Női vagy férfi sofőr – van különbség a reakciókban?

Közismert, hogy az autóvezetéshez alapvetően jó reakcióképesség kell, hiszen a sofőrnek kritikus helyzetekben másodpercek alatt kell döntenie, hogy elkerüljön egy balesetet vagy más, veszélyes közlekedési szituációt. Általánosságban elmondható, hogy a reakcióidő – vagyis hogy milyen gyorsan reagálunk egy helyzetre – fiatalkorban, 20 év körül a legrövidebb.

Átlagos reakcióidő

Nyilván a reakcióképességet alapvetően befolyásolja a sofőr kipihentsége és felkészültsége, az életkor tehát csak egy adottság. Attól még nem lesz automatikusan kipihent és friss valaki a volán mögé ülve, mert fiatal. 60 éves kor felett azonban a reakcióidő egy húszévesének akár a kétszerese is lehet, ez viszont már meglehetősen komolyan befolyásolja a vezetési és koncentrációs képességeket. Egy jó vezető reakcióideje 0,5-0,7 másodperc, ez nőhet meg jelentősen idősebb korban, vagy akkor, ha a sofőr mentális állapota amúgy sincs a topon egy átdorbézolt éjszaka, illetve a krónikus alváshiány miatt.

Nincs különbség a női és a férfi sofőrök között.

A női és férfi sofőrök között alapvetően nincs különbség a volán mögött. Nincsenek olyan kutatások, amelyek azt igazolják, hogy egyik vagy másik nem képviselői jobbak vagy rosszabbak lennének ezen a téren. A baleseti statisztikák sem igazolják, hogy egyértelműen a férfiak vagy a nők rovására lehetne írni bizonyos helyzetekben a késedelmes reagálást.

Az viszont mindkét nemre igaz, hogy a rossz szokások vezetés közben rendkívüli mértékben megnövelhetik a reakcióidőt. Ezek közé tartozik, ha valaki ittasan, vagy kannabisz fogyasztása után ül kormányhoz. Előbbi 12 százalékkal, utóbbi pedig 21 százalékkal növelheti meg a reakcióidőt. Az infotainment rendszerek menet közbeni nyomkodása még ennél is nagyobb mértékben ronthatja egy sofőr reakcióidejét. Kutatások szerint 4-5 autónyival nőhet meg az autó féktávja, ha a vezető a multimédiás rendszer kijelzőjét nyomogatja. Autópályán haladva, 110 kilométer/órás sebesség mellett akár fél kilométer is lehet az a táv, ameddig a sofőr nem az utat figyeli. A menet közbeni SMS-írás 35 százalékkal, a facebookozás, vagy egyéb közösségi tartalmak böngészése az okostelefonon 46 százalékkal nagyobb reakcióidőt eredményezhet, nemtől és kortól függetlenül.

Gyógyszerek szedése

Számos gyógyszer szedése befolyásolja az éberséget és a reakcióidőt, ami természetesen az autóvezetésre is hatással lehet. Elindulás előtt éppen ezért ezt is érdemes számításba venni. Szinte köztudott, hogy a szezonális allergia (szénanátha vagy pollenallergia) ellen használt számos gyógyszer álmosító hatású lehet a sofőrökre.

A telefonozás tilos vezetés közben, mert eltereli a sofőr figyelmét, ezáltal nagymértékben növeli a reakcióidőt.

Kevéssé ismert viszont, hogy bizonyos fájdalomcsillapítók is tartalmazhatnak olyan hatóanyagokat, amelyek szintén álmosítóak lehetnek, ezáltal csökkenthetik a koncentrálóképeséget. Például a vérnyomáscsökkentők is okozhatnak szédelgést vagy álmosságot, valamint bágyadtságot, ami ugyancsak rossz hatással van a reakcióidőre. Kevesen gondolnák, de a hasmenés, vagy köhögés elleni gyógyszerek egyes hatóanyagai szintén gyakorolhatnak negatív hatást a koncentrálóképességre.

Aludj eleget!

Azoknak, akik félnek a vezetéstől, rossz hír lehet, hogy a szorongásoldók, az antidepresszánsok és az antipszichotikumok a központi idegrendszerre kifejtett hatásuk miatt szintúgy bágyadtságot, tompaságot idézhetnek elő vezetés közben. Éppen ezért, ha valaki gyógyszert szed, akkor mindenképpen érdemes elolvasnia a betegtájékoztatót, hogy ne menet közben érje meglepetés. A pihentető, megfelelő ideig tartó alvásnál ugyanakkor semmi sem lehet jobb vezetés előtt. Ezért mindig célszerű nagyot aludnunk a hosszabb utak előtt, mert agyunk így frissen és felkészülten fogadhatja a vezetés közben érkező ingereket és helyzeteket.

Elsőre rémisztő, de kezelhető a BPH

Az ősz egyik legkellemesebb velejárója, hogy ilyenkor nagyokat lehet aludni. Na, de megnagyobbodott prosztatával is…