Mind a holdjáró, mind az űrszonda befejezte a 14. holdi nappalra kitűzött munkáját és alvó módra váltott át. A műszerek a terveknek megfelelően dolgoztak – közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség holdkutató központja.
A 2018 decemberében útnak indult Csang’o-4 volt az első űrszonda, mely puha landolást hajtott végre a Déli-sark-Aitken-medence Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett, 180 kilométer széles Von Karman-kráterében január 3-án.
Egy holdi nap és egy holdi éjjel 14-14 földi napnak felel meg. A napenergia hiánya miatt a holdi éjjeleken a Csang’o-4 alvó módba kapcsol.
A leszállóegység neutronsugárzás-érzékelője és alacsony frekvenciájú rádióspektrométere megfelelően működött és begyűjtötte a szükséges tudományos adatokat. A holdjáró közeli infravörös spektrométere, panorámakamerája, atomdetektora és holdradarja a terveknek megfelelően végezte a tudományos kutatásokat.
A Jáde Nyúl az eredetileg tervezett három hónapnál jóval hosszabb ideje dolgozik, így ez a Holdon leghosszabb ideig kutató holdjáró.
Kína a tervek szerint 2020-ban küldi fel a Csang’o-5 űrszondát, mely már holdmintákat is fog hozni a Földre. Missziója főbb pontjai a holdminták begyűjtése, felszállás a Holdról, dokkolás Hold körüli pályán és magas sebességgel belépés a Föld légkörébe.
