Súlyarányosan nézve a kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer, annyi szén-dioxidot termel, mint a sajt, szénlábnyoma pedig fele az egyik leginkább környezetszennyező élelemének, a marhahúsénak.
Világszerte évente több mint 9,5 milliárd tonna kávét termelnek, ennek kereskedelmi értéke 30,9 milliárd dollár (8,9 ezer milliárd forint). A kávé iránti globális kereslet becslések szerint 2050-re megháromszorozza a termelést, ami hatalmas nyomást jelent az erdőkre és a trópusi régió más élőhelyeire.
Szerencsére a kávétermesztésnek léteznek környezetkímélőbb módjai is. A University College London munkatársai kiszámolták és összehasonlították a Brazíliából és Vietnámból származó, hagyományos és fenntartható módon termelt arabica kávé szénlábnyomát. Arra jutottak, hogy a kávé termesztési, szállítási és fogyasztási módjának megváltoztatásával akár 77 százalékkal is csökkenthető lehet a kávé előállításával és élvezetével járó szénkibocsátás.
Egyetlen kilogramm arabica kávé termesztése bármely országban és exportálása Nagy-Britanniába átlagosan 15,33 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár – állapították meg a szakértők. Ez a hagyományos módszerekkel termelt, még nyers, pörkölés előtt álló kávébabra (zöld kávé) vonatkozik.
Kevesebb növényvédőszer használatával, az energia- és vízhasználat optimalizálásával, repülőgép helyett hajókkal történő szállítással azonban 3,51 kilogramm szén-dioxidra csökkenthető az egy kilogramm kávéval járó emisszió.
Egy csésze kávé átlagosan 18 gramm zöld kávét tartalmaz, így egy kilogrammból 56 eszpresszó készíthető. Egyetlen eszpresszó szénlábnyoma mintegy 0,28 kilogramm, de fenntartható módon termesztve 0,06 kilogrammra csökkenthető.
A tejjel fogyasztott kávé esetében nagyobb a karbonlábnyom. A latte mintegy 0,55 kilogrammnyi szén kibocsátását okozza, a cappuccino 0,41 kilogrammnyit, a flat white 0,34 kilogrammnyit. A fenntartható módon termesztett kávéból készült italoké viszont csak 0,33 kilogramm, 0,2 kilogramm és 0,13 kilogramm.
A növényi alapú tejitalok fogyasztása is egy módja a kávézás környezetkímélőbbé tételének – vélik a tudósok. Csökkenti a szénlábnyomot például a kémiai növényvédőszerek organikusra cserélése vagy a farmok megújuló energiával való ellátása. Ha pedig a kávét már származási helyén pörkölik, szállításuk során a jármű kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mivel könnyebbé válnak a kávészemek.
