Két évszázad könyvei és újságcikkei nyelvezetének elemzésével egy nemzetközi kutatócsoport az előző századfordulót, a 1920-as és a 2000-es éveket találta az elmúlt 200 év legboldogabb korszakának.
A Warwicki Egyetem, a Glasgow-i Adam Smith Üzleti Iskola és a londoni Alan Turing Intézet kutatócsoportja térképezte fel, hogy a vizsgált kétszáz évben mikor voltak az emberek a legboldogabbak.
Tanulmányuk a Nature: Human Behaviour című tudományos folyóiratban jelent meg.
„A mi tanulmányunk az első ilyen jellegű kutatás, fontos első lépés, hogy megértsük, mennyire voltak elégedettek az emberek a múltban. Megmutattunk egy eszközt, amellyel most a szociológusok és a történészek tovább dolgozhatnak, az elemzett korszakok szubjektív elégedettségét összeköthetik a korabeli történelmi eseményekkel” – mondta el az ANSA olasz hírügynökségnek Eugenio Proto olasz közgazdász, a Glasgow-i Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja.
Az elmúlt két évszázad hangulatának méréséhez a kutatók az 1820 és 2009 között napjainkig megjelent és a Google Books-on is megtalálható mintegy nyolcmillió könyv és 65 millió újságcikk nyelvezetét elemezték a pozitív jelentésű szavak gyakoriságára koncentrálva. Ez a nyolcmillió könyv a világon valaha kiadott összes könyv mintegy hat százalékát teszi ki.
A kutatás középpontjában négy ország, az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország állt.
A legboldogabb korszaknak az 1890-től az első világháború kirobbanásáig tartó századforduló időszakát (Belle Époque) találták, a húszas évek is kiugrást mutatott, a 2007-ben kezdődő gazdasági világválság utáni évek a boldogság drasztikus hanyatlását jelentették.
Az általuk kapott boldogságindexet párhuzamba állították a létező közvéleménykutatási felmérésekkel, és kimutatták, hogy a könyvek és újságcikkek alapján általuk kapott adatok jól tükrözik egy nemzet hangulatát.
A kutatók magyarázata szerint a könyvek és az újságcikkek azért bizonyultak jó adatforrásnak, mert a könyv-és lapkiadók szerkesztői olyan cikkeket, könyveket publikálnak szívesen, amelyek megegyeznek olvasóik hangulatával.
Az általuk kapott boldogságindex vizsgálatából kitűnt, hogy egy adott ország nemzeti össztermékének növekedésével párhuzamosan növekszik az emberek boldogságérzete, de nagy arányú GDP növekedés – évi legalább 4,3 százalék – szükséges, hogy jól láthatóvá váljék az emberek boldogságérzetének növekedése.
„Indexünk az első fontos lépés ahhoz, hogy megértsük az emberek elégedettségét a múltban. Ha az olaszországi adatokat nézzük, érdekes megjegyezni, hogy a fasizmus idején lassan, de folyamatosan csökkent az emberek elégedettsége, és a 2008-as válság utáni években drámai csökkenést tapasztaltunk” – mondta Eugenio Proto.
