A Rick And Morty a legjobb dolog, ami az amerikai, felnőtteknek szóló rajzfilmgyártással történt az elmúlt tíz évben. Az örökké uralkodó Simpson család, Family Guy, South Park mellé végre érkezett egy új látásmódot hozó, a sci-fi stílussal zseniálisan zsonglőrködő, lökött  sorozat. Egy valódi underground baromság, amit profi stáb segítségével csiszoltak popkulturális gyémánttá.

Ez a sorozat lassan készül, de a komolytalan munkához kell az idő, és annyi rétege, rejtett utalása van, hogy csak közhelyekkel lehetne jellemezni. Egyszerűen látni kell, és kész.

Akit a szarkasztikus, abszurd, mély társadalmi, családi kérdéseket boncolgató szál nem fog meg, annak ott vannak Rick kegyetlen beszólásai, és a rajzolt erőszak eddig sosem látott szintje, csodálatosan animálva, LSD-trip szerű színvilággal. 

A negyedik évadra rohadt sokat, KÉT ÉVET vártunk, és innen már bármi jöhet, mi rajongók, nézni fogjuk. (Fut magyar szinkronos verzió is a tévében, de azt felejtsétek el, az eredeti hang felülmúlhatatlan, és a magja, a mozgatórugója az egésznek, ugyanis a két fő karaktert egy ember, Justin Roiland adja elő. Ezt utánozni, lemásolni szinkronnal lehetetlen.)