A tájékoztatás szerint a Parkinson-kórban szenvedő Ian Holm kórházban hunyt el pénteken, a neves színész halálának hírét ügynöke erősítette meg a The Guardian brit napilapnak.
Ian Holm 1931-ben született, Londonban nőtt fel. Kezdetben színpadi szerepekben láthatta őt a közönség, 1960-as megalapításától a Royal Shakespeare Company tagja volt, és a társulat egyik vezető színészévé vált. 1965-ben debütált televíziós produkcióban, A rózsák háborúja című sorozatban – amelyet az RSC színpadi sorozata alapján készített a BBC – Gloucester herceget alakította. Harold Pinterrel is dolgozott együtt: Hazatérés című darabjának ősbemutatójában Lenny szerepét játszotta, amelyért a két évvel későbbi Broadway-produkcióban Tony-díjat is kapott.
Színpadi karrierjét 1976-ban egy súlyos lámpaláz törte meg: az Eljő a jeges című darab egyik előadásán – saját bevallása szerint – egyszerűen összeomlott. Filmes karrierje addig elsősorban kisebb szerepekből állt, A nyolcadik utas: a Halálban a tudományos tiszt, Ash szerepe azonban meghozta neki a nemzetközi ismertséget. Ezt követte a Tűzszekerek, amelyért 1982-ben megkapta a Brit Filmakadémia díját, és amelyért a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában Oscar-díjra is jelölték.
Számos filmben láthatta a közönség: játszott Terry Gilliam Időbanditák és Brazil című filmjeiben, Kenneth Branagh V. Henrikében, Franco Zeffirelli Hamletében, a György király című angol történelmi drámában, Luc Besson sci-fijében, Az ötödik elemben és Atom Egoyan Eljövendő szép napok című filmjében.
Holm 1997-ben visszatért Shakespeare-hez a Lear király londoni produkciójában, amelynek címszerepéért Laurence Olivier-díjat kapott, egy évvel később pedig színházi munkássága elismeréseként lovaggá ütötték.
Miután 1981-ben már egy rádiós adaptációban eljátszotta Frodo Bagginst, megkapta Bilbo szerepét Peter Jackson Gyűrűk Ura-trilógiájában. Az első részt 1999-ben kezdték el forgatni, és bár A két toronyban nem jelent meg a karaktere, a harmadik részre visszatért, csakúgy mint a Hobbit-trilógia 2012-ben és 2014-ben bemutatott első és harmadik részében.
Önéletrajza – amelyben nyíltan mesélt négy házasságáról és számos házasságon kívüli kapcsolatáról – 2004-ben jelent meg.
