Az aranyér sokáig tabunak számított, pedig már őseinknek is meg kellett küzdeniük vele. A hemorrhoid, vagyis az aranyér kellemetlen betegségének első említése Kr. e. 1700-ból való. Az ókori egyiptomi papiruszon olvasható leírás nemcsak a tüneteket sorolja fel, hanem a lehetséges gyógymódokat is. Később az ókori görögök a különféle gyógynövényes kenőcsök mellett már műtéti technikákat is kidolgoztak az aranyérgondok kezelésére. A probléma tehát jóval régebb óta létezik, mint azt esetleg hinnénk.
Én eddig főként csak a nagyszüleimtől hallottam az aranyérről. Tényleg csak idősebbeknek lehet?
Az igazság az, hogy nem, de kétségtelen, hogy az aranyeresség az idősebb generációt gyakran érinti. Viszont „aranyere” alapvetően mindenkinek van: így nevezzük ugyanis a végbél záróizma közelében található ereket, amelyek normál esetben nem okoznak problémát, azonban a helytelen étkezés, vagy a mozgásszegény életmód előhozhatja ezeknek az ereknek akár a belső, akár a külső kitüremkedését. Onnantól fogva már biztosan tüneteket okoz, ezek közé tartozik a székelés közben tapasztalható égő, szúró érzés, ami gyakran párosul pecsételő, esetleg tartósabb vérzéssel is. Az aranyérrel kapcsolatos problémák sajnálatos módon bárkinél előfordulhatnak, hiszen az ülőmunka, a kemény széklet miatt jelentkező erőlködés, valamint a terhesség következtében jelentkező súlytöbblet mind azok közé a rizikófaktorok közé tartozik, amelyek előcsalogathatják az aranyeret.
Milyen tünetei lehetnek az aranyérnek?
Jellemző tünetek, amint azt az előző válaszban már említettük, az égő, szúró fájdalom székelés közben – vagy azon túl is – a végbélben, vagy az aranyér érzékelhető kitüremkedése. Ha friss vért fedezel fel a WC-papíron, akkor valószínű, hogy kezdődő aranyérproblémával van dolgod. Gyakori tünet a végbél környéki viszketés is.
Időnként véres széklet is előfordulhat, mert az aranyeres csomók gyakran a végbél belső részén kezdenek el vérezni, ám mindebből csak annyit veszünk észre, hogy elszíneződik a széklet. Vérzést azonban egyéb betegségek is okozhatnak, ezért ilyenkor mindenképpen konzultáljunk proktológussal, ő tudja ugyanis meghatározni, hogy valóban aranyérproblémával, vagy esetleg másfajta betegséggel van-e dolgunk. Huzamosabb ideig fennálló székelési nehézség, szorulás esetén azonban joggal gyanakodhatunk arra, hogy aranyérbetegség áll a véres széklet hátterében.
A legtöbb aranyérprobléma viszketéssel jelentkezik, ilyenkor a betegek önvizsgálattal is rá tudnak ébredni, hogy a végbél tájékán ismeretlen csomó, vagy duzzanat található. Nem kell pánikba esni, viszont fel kell keresni egy szakorvost, mert az aranyérbetegséggel járó fájdalom nem fog magától elmúlni. A fájdalom jellege változó: lehet tompa vagy nyilalló, sőt előfordulhat, hogy a beteg nem szembesül semmiféle kellemetlen érzéssel.
Ha sokat ülök, lesz aranyerem?
Nem feltétlenül, hiszen vannak, akik napi 8-10 órát ülnek egyhelyben, mégsem jön elő náluk ez a probléma, míg mások, akik csak néhány órát töltenek ülő helyzetben, kénytelenek megküzdeni az aranyerességgel. Vajon mindez a szerencsén, avagy a genetikán múlik? Ezt sajnos nem tudjuk biztosan, de tény, hogy ha sokat kell ülnöd, akkor a rizikócsoportba tartozol, magyarán nagyobb eséllyel alakulhat ki nálad aranyér, mint mondjuk olyan embernél, aki inkább álló munkát végez. Adódik a kérdés, hogy a gyerekek is sokat ülnek az iskolában, mégsem alakul ki annyira nagy számban aranyér náluk. Mi lehet ennek az oka? Valószínűleg az ő korukban még rendszeresebb a mozgás, ott vannak a kötelező testnevelésórák és számít az amúgy is energikusabb életvitel. Kevés olyan gyerek van, akit ne lehetne rávenni egyszer-kétszer egy héten a tanórán kívüli sportra, így például a focira, a kosárlabdára, a kézilabdára, vagy röplabdára. Az indok egyszerű: a sport nemcsak élmény, hanem közösségteremtő erővel is bír, és a fiatalok nem akarnak lemondani egyikről sem.
Ha sokat sportolok, nem lesz aranyerem?
Heti 2-3 alkalommal történő sportolással már nagymértékben csökkenteni tudod az aranyérbetegség kialakulásának kockázatát. Nem mindegy azonban, hogy mit sportolsz. A kerékpározás például nyomja a gátizomzatot és a végbél záróizmait, az ezen a testtájékon pangó vér miatt a már meglévő aranyérbetegség még súlyosabbá is válhat. Érdemes tehát olyan tehermentesítő nyerget beszerezned, ami megakadályozza ezt, vagy egyszerűen inkább más sportágak felé nézned: az úszás például az összes izmot átmozgatja, de a tenisz, vagy a futás is ideális választás lehet. Az evezés viszont a kerékpározáshoz hasonlóan problémás, főleg a kemény felületen való hosszantartó ücsörgés miatt.
Ha aranyerem van, akkor már csak műtét segíthet?
Ez függ a probléma súlyosságától. A kezdeti, kialakulóban lévő aranyérbetegségnél még az étrend és az életvitel terén bevezetett változások, helyileg alkalmazott hialuronsavas, gyógynövényes készítmények segíthetnek elkerülni a tünetek komolyabbra fordulását. Ehhez azonban először is fel kell ismerned helyesen, hogy milyen stádiumú aranyérproblémával állsz szemben. Ebben a legjobban egy orvos, esetünkben a korábban említett proktológus lehet segítségedre. Ő meg tudja határozni, hogy milyen terápiára van szükség. Elképzelhető, hogy van olyan eset, amikor már csak műtéti úton lehet segíteni, ám ezek manapság már rutinszerű, egynapos beavatkozások. A lehető legfontosabb, hogy vissza tudj térni az aranyérbetegséget megelőző életminőségedhez és ne kelljen lemondásokkal élned az életed, főleg akkor, ha még a fiatal éveidben jársz.
Hirdetés
Az aranyér korai tünetei közé tartozik a székelés közben érzett fájdalom, a viszketés a végbéltájon, valamint vérzés is előfordulhat. Fontos, hogy minél előbb felismerjük a tüneteket és elkezdjük azok kezelését, így elkerülve a betegség súlyosbodását. A recept nélkül kapható Proktis-M termékcsalád a hialuronsav és a gyógynövények előnyös hatásait egyesítve enyhíti a végbélnyílás körül jelentkező panaszokat. A tünetektől függően a kúp és a kenőcs kombinálva is használható.
Patikában kapható gyógyászati segédeszközök
A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!