A teljes népességet tekintve minden harmadik embert élete során legalább egyszer érint az aranyérbetegség. A tévhitekkel ellentétben ez nem feltétlenül az idősebb generációra jellemző probléma, már fiatal felnőtteknél, 25-30 éves kor között is megjelenhet. Egyesek számára ez meglepő lehet, de akár a nem megfelelő sportolási szokásaink következtében is érintetté válhatunk.
Először is érdemes tisztázni, mit is nevezünk aranyérnek, pontosabban aranyérbetegségnek. Ez a kellemetlen tünetekkel járó betegség nem más, mint a végbélnyílás közelében található visszérpárnában keletkező vénatágulat, melynek kétféle változatát különböztetjük meg. Külső aranyérnek a végbélnyílás körül, a végbélzáró izmon kívül elhelyezkedő vénatágulatot, más néven vénacsomót nevezik. Az efölött, tehát a végbélben található csomót pedig belső aranyérnek hívjuk, ami ugyan szabad szemmel nem látható, de ugyanúgy tüneteket okoz. Igaz, a belső aranyér „csak” akkor okoz panaszt, ha már túlságosan nagy, begyullad vagy vérzik, szélsőséges esetben viszont akár ki is fordulhat a végbélnyílásból. A külső aranyér ellenben minden esetben fájdalommal és gyulladással jár.
Az aranyér típusai
Bizonyos embereknél nagyobb eséllyel alakulhat ki az aranyér. Ez főként a nem megfelelő, különösen a mozgásszegény életmódra vezethető vissza, azonban ezeket a kockázati tényezőket viszonylag kis energiabefektetéssel ki lehet iktatni. Az ülőmunkát végzőknek például mindenképpen ajánlott óránként átmozgatniuk magukat, ugyanis a folyamatos terhelés és az alhasi részbe kerülő túl sok vér nem kedvez az „alfelünk” egészségének. Szakértők szerint a nem túl nagy erőlködéssel járó, rendszeres testmozgás, például napi fél óra séta, vagy akár a huzamosabb ideig tartó futás vagy úszás már hatékony lehet az aranyér megelőzése szempontjából. Az igazi „csodafegyver” azonban a gátizomtorna.
Habár a gátizomtornát legtöbbünk inkább a nőkhöz társítja, a hasűri és kismedencei szerveket alátámasztó és megtartó izomcsoport a férfiakban is megtalálható, és elhanyagolása az erősebbik nemnél ugyanúgy negatív következményekkel járhat. A gátizmokat megmozgató gyakorlatok alapvetően egyszerűek, de kell egy kis idő, mire ráérez az ember, mit is kell tennie saját testével. Fontos a megfelelő izmok megtalálása, melyet a legkönnyebb talán “kisdolog”, azaz vizelés közben megkeresni: például amikor sikerül menet közben lelassítanunk, vagy megállítanunk a folyamatot, olyankor éppen ezeket az izmainkat dolgoztattuk meg.
Miután megvan, mit is kell mozgatni, jöhet maga a gyakorlat, ami megfeszítésből és ellazításból áll. Nem biztos, hogy kezdetben egyszerűen fog menni, ezért érdemes eleinte fekvő pozícióba helyezkedni, hogy a gravitáció se nehezítse a dolgunkat. Öt másodperc feszítés, majd öt másodperc lazítás egymás után tízszer már sikeres gyakorlatnak számít, ezt az „intimtornát” pedig elég naponta 2-3 alkalommal elvégeznünk – akár fogmosás, vezetés vagy tévénézés közben.
A sporttal azonban át lehet esni a ló túloldalára is: az olyan mozgásformák, amelyek erős hasűri nyomással járnak, akár aranyeret is okozhatnak. Ilyen például a hasprés vagy a súlyemelés bizonyos formái is, ezért ha a fentebb leírtak alapján a veszélyeztetettebbek csoportjába tartozunk, ezeket érdemesebb inkább kerülnünk, és helyettük más mozgásformák után nézni.
Ha már bekövetkezett a baj, a sportolásról akkor sem kell lemondanunk. A minél gyorsabb gyógyulás érdekében azonban több dologra oda kell figyelni. Az egyik legfontosabb a tempó lassítása: akik korábban futottak, azok válthatnak sétára, illetve a gyaloglás különböző válfajaira, köztük a manapság igen népszerű nordic walkingra. Természetesen nem tilos a futás azoknak, akiknek a gyalogtempó lassú lenne, de érdemes figyelmet szentelni arra, hol, hogyan és miben futunk: egy rossz cipő-talaj kombináció szó szerint fájdalmas is tud lenni.
A nagyobb megerőltetéssel járó sportokat a betegség alatt jobb teljesen kiiktatni az életünkből. Ilyennek számítanak a korábban már említett erős hasűri nyomást kívánó mozgásformák, de a kerékpározás és a lovaglás is, melyek során éppen az érintett terület kap olyan ingereket, melyek nem feltétlenül segítik elő az aranyér gyógyulását.
Hirdetés
Az aranyér korai tünetei közé tartozik a székelés közben érzett fájdalom, a viszketés a végbéltájon, valamint vérzés is előfordulhat. Fontos, hogy minél előbb felismerjük a tüneteket és elkezdjük azok kezelését, így elkerülve a betegség súlyosbodását. A recept nélkül kapható Proktis-M termékcsalád a hialuronsav és a gyógynövények előnyös hatásait egyesítve enyhíti a végbélnyílás körül jelentkező panaszokat. A tünetektől függően a kúp és a kenőcs kombinálva is használható.
Patikában kapható gyógyászati segédeszközök
A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!
