Egyre inkább úgy tűnik, hogy szép lassan valósággá válik a privát űrutazás. Igaz, még a Hold messze, és az ígéretekhez mérten sokat késnek a súlytalansággal kecsegtető cégek, de egyre biztosabb az indulás.
Jeff Bezos vagy Richard Branson?
Két ismert, már szinte legendás milliárdos cége küzd az elsőségért. A tét hatalmas, aki előbb vállalja be a merész húzást, és fizető vendéget lő fel az űrbe, azé a dicsőség. Az lesz a történelemkönyvek lapjain az első cégtulajdonos, akinek vállalkozása valódi jegyért juttat el valakit Föld körüli pályára.
Tény, űrturizmus eddig is létezett (a 2001-től 2009-ig tartó időszakban 7 ember járt az űrben turisztikai céllal, 8 repülés során), de azok állami programok erőforrásait használva működtek, a Blue Origin és a Virgin Galactic viszont teljes mértékben magántőkéből fejlődik.
A Virgin Galactic úttörő volt, de egy baleset visszavetette őket, és azóta sem találták meg a fejlesztés irányát
Az elmúlt tíz év bizonyította, hogy ez nem annyira egyszerű feladat, az állami programok szintjét megközelíteni még komoly anyagi háttérrel sem könnyű. A Richard Branson nevéhez köthető Virgin Galacticnél a repülésüket 2009-re tervezték, de számos tényező hátráltatta őket az évek során. Komoly visszaesés a cég számára a VSS Enterprise elnevezésű kísérleti űrhajó 2014-es katasztrófája. A SpaceShipTwo kategóriába sorolt jármű lezuhanásának következtében az egyik pilóta elhunyt, a másik pedig súlyosan megsebesült.
Ennek ellenére a fejlesztés nem állt le, de az eset miatt érthető óvatossággal csak halasztották eddig a próbarepüléseket. Vélhetően idén májusban, nyár elején kísérletet tesznek egy újabb repülésre, ha ez sikerrel zárul, akkor felgyorsulhatnak az események, és megnyílik az út a jeggyel rendelkező utasjelöltek előtt. Belőlük akad bőven, mintegy 600-an váltottak jegyet a Virgin Galactic által kínált űrutazásokra és több ezren vannak várólistán.
A cégnél azt remélik, hogy 2022 elején megvalósíthatják az első ilyen utat, és legalább 400-at terveznek majd évente, de eleinte nem lesz olcsó a Földet felülről kémlelni, 250 000 dollár (73,6 millió forint) körül alakulhat a jegyár, de ha hinni lehet a társaságnak, ezt idővel 20 000 dollárra (5,8 millió forint) tudják majd csökkenteni.
Mivel a Virginnél lelassult a fejlesztés, lassan az is meglehet, hogy az Amazon tulajdonosa, Jeff Bezos beelőzi őket a Blue Origin projekttel.
A Blue Origin rakétája bevetésre kész, már dátum is van a kilövésre, fedélzetén jegyért fizető civilekkel
A hagyományos rakétatechnikával harcba szálló cégnél most éreztek elég önbizalmat ahhoz, hogy civilt juttassanak az űrbe. A New Shepard nevű rakéta indítását július 20-ra, az Apollo-11 Holdra szállásának napjára vették tervbe. Szerdától az interneten bárki licitálhat öt héten át, a győztes nevét június 12-én teszik közzé.
A bevételt az űripari vállalat alapítványának adományozzák. A kereken tíz percre tervezett úton az űrhajó mintegy 100 kilométer magasra repíti legénységét, majd visszatér a Földre.
Fejenként legalább 60 millió forint körül alakulnak az első jegyárak
A New Shepard űrhajó hat megfigyelő ablakával, amely mintegy háromszor magasabb, mint egy Boeing-747-es repülőgép, hat embert képes szállítani, az űrkapszula a legnagyobb, amelyet valaha a világűrben használtak.
Ez tehát egy konkrét dátum, a Virgin Galactic pedig csak 2022-re teszi az indulást, és ott van még a SpaceX, ami stabilan a legjobban teljesítő magán űripari vállalatként garantáltan belevág majd ebbe a szegmensbe is. Bárki is lesz első, az emberiség vele együtt nyer majd, mert az egymással versenyző cégek a hatékonyság, és az elérhető szolgáltatás irányába törekedve egyre több ember számára valósíthatják meg az űrutazás álmát.
