A CIES a 2019-es év mérlegét megvonva azt írta, hogy a vezető Brazíliát – amelynek 1600 légiósa közül 74,6 százalék rúgja a labdát élvonalbeli klubban – Franciaország és Argentína követi a lajstromban, előbbi 1027 (74 százalék), utóbbi 972 játékossal (75,5). A fő afrikai játékosexportőr Nigéria 399 fővel, Ázsiából pedig a japán labdarúgók közül szerződtek külföldre a legtöbben (161).
A tanulmány szerint a fogadó ország nyelve is befolyásoló tényező a szülőföldjükről eligazolóknál: a brazilok elsősorban portugál csapatokban játszanak, s csak utána következnek az alkalmazók sorában olasz és japán együttesek. A franciák leginkább az angol, a belga és a luxemburgi bajnokságban szerepelnek, az argentinokat pedig főleg chilei, mexikói és spanyol klubok foglalkoztatják előszeretettel, míg az orosz focisták legfőbb felvevő piaca csupa volt szovjet tagköztársaság: Örményország, Fehéroroszország és Kazahsztán.
A futball-légiósokat adók listáján 186 nemzeti szövetség kapott helyet, Magyarország az exportőrök első harmadában van: 68 játékossal az 51. helyet foglalja el. A szomszédos országok közül Románia, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria, Ukrajna, Horvátország és Szerbia előz meg minket a listán. Vagyis az összes.
