásokon, mint tavaly ilyenkor. A júniusi, júliusi és augusztusi foglalások pedig 40 százalékkal nőttek, mióta az HBO bemutatta a szériát. Egy másik csernobili utazási cég igazgatója a turisták számának hasonló arányú, 30-40 százalékos emelkedéséről számolt be.
A csernobili túrára jelentkezőket Kijevből busszal szállítják a 120 kilométerre fekvő térségbe. Megtekinthetik az áldozatok emlékműveit, áthaladnak az elhagyatott falvakon és Csernobil egyetlen éttermében ebédelnek. Elviszik őket a felrobbant negyedik blokkhoz, amelyet 2017 óta 105 méter magas acélkupola borít. Az egynapos túra végül Pripjatyban zárul.
Viktorija Brozsko idegenvezető elmondta, hogy a tévésorozat miatt a turisták nagyon sok kérdést tesznek fel, és érezhetően megnőtt az érdeklődés Csernobillal kapcsolatban.
Az idegenvezető szerint a túra a látogatók számára teljesen biztonságos, a turisták a teljes csernobili túra alatt úgy két millisievert sugárzásnak vannak kitéve. (Ennyi a természetes háttérsugárzás is, amelynek az emberek évente ki vannak téve.)
Craig Mazin, a Csernobil című minisorozat alkotója és rendezője korábban arról mesélt, hogy a sorozat írása előtt maga is ellátogatott Csernobilba. Mint mondta, nem vallásos, de ezt szinte vallási élményként élte meg. „Nagyon különös élmény volt ott sétálni, ahol ők jártak, ugyanaz alatt az ég alatt kicsit közelebb kerültem hozzájuk, kezdtem megérezni, kik voltak” – mondta.
A katasztrófa, és ahogy a szovjet vezetés kezelte, beleértve, hogy csak 36 órával a robbanás után evakuálták a környéket, rávilágított a szovjet hatalom rendszerszerű hazugságaira és hibáira, amelyeket a titkolózás kultúrája vett körül.
Az erőmű robbanásának 31 közvetlen halálos áldozata volt és több tízezer embert evakuáltak. Az atombaleset okozta sugárszennyezés halálos áldozatainak számáról azonban nincsenek pontos adatok. Egy fehérorosz tanulmány a katasztrófa miatti rákos halálozások számát 115 ezerre tette, míg az Egészségügyi Világszervezet 9 ezerre becsülte az elhunytak számát.
