A Műegyetemen készült űreszköz többszöri halasztás után startolhat márciusban Kazahsztánból. A zsebműhold egy orosz Szojuz/Fregat rakétával az Unisat-7 olasz műhold fedélzetéről jut a világűrbe. A Műegyetemen már több hasonló űreszköz is készült, a SMOG-1 elődei a Masat-1 és a SMOG-P műholdak voltak. Mindhárom űreszköz fejlesztésében részt vett a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK).
A SMOG-1 felépítése megegyezik a méretével, küldetésével világrekordot felállító elődjével: az 5x5x5 centiméteres SMOG-P-vel. A műhold tervezett pályája 550-600 kilométer magasságú, 97 fokos dőlésszögű, napszinkron elrendezésű lesz.
A SMOG-1 féléves tesztelésen esett át, amelyen a műegyetemi csapat megpróbálta a működés közben előforduló lehető legtöbb szoftveres hibát feltárni. Az eredmények alapján a műhold felkészült a küldetésre.
A zsebműhold hat éven keresztül teljes egészében a BME-en készült oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, képzési keretbe illesztve, szponzorok segítségével készült. Elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség – elektroszmog – vizsgálata, erre utal a műhold neve is. Másodlagos küldetéseként egy olyan mérőműszer került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálhatja.
A SMOG-1 2020 őszén érkezett meg Rómába, hogy bekerüljön az Unisat-7 műhold kidobó szerkezetébe. Az űreszköz zsebműholdakat állít pályára, elektronikai komponenseket tesztel, valamint Föld-megfigyelési feladatokat végez. A több mint négy hónapos római várakozás miatt valószínűsíthető, hogy a pályára állás után – a többszöri Föld-kerülés miatt – hosszabb időt vesz igénybe, míg a SMOG-1 felölti akkumulátorát, kinyitja antennáit, és aktiválja működését.
