Már a koronavírus-járvány előtti időkben is népszerűek voltak a videóhívások, a megváltozott körülményeknek köszönhetően azonban még szélesebb kör ismerkedett meg a kommunikáció ezen formájával. Legyen szó Skype-ról, Messengerről, Teamsről vagy Zoomról, a napjainkat meghatározó technológiát először 1970. július elsején alkalmazták, még bőven az internetkorszak előtt.
A pennsylvaniai Pittsburgh polgármestere, Peter Flaherty és a város egyik legfontosabb ipari cége, az Alcoa első embere egy Picturephone Mod II nevű készülék segítségével lépett kapcsolatba egymással. Az első, sajtónyilvános beszélgetés napján 38 ilyen készülék üzemelt összesen nyolc pittsburghi cégnél, melyek az AT&T hálózatán keresztül érték el egymást.
Az ötlet, hogy beszélgetés közben a partner arca is látható legyen, már korán, az 1920-as években megszületett, de a megvalósításra sokat kellett várni. Jó öt évtizeddel később érett meg a technológia arra, hogy a vágyálmok valósággá váljanak. A fenti videón, illetve a képeken is látható, igencsak retrofuturisztikus készülék fekete-fehér kijelzője 5,5 colos volt. A felhasználók másodpercenként 30 képkockás sebességgel követhették, ahogy partnerük a körülbelül 0,8 megapixeles kamera előtt ülve beszél hozzájuk. A képernyőmegosztás korai változata is létezett már ekkor: a Mod II-n egy beépített tükröt átállítva a másik oldalon lévő fél az íróasztalon lévő dokumentumokat is olvasgathatta.
A technológia nem volt olcsó: mai áron havonta 345 ezer forintba került mindössze egyetlen ilyen készülék birtoklása, melyhez mindössze fél óra beszélgetési időt adott a szolgáltató. A magas költségeknek is köszönhető, hogy 1973-ig mindössze nagyjából 450 Mod II talált gazdára, pedig a cég 1975-re már 100 ezer eladott példánnyal számolt.
A Picturephone az 1990-es évekig ölte a pénzt a különböző projektekbe, míg szépen lassan el nem halt a cég, nem sokkal az internet, és vele együtt az MSN felvirágzása előtt.
